Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

320 Az országgyűlés képviselőházának tétben üdvözlöm a törvényjavaslatnak 34. §-át. A gyakorlatból ismerem a törvényhatósági életet, és tudóin azt hogy mit hoz ez a jövőben, amikor a ritkán tartott törvényhatósági közgyűlés helyett az eddig e nagy testület elé tartozott ügyek fölött egy kisebb, alkalmasabb és sokkal inkább hozzáértő testület fogja a határozatot hozni. Ehhez a paragrafushoz azért iratkoztam fel, mert már a bizottságban való tárgyalás alkalmával szerencsém volt az összetételre vonatkozólag javaslatot benyújtani, amely úgy szólt, hogy az árvaszéki elnök és a tiszti főorvos tagjai legyenek a kisgyűlésnek. A közigazgatási bizottság elfogadta a javaslat első részét, a második részt alkalmam volt fenntartani. Azt hiszem, hogy az előttem felszólalt képviselőtársaim után most már nem szükséges bővebben indokolnom azt, miért tartom szükségesnek a tiszti főorvos felvételét. Hiszen a tiszi főorvos szerepe mindjobban előtérbe nyomul, különösen a háború utáni időkben, amikor a szociális kérdések mindjobban előtérbe tódulnak és a tiszti főorvosnak szerepe mindjobban kidomborodik a vármegyei életben. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a szakasszal kapcsolatban rámutassak egy gondolatra. Amint méltóztatik tudni, a törvényhatósági életben egyik legfontosabb szerve volt a törvényhatóságnak a közigazgatási bizottság. Nekem az az érzésem, hogy a közigazgatási bizottságnak ez a fontos szerepe, amit a múltban betöltött, akisgyűlésnek behozatalával meg fog szűnni. Bővebben nem kell ezt indokolnom, elég rámutatnom arra, hogy a közigazgatási bizottságnak hatósági jellege meg fog szűnni, megszűnnek egyéb funkciói, tisztán csak az oda delegált állami tisztviselők jelentéseinek meghallgatására fog szorítkozni hivatása, vagy pedig arra, hogy az albizottságnak tagjait kiküldje, azonban ez is csak évenként egyszer fog megtörténni. Az a régi szerep, amelyet a közigazgatási bizottság a vármegye életében betöltött, nézetem szerint meg fog szűnni. Azt hiszem, a leghelyesebb lenne, — és ezt kérném, méltóztassék meggondolni — ha egyesítenék a kisgyűléssel a közigazgatási bizottságot és azt a szerepet, amelyet eddig a közigazgatási bizottság töltött be, teljesen a kisg y ülésre hárítanák. Nevezetesen itt parallel két bizottság minden hónapban fog ülésezni a vármegyéknél ugyanazzal az elnökkel, majdnem ugyanazzal az összetétellel, mert a hivatalból való tagok majdnem ugyanazok lesznek, a választott tagok majdnem ugyanazok lesznek. Hiszen azokat választotta *meg mindig a vármegye közönsége közigazgatási bizottsági tagoknak, akik kiemelkedő személyiségek voltak, akiknek a vármegye életében már múltja volt. Most tehát, amikor a fősiíly áthelyeződik a a közgyűlésre, valószínűleg, ugyanazokat is fogja elsősorban megválasztani. Különösen akkor, amikor a 28. §-szal bevétetett a törvényjavaslatba az, hogy az állami tisztviselők tartoznak felelni bizonyos interpellációkra, vagy megkérdezésekre a törvényhatósági bizottságban, megszűnik az az aggály is, hogy a közigazgatási bizottságnak az a hivatása, amely az állami közigazgatásnak az autonóm közigazgatással való összefüggését akarta célozni, már megvan a törvényhatósági bizottságokban is. Ne állítsunk fel tehát egymás mellett kékparallel bizottságot, hanem egyszerűsítsünk. Talán még a «kisgyűlés» nevét is felesleges volna ily alakban behozni, hanem hagyjuk meg egyszerűen közigazgatási bizottságnak és utaljuk a hatáskörébe az eddigi dolgokat, mert érdemleges munkát kizárólag a kisgyűlés fog végezni, itt fognak minden aktuális ügyet megbeszélni és letárgyalni. Éppen azért, mert nagyon fontos bizottság'81. ülése 1929 április 23-án, kedden. nak képzeltem el a lendő kisgyűlést, és mert fontosnak tartom, hogy a vármegye főtisztviselői közé tartozó főorvos is felvétessék oda, tisztelettél kérem, méltóztassék elfogadni indítványomat, amelyhez különben már az előadó úr is csatlakozott. Elnök : Szólásra következik ? Urbanics Kálmán jegyző : Strausz István. Strausz István : Az idő előrehaladott voltára való tekintettel méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök : Még nincs háromnegyed négy, méltóztassék beszédét megkezdeni. Strausz István : T. Képviselőház ! Nekem nagyon kevés a mondanivalóm. Elvileg egyáltalában nem vagyok híve annak, hogy a közigazgatási ügyek intézése bizottságok szerint tagozódjék. De ha már ilyen javaslatot terjesztett elő a kormány és azt elfogadta a közigazgatási bizottság, arra kell törekednünk, hogy a közigazgatási ügyek intézése minél tökéletesebben történjék. A bizottságokkal régen szakítottak már más államokban. Szakítottak olyan értelemben, hogy a folyó ügyek intézését bizottságok elé nem utalják. Az állami életben is voltak bizottságok és tanácsok. Visszaemlékezhetünk a dikaszteriális rendszerre és a dikaszteriális rendszerrel járó felelősségre. Az ügyek bizottságokban való intézése rendszerének az a legnagyobb hibája, hogy a felelősséget egészen elfojtja, egészen levezeti. Különösen levezetné a felelősséget ez a kisgyűlés abban az esetben, h y tagjai jórészben tisztviselőkből állanának Az én véleményem az, hogy a kisgyűlésnek a tisztviselők közül csakis a törvényhatóság első tisztviselője legyen a tagja. (Hegymegi Kiss Pál : Ez a helyes!) A többi tisztviselő e'szakasz szerint úgyis köteles a közgyűlésen megjelenni, amikor az általuk előkészített ügyekkel foglalkozik a kisgyűlés. Az itteni felszólalások alapján is megállapíthatom, hogy egyenesen presztízskérdést csinálnak abból, hogy ki legyen a kisgyűlés tagja. Az előadói székből hangzott el az az indítvány, hogy be kell iktatni a kisgyűlés tagjai sorába a vármegyei és a városi főorvost. Én meg előállhatnék azzal az indítvánnyal, hogy a vármegyei és a váro&i főszám vevőt iktassuk be a közgyűlés tagjai sorába, spt én több joggal (Farkas István: Egészen igaza van!), mert olyan közérdekű indokokkal támogathatnám, amelyek egyenesen szükségessé tennék azt, hogy a főszámvevő a kisgyűlésnek hivatalból tagja legyen. De erre nincs szükség, miután provideál ez a szakasz abban az értelemben, hogy a szaktisztviselőnek mindenkor jelen kell lennie a kisgyűlés tanácskozásán és kötelezővé teszi meghallgatásukat. Véleményem szerint, a követelményeket teljesen kielégíti, ha a törvényhatóságnak első tisztviselője foglal helyet, mint szavazó tag a kisgyűlésbenA szaktisztviselő előkészíti az ügyeket és ha nincs ott szavazata, egészen más eredményekre törekszik, mint törekszik akkor, ha Ő szavazata által is angazsálva van a határozathozatalban. Átbeszélik az ügyet az előadó előterjesztése alapján és így kijegecesedik egy tökéletes határozat és egy tökéletes döntés. Tudom, hogy álláspontomat a miniszter úr nem fogadja el, mert már angazsálta magát olymódon, hogy ez a kisgyűlés is a mindenkori hatalom táplálója (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.), jobban mondva hatalmas eszköze legyen a kormány uralmának. A kisgyűlés egész összetétele a hatalom birtokban-tartására irányul, amely mellett az ügyek közérdekű szolgálata ha nem is törpül el, de sokat fog szenvedni. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon.)