Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

320 Az országgyűlés képviselőházának tétben üdvözlöm a törvényjavaslatnak 34. §-át. A gyakorlatból ismerem a törvényhatósági életet, és tudóin azt hogy mit hoz ez a jövőben, amikor a ritkán tartott törvényhatósági közgyűlés helyett az eddig e nagy testület elé tartozott ügyek fölött egy kisebb, alkalmasabb és sokkal inkább hozzá­értő testület fogja a határozatot hozni. Ehhez a paragrafushoz azért iratkoztam fel, mert már a bizottságban való tárgyalás alkal­mával szerencsém volt az összetételre vonatkozó­lag javaslatot benyújtani, amely úgy szólt, hogy az árvaszéki elnök és a tiszti főorvos tagjai le­gyenek a kisgyűlésnek. A közigazgatási bizottság elfogadta a javaslat első részét, a második részt alkalmam volt fenntartani. Azt hiszem, hogy az előttem felszólalt képviselőtársaim után most már nem szükséges bővebben indokolnom azt, miért tartom szükségesnek a tiszti főorvos felvételét. Hiszen a tiszi főorvos szerepe mindjobban elő­térbe nyomul, különösen a háború utáni időkben, amikor a szociális kérdések mindjobban előtérbe tódulnak és a tiszti főorvosnak szerepe mindjobban kidomborodik a vármegyei életben. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a sza­kasszal kapcsolatban rámutassak egy gondolatra. Amint méltóztatik tudni, a törvényhatósági élet­ben egyik legfontosabb szerve volt a törvény­hatóságnak a közigazgatási bizottság. Nekem az az érzésem, hogy a közigazgatási bizottságnak ez a fontos szerepe, amit a múltban betöltött, akis­gyűlésnek behozatalával meg fog szűnni. Bőveb­ben nem kell ezt indokolnom, elég rámutatnom arra, hogy a közigazgatási bizottságnak hatósági jellege meg fog szűnni, megszűnnek egyéb funk­ciói, tisztán csak az oda delegált állami tisztvise­lők jelentéseinek meghallgatására fog szorítkozni hivatása, vagy pedig arra, hogy az albizottságnak tagjait kiküldje, azonban ez is csak évenként egyszer fog megtörténni. Az a régi szerep, ame­lyet a közigazgatási bizottság a vármegye életé­ben betöltött, nézetem szerint meg fog szűnni. Azt hiszem, a leghelyesebb lenne, — és ezt kérném, méltóztassék meggondolni — ha egyesítenék a kisgyűléssel a közigazgatási bizottságot és azt a szerepet, amelyet eddig a közigazgatási bizottság töltött be, teljesen a kisg y ülésre hárítanák. Neve­zetesen itt parallel két bizottság minden hónapban fog ülésezni a vármegyéknél ugyanazzal az elnök­kel, majdnem ugyanazzal az összetétellel, mert a hivatalból való tagok majdnem ugyanazok lesz­nek, a választott tagok majdnem ugyanazok lesz­nek. Hiszen azokat választotta *meg mindig a vármegye közönsége közigazgatási bizottsági tagoknak, akik kiemelkedő személyiségek voltak, akiknek a vármegye életében már múltja volt. Most tehát, amikor a fősiíly áthelyeződik a a közgyűlésre, valószínűleg, ugyanazokat is fogja elsősorban megválasztani. Különösen akkor, ami­kor a 28. §-szal bevétetett a törvényjavaslatba az, hogy az állami tisztviselők tartoznak felelni bizonyos interpellációkra, vagy megkérdezésekre a törvényhatósági bizottságban, megszűnik az az aggály is, hogy a közigazgatási bizottságnak az a hivatása, amely az állami közigazgatásnak az autonóm közigazgatással való összefüggését akarta célozni, már megvan a törvényhatósági bizottságokban is. Ne állítsunk fel tehát egymás mellett kékparallel bizottságot, hanem egyszerűsít­sünk. Talán még a «kisgyűlés» nevét is felesleges volna ily alakban behozni, hanem hagyjuk meg egyszerűen közigazgatási bizottságnak és utaljuk a hatáskörébe az eddigi dolgokat, mert érdem­leges munkát kizárólag a kisgyűlés fog végezni, itt fognak minden aktuális ügyet megbeszélni és letárgyalni. Éppen azért, mert nagyon fontos bizottság­'81. ülése 1929 április 23-án, kedden. nak képzeltem el a lendő kisgyűlést, és mert fontosnak tartom, hogy a vármegye főtisztvise­lői közé tartozó főorvos is felvétessék oda, tisz­telettél kérem, méltóztassék elfogadni indítványo­mat, amelyhez különben már az előadó úr is csatlakozott. Elnök : Szólásra következik ? Urbanics Kálmán jegyző : Strausz István. Strausz István : Az idő előrehaladott voltára való tekintettel méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök : Még nincs háromnegyed négy, méltóz­tassék beszédét megkezdeni. Strausz István : T. Képviselőház ! Nekem nagyon kevés a mondanivalóm. Elvileg egyáltalá­ban nem vagyok híve annak, hogy a közigazga­tási ügyek intézése bizottságok szerint tagozódjék. De ha már ilyen javaslatot terjesztett elő a kor­mány és azt elfogadta a közigazgatási bizottság, arra kell törekednünk, hogy a közigazgatási ügyek intézése minél tökéletesebben történjék. A bizott­ságokkal régen szakítottak már más államokban. Szakítottak olyan értelemben, hogy a folyó ügyek intézését bizottságok elé nem utalják. Az állami életben is voltak bizottságok és tanácsok. Vissza­emlékezhetünk a dikaszteriális rendszerre és a dikaszteriális rendszerrel járó felelősségre. Az ügyek bizottságokban való intézése rendszerének az a legnagyobb hibája, hogy a felelősséget egé­szen elfojtja, egészen levezeti. Különösen levezetné a felelősséget ez a kisgyűlés abban az esetben, h y tagjai jórészben tisztviselőkből állanának Az én véleményem az, hogy a kisgyűlésnek a tisztviselők közül csakis a törvényhatóság első tisztviselője legyen a tagja. (Hegymegi Kiss Pál : Ez a helyes!) A többi tisztviselő e'szakasz szerint úgyis köteles a közgyűlésen megjelenni, amikor az általuk elő­készített ügyekkel foglalkozik a kisgyűlés. Az itteni felszólalások alapján is megállapít­hatom, hogy egyenesen presztízskérdést csinálnak abból, hogy ki legyen a kisgyűlés tagja. Az elő­adói székből hangzott el az az indítvány, hogy be kell iktatni a kisgyűlés tagjai sorába a vár­megyei és a városi főorvost. Én meg előállhatnék azzal az indítvánnyal, hogy a vármegyei és a váro&i főszám vevőt iktassuk be a közgyűlés tagjai sorába, spt én több joggal (Farkas István: Egészen igaza van!), mert olyan közérdekű indokokkal támogathatnám, amelyek egyenesen szükségessé tennék azt, hogy a főszámvevő a kisgyűlésnek hivatalból tagja legyen. De erre nincs szükség, miután provideál ez a szakasz abban az értelemben, hogy a szak­tisztviselőnek mindenkor jelen kell lennie a kis­gyűlés tanácskozásán és kötelezővé teszi meg­hallgatásukat. Véleményem szerint, a követelmé­nyeket teljesen kielégíti, ha a törvényhatóságnak első tisztviselője foglal helyet, mint szavazó tag a kisgyűlésben­A szaktisztviselő előkészíti az ügyeket és ha nincs ott szavazata, egészen más eredményekre törekszik, mint törekszik akkor, ha Ő szavazata által is angazsálva van a határozathozatalban. Átbeszélik az ügyet az előadó előterjesztése alapján és így kijegecesedik egy tökéletes határozat és egy tökéletes döntés. Tudom, hogy álláspontomat a miniszter úr nem fogadja el, mert már angazsálta magát olymódon, hogy ez a kisgyűlés is a mindenkori hatalom táplálója (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.), jobban mondva hatalmas eszköze legyen a kor­mány uralmának. A kisgyűlés egész összetétele a hatalom birtokban-tartására irányul, amely mellett az ügyek közérdekű szolgálata ha nem is törpül el, de sokat fog szenvedni. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents