Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. 319 gok elintézését, bürokratizálják a törvényhatósági bizottságot és ez a bizottság szerkezeténél, a kisgyűléssel való összefüggésénél fogva még tovább megy az élettől, mint ahogy eddig volt. A törvényhatósági bizottság rossz struktúrája mellett még összetákolták ennek a kisgyűlésnek szerkezetét, amely az önkormányzatot teljesen kikapcsolja az egész közigazgatásból és értéktelenné teszi az önkormányzat egész befolyását a közigazgatás menetére. A kormány maga is kénytelen volt azokat a nagy ellenmondásokat, amelyek ebben a szakaszban foglaltatnak, legalább részben enyhíteni, maga is kénytelen volt erre az alapra ráhelyezkedni, kénytelen volt itt 10—20%-os differenciát engedni és javításokat eszközölni a bizottsági szöveggel szemben. Nagyon furcsa rendelkezései vannak ennek a szakasznak. Mig például a vármegyéknél a főispán nem nevezi ki a kisgyűlés tagjait, addig a városokban a főispán hatáskörébe utalják a kisgyűlési tagok egynegyedrészének kinevezését. Micsoda önkormányzat az, amelyet a főispán nevez ki? Miért nevezik önkormányzatnak ezt az organizmust, ha a főispán nevezi ki a bizottság tagjainak egynegyedrészét? Hiszen ezek mellett ott vannak a hivatalból, a szakszerűség alapján, az örökös tagság alapján való tagok és tudom is én miféle jogcímen tagok, ebben a törvényhatósági összetételben. Maga a törvényjavaslat kénytelen gondoskodni azután arról, hogy a kisgyűlés határozatképességéhez legalább öt nem tisztviselő tag jelenléte szükséges. Hát nem érzik az urak, hogy amikor ilyen rendelkezést fel kell venni a kisgyűlés határozatképességéhez, mennyire igazolják a mi álláspontunkat, hogy t. i. a törvényhatóság a közgyűlés szerkezete által is függ a kormánytól? Itt pedig a kisgyűlésen maga a kormány is védekezni kénytelen, mert annyira összetákolta ezt az organizmust, hogy látja, hogy borzasztó helyzet fog itt kialakulni, mert hiszen ez a szűk testület nem lesz más, mint az, hogy a főtisztviselők összeülnek egy pár emberrel, egy pár választott taggal, akik részben virilistákból állanak, itt azután azok, akik üzleteket kötnek a különböző törvényhatóságokkal, nagyon jól fognak kijönni, mert a közgyűlés rendelkezési joga el lesz véve és át lesz utalva a kisgyűlés keretébe. Majd a kisgyűlés fog dönteni, kiadja a szállításokat, kiadja a megrendeléseket kéz alatt, sógorság, komaság módjára elintézik a szállításokat és a megrendeléseket, mindenki megkapja és elintézi a maga dolgát és elvonják ezt az ellenőrzést a nagyobb testület hatásköre alól. Igen furcsa dolog, hogy e mellett az összetétel mellett ezt a kisgyűlést egyáltalában kreálni kellett. Mi előttünk a főszempont az, hogyha van önkormányzatunk, akkor az önkormányzat hatáskörét, jogait csorbítani nem lehet, azt fenn kell tartani. Az államnak, a társadalomnak általában érdeke az, hogv az önkormányzat éljen, eleven valóság legyen. Önkormányzat nélkül nem tud a polgárság, a társadalom kifejlődni, nem lesz érett és mindig hivatkozni fognak önök az éretlenségre, mindig azt fogják emlegetni, hogy nem elég érettek az emberek. Ahol pedig mód és alkalom nyílik arra, hogy érettekké tegyék őket, elzárják azt előlük. T. képviselőtársaim itt felemlítették,^ hogy a szakszerűség fog itt érvényre jutni. Mi az a szakszerűség ? Azt látjuk, hogy az egyik az orvosokat, a másik a mérnököket, a harmadik meg egy más kategóriát akar felvenni, mert ahhoz fűzi a szakszerűséget. Én utalok arra, hogy a városi organizmusban, a városi önkormányzatban kialakult az önkormányzaton keresztül is a szakszerűség. Kialakult pedig azért, mert különböző bizottságok, az önkormányzatból alakított testületek működnek, amelyek együtt dolgoznak az ügyosztályokkal és azokkal a tanácsnokokkal, akik az önkormányzat területén a különböző resszortokat intézik. Ezek a bizottságok összeülnek a tanácskozásra. Akik azokba bekerülnek az önkormányzat, a törvényhatóság részéről, azok szakszerűen beledolgozzák magukat, beletanulnak a dolgokba, értenek hozzá és a szakszerűség így ki tud alakulni. De hogyan fog kialakulni a szakszerűség ebben a testületben, amelybe bele fognak jönni jó öregurak, belejönnek a hivatalnok urak, ott fognak ülni a jó öreg virilisták, akik egyáltalában nem tanulnak bele semminemű kérdésbe, nem foglalkoznak semminemű kérdéssel, hanem csak szavazni fognak. Magától értetődik, ezt a dolog természete hozza magával. Hiszen eddig is ezért nem törődtek a törvényhatóságokban a közgyűléssel. Egészen mellékes körülmény volt, hogy van-e valamely megyében közgyűlés, csak a választások idején mentek és érdeklődtek iránta. Mert azok a jó öregurak és jó virilista urak, akik bennültek a törvényhatóságban, egyáltalában nem foglalkoztak a kérdésekkel, csak ha meg kellett választani valakit szolgabírónak, vagy erre vagy arra a tisztségre és ha a rokonság megmozgatta a t. törvényhatóságot, akkor elmentek oda szavazni. A helyzet az, hogy fenntartják ezt az állapotot, mert fenntartják, sőt nézetem szerint ezzel a kisgyűléssel nemcsak fenntartják ezt az állapotot, hanem alá is támasztják, megerősítik, lehetőséget teremtenek arra, hogy még értéktelenebb legyen ezeknek a törvényhatóságoknak munkája, míg ellenben, ha a nagygyűlésnek, ha a közgyűlésnek vannak ezek a jogok fenntartva és ha egyáltalában nincsen ilyen kisgyűlés, — mint ahogyan megítélésem szerint egyáltalában nincsen rá szükség — akkor természetesen nagyobb nyilvánosság előtt tárgyalják és vitatják meg a kérdéseket s természetes dolog, hogy a nagyobb nyilvánosság a tömegek szélesebb rétegeit öleli fel és így nagyobb az érdeklődés a közgyűlés iránt, de nagyobb azoknak felelőssége is, akik a közgyűlésben vannak. Itt tehát csökkentik az urak a törvényhatósági bizottsági tagoknak felelősségét, mert a dolgok érdemi elintézésének módját zárt körbe, szűk körbe viszik be, ahol azután — valljuk meg őszintén — vígan lehet majd panamázni, vígan lehet áthágni a törvényeket, mert ez a kis^ testület nem áll a nagy nyilvánosság ellenőrzése alatt. Kérem a t. 'Házat, ne méltóztassék ezt a kérdést úgy megítélni, mintha csak mi javasolnánk és csak mi akarnánk. Nem a mi érdekünk, hanem az ország érdeke, hogy ami alkotmányos intézmény és önkormányzat van, az valóban az eleven élettel kapcsolatos legyen, az jól működjék, mindenre reagáljon. Az urakra is előnyösebb, ha minden ott van, ha minden jó, igaz, tiszta dolog a nyilvánosság előtt folyik le. Ez csak előnyére van az országnak, nagyobb az ellenőrzés lehetősége és a mellett a kritikát jobban ki tudják állni ezek az önkormányzaii szervek. így tehát nézetünk szerint erre egyáltalán szükség nincs és ezért javaslom a 34. § teljes törlését. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Következik? Szabó Zoltán jegyző: Patay Tibor! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Következik? Szabó Zoltán jegyző: Maróthy László! Maróthy László: T. Ház! A magam részéről előttem szóló igen t. képviselőtársammal ellen-