Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

330 Az országgyűlés képviselőházának vállalni. Maga a gondolat helyes és azért készséggel honorálom is. Petrovácz Gyula igen t. 'képviselőtársamnak ahflaoz az indítványához* hogy a városi kisgyűlésbe a mérnöki hivatal vezetője is vétessék fel, a magam részéről hozzájárulni nem tudok, mert már hozzájárulok ahhoz a móldösításhoz, hogy a városokban ne az összes tanácsnokok legyenek benne a kisgyűlésben. hanem a közgyűlés által választott két tanácsnok; mégis talán ez a közület legihivatottabb arra, hogy megállapítsa, kiket tart abból a szempontból a legértékesebbeknek, hogy a kisgyűlés tagjai legyenek. (Petrovácz Gyula: Pedig az segítene a dolgon.) A városi mérnölki hivatal vezetőjét bevenni nem tartanám helyesnek. Ez is többnyire tanácsnok, de ha véletlenül műszaki tanácsnok és a közgyűlés őt választja be, ezen a réven természetesen loi is bejöhet. Miért járulok hozzá ahhoz, hogy a kisgyűlésbe ne minden tanácsnok jöjjön be és miért járulok hozzá az előadó úrnak ahhoz a javaslatához is, hogy felemeljük a kisgyűlésben a választott tagok létszámát"? Azér#,, mert azzal, hogy a főorvost bevettük, az arány megváltozott, én pedig súlyt Ihlelyeztík arra, hogy az összes érdekeltségek és az összes abban képviselteknek megállapított arányszáma változatlan maradjon. Azért kellett így felemelni a választott tagok számát. Ez azt hiszem, kielégítheti összes képviselőtársaimat, akik ezzel foglalkoztak. Ha nem is tudok olyan messzire elmenni, mint azt némelyik t. képviselőtársam kívánta volna, ennyi lojalitással minden esetre tartoztam, mert tényleg változott az arányszám avval, hogy a főorvosokat bevettük. Így magam is szükségét éreztem annak, hogy evvel a létszámemeléssel, ezt az aránytalanságot kiegyenlítsük. Felhozatott, hogy miért van differenciálódás a vármegyei törvényhatóságok kisgyűllésének összeállítása és a városi törvényhatóság kisgyűlésnek összeállítása között. Abszolúte nem abból a nézőpontból bíráltuk el ezt a kérdést, amely nézőpontból Bródly Ernő t.' képviselőtársam a kérdést megvilágította. Ez nem lekicsinylése akar lenni a városi törvényhatósáfrot választó közönségnek. Általában kifogásolták, hogy nem .tettünk olyan nagy differenciálóldást a vármegyék törvényhatóságai és a városig törvényhatóságok között. Kívánták, hogy két külön törvényjavaslat alkottassák meg. Én éppen félve attól, hogy szélsőséJerekbe vihlet úgy az ^egyiknél, mint a másik-, nál, ha akár konzervatív gondolatot, akár szélsőséges gondolatot veszek, szükségesnek tartottam! a kettőt még-is egy törvényjavaslatban megoKdiani, mégpedig azért, hogy itt túlzások ne jöhessenek és túlzások be ne következhessenek sem az egyik, sem a másik irányban. En nagyon örülök, hogy végre Bródy Ernő igen t. kén viselőtársam a vitának 34. Vánál a vármegyékkel szemben méltóztatott elismerni azt, hogy a vármegyéknél az autonómia ki terjesztetik és nem csorbíttatik. flRródy Ernő: Csak a 34. §-nál!) Ezt általánosságban méltóztatott mondani, csak azután méltóztatott kicsit észhez térni és ezt az elismerést csak a 34. §-ra méltóztatott redukálni. (Derültség.) De az első kijelentés volt az őszinte szó, mert szívből jött, a másik már kissé megfontoltabb volt abból a szempontból^ t. kéo vi pelotarsam a törvényjavaslatot bírálta. (Derültség és zaj.) Meg akarom indokolni pár szóval, hogy a főispáni kinevezést miért tartom szükségesnek. (Halljuk! Halljuk!) 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. r A kisgyűlés hatásköre a városoknál egészen más, mint a vármegyéknél A vármegyéknél a a mai törvényes rendelkezések alapján jobban megvan telítve, amennyiben az Összes községek ügyei másodfokú elbírálásra a kisgyűléshez kerülnek. Városoknak nincsenek községei, ott tehát az egész matéria természetszerűleg kiesik a kisgyűlés hatásköréből. A kisgyűlésnek túlnyomó nagy részben közgyűlés-előkészítő hatásköre van es városokban túlnyomólag gazdasági, anyagi kérdésekkel foglalkozik. Az az aggodalmam, hogyha a köz"^űlés választására lesz bízva az, hogy kiket küldjön be oda, akkor lehet hogy éppen azok maradnak ki, akik nagy értéket képviselnek éppen ezekből a szempontokból. Nem úgy értem ezt, hogy a legszimpatikusabbak; talán a legkevésbbé szimpatikusak kerülnek be, de a legobiektívebbek s feltétlenül szükséges, hop'v ezek kritikája az egyes városok háztartásánál érvényesüljön. Méltóztatnak tudni, hogy a városoknál sok érdekszféra van; sokféleképpen alakulnak az egyes csoportok. Ezeknek a szempontoknak mérlegelése, felülbírálása és objektív szempontból való nézése szükségessé teszi azt, hogy igenis, ilyen elfogulatlan elvének is bekerülhessenek olyan kis mértékben, amely ennek a szempontnak honorálásához elegendő. Nem majorizálásról van szó, csak ezeknek az értékeknek és ezeknek a szempontoknak érvényesítéséről, ' sőt a magam részéről igen örülnék, ha a főispán urak lehetőleg a választott elemből neveznék ki a kisgyűlési tagokat. En magam ki is jelentem: olyan utasítást kívánok adni a főispán uraknak, hogy lehetőség szerint a választottak közül válasszák ki azokat az egyéneket, akiket erre a célra legalkalmasabbaknak találnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Kijelentem, hogy ez nem pártpolitikai szempontokból, hanem inkább várospolitikai szempontokból történik, éppen a lakosság ellenőrzési joga érdekében, mert a jelen esetben . nagv anyagi érdekekről van szó. Itt van a városok háztartásának kérdése^

s ezeknek a kérdéseknek behatóbb tanulmányozása és a lakosság érdekei követelik meg, hogy ez olyan összetételben történjék, amely minden vonatkozásban teljes kielégítést nyer. De viszont államfelügyeleti szempontból is lehet ennek — bár nem kizárólagos — fontossága, mert az állámfelügyeleti hatóság is megnyugvással veheti, ha a városok kisgyűlései, amelyek előkészítői ezeknek a fontos kérdéseknek, ilyen összetételben jelentkeznek. Ezek az én argumentumaim; megjegyzem, ez nem burkolt, hanem nyilt és őszinte elgondolásom ebben a kérdésben s 0zt ebben az alakjában és ebben a mélységében is kívánom érvényesíteni. Felvetődött — talán nem egészem ehhez a szakaszhoz tartozik, de itt vetődött fel — a közigazgatási bizottság és a^ kisgyűlés kérdlése. Itt is megmondom egészen őszintén, hogy mindenki tisztában legyen vele: az első gondolatunk nekünk is más volt. Két évvel ezelőtt én is, imáisok is

1 igen bebató tanulmányozás tárgyává tettük a kérdést, minden vonatkozásában elgondoltuk és úgy jöttünk rá, hogy magát a közigazgatási bizottságot abban az irányban kifejleszteni, amely célra mi a kisgyűlést kijelöltük, nem lehet. Felvetődött a gondolat, nem lehetne-e a kettőt bifurkálni? Itt is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy egymást akadályoznák már praktikusság ' szempontjából is. mert az egyik nem egészen autonómiai, a másik csak autonómiai elemekből alakul. .\ kisgyűlés kizárólag autonómiai elemekből alakult, még a főispán által kinevezettek