Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. 317 Nézzük meg, igen, t. uraim, ezzel az arány­nyal szemben a mai helyzetet, hogy ebbe a kis­gyűlésbe hogyan viszi bele a belügyminiszter úr a választott elemet. Ha először veszem a törvény­hatósági városokat, — mert ott, ahol intenzíveb­ben élnek, mindig szigorúbb a belügyminiszter úr — a belügyminiszter úr a törvényhatósági városokban bevisz 12, legfeljebb 20 a törvényható­sági bizottság által választott tagot, (Scitovszky Béla belügyminiszter : Tizennégytől húszig !) és ebből negyedét rögtön elveszi kedves főispán­jainak. Ezek szerint tehát 8 lesz a kisebb városok­ban és 16 lesz az ilyen tag a legnagyobb városok­ban : Debrecenben és Szegeden. Most nézzük meg az arányt. Semmi intézkedés nincs arra, — amint Buday Dezső képviselőtársam mondotta —, hogy ez az arány, a kétötödös arány biztosíttassék Nem is lehet, mert a főispánoknak nyújtott kedvezmény folytán ez a hányados már öttel nem osztható. Semmi intézkedés nincs arra sem, hogy legyen egy kautéla ebben a törvényszakaszban, hogy leg­alább ennyi választott elem bejöjjön, mert ha 8 és 16 tag lesz, akkor, az én meggyőződésem sze­rint, ha az 1886: XXI. tcikkben elfoglalt állás­pont érvényesül, a paritás elve, legalább négy választott és a nagyobbaknál legalább 8 választott tagnak kell lenni, és ha a kétötödös arány lesz, — mert felteszem, hogy a bizottság ezt az ötötödos elosztást meghagyja — akkor a legkisebb helyé­ken be fog kerülni a választott elemből kettő és egyharmad bizottsági tag. Amíg tehát 1876-ban a társadalmi elemnek 10 tagot biztosítottak, most kettő és egyharmadot. Olyan városban pedig, mint az enyém, jó­akarattal, de nagy jóakarattal mondva, be fog jönni hat, ahol a régi törvény, az 1876 : VI. te. sokkal nagyobb súlyt biztosít a választásnak. De most figyelembe veszek egy másik arányt is, amely a főispánok és a lakosság által válasz­tottakra vonatkozólag a törvényhatóságba be van állítva. Baján, a legkisebb törvényhatóságban, csak 12 lesz, akit beküldenek. Ebből a 12-ből a fő­ispán elvesz 4-et, az egész lakosság tehát együtt­véve ki fog küldeni 2Vs választott bizottsági tagot. Tessék a szakaszt ilyen értelemben megnézni. Tehát a főispán féllába több lesz, mint az egész lakosság által választott törvényhatósági bizottsági tagok súlya. De vegyük az én városomat, ott van Debrecen, 100.000 lakoson felül van. Itt 20 tag van. A főispán ki fog venni 1 /*-et, 5-öt;*itt már meg­lesz a dicsőség, mert az egész Debrecen 100.000 lakosából választott bizottsági tagok 5Vs arányt képviselnek, tehát Vs-dal többet, mint a főispán. Ezért nem helyeslem én ezeket a kisgyűlési beállításokat, ezért tettem a javaslatot. Tessék a főispánnak az általam mivel sem magyarázható szervező jogkörét itt egyszerűen mellőzni, kikap­csolni. Tessék, a választott elemnek a kisgyűlés­ben megfelelő súlyt biztosítani. (Buday Dezső : Mint a megyékben!) Ez feltétlenül szükséges, mert ha a kisgyűlést a belügyminiszter úr úgy szervezi meg, hogy annak semmiféle kapcsolata nincs az autonómiával, akkor az autonómia eltá­volodik a lakosságtól, a lakosság gyűlöletét váltja ki, mert bizony ezzel szemben a kisgyűlésnek a belügyminiszter úr a jogok nagy summáját adja ki a törvényhatósági közgyűlés hatásköréből. Ez így nézetem szerint nem helyes intézkedés, ezt felül kell vizsgálni, s ebből a szempontból a lakos­ság, a választott elem súlyát biztosítani kell. Sőt tovább megyek. Az 1876 : VI» t. c. alapján a társadalmi elem részére biztosított jog nincsen a tényleges tisztviselőben kifejezve. Az 1876 : VI. tc.-ben jobban volt a társadalom független elemének részvétele biztosítva. Először is kérdés, hogy ki a tisztviselő, hogyan és miként értel­mezzük azt. A közvetett kapcsolatoknak is jelen" tőségük van. Ebben a tekintetben meg kell, hogy állapítsam, hogy amennyire híve vagyok a kis­gyűlés intézményének és amennyire óhajtom, annyira, félek annak munkálkodásától. Én, aki az tartom helyesnek, hogy a lakosság választott­jaiból álljon egy törvényhatóság, igen leszállíta­nám a létszámot addig a határig, míg a klikk­rendszer ki nem alakulhat- Én itt inkább azt mondom a belügyminiszter úrnak, hogy emelje magasabbra a létszámot. Az a választott bizott­sági tag, aki a mandátumát a lakosságtól kapja mint én, a titkos választójog alapján ide beküldött képviselő, az úgy tesz, mint én, aki itt nap-nap mellett harcolok, mert olyan erkölcsi felelősséget érzek a választóimmal szemben, hogy, ha nem teljesítem a kötelességemet, akkor velem szemben megszűnik a bizalom. Ha ez a választott elem kimarad, elmarad az érdeklődés a kisgyűlés iránt, nem fog a miniszter úr embereket kapni, és a kisgyűlés nem lesz más, mint a tisztviselők egyszerű gyülekezete, és az a cél, amiért a kisgyűlés intézményét be akarta állítani a belügyminiszter úr a javaslatba, az eszközöknek rosszul való felhasználása miatt meghiúsul. Azzal indokolták ezt a főispáni szer­vezési jogkört, hogy HZ cl nemzeti gondolatot biztosítja. Ezzel szemben én azt mondom, hogy a nem­zeti gondolatot a választott törvényhatósági bizott­sági tag is éppen úgy szolgálja, mint ahogy szol­gálja a főispán, mert magyar emberek és magyar emberek között különbséget tenni nem tudok. De ott van az a sok tisztviselő is, aki igazán csak kedveltje lehet a miniszterelnök úrnak, tehát nincs semmiféle mód és ok arra, hogy a választott ele­met így kisemmizzük a törvényhatósági élet elő­készítésénél és lefolytatásánál. Éppen ezért ajánlom indítványom elfoga­dását, mely szerint a 34. § 2. bekezdés B) pont utolsó mondata helyett javaslom a következő szöveget: «E tagokat — tudniillik a kisgyűlési tagokat — a törvényhatósági bizottság 1 közgyű­lése három évre választja.» E rendelkezésre való tekintettel a további bekezdésekből a kinevezé­sekre vonatkozó rendelkezéseket törölni kell. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik % Szabó Zoltán jegyző: Éhn Kálmán! Éhn Kálmán: Mélyen t. Képviselőház! A tár­gyalás alatt levő törvényjavaslat általános vitája alkalmával voltam bátor a 34. §-hoz módosító indítványt beadni, amely szerint a kisgyűlésnek hivatalból tagja legyen a vármegyei és városi tiszti főorvos is. Akkor ezt az indítványomat hossza­sabban meg is indokoltam. Miután azonban ez benne van az előadó úr javaslatában, — s ezt bizonyára a miniszter úr is akceptálni fogja — feleslegesnek tartom bővebben indokolni ezt az indítványt. Csak arra kérem a miniszter urat, hogy az előadó úr módosító indítványát, amely teljesen fedi az én indítványomat, elfogadni szí­veskedjék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Az egész törvényjavaslat legértékesebb intézke­désének a közigazgatás egyszerűsítése szempont­jából ezt a szakaszt tartom, amely a kisgyűlést létesíti és amely így módot ad arra, hogy a tör­vényhatóságok ügyeit egy arra alkalmas kisebb testület szakszerűen és egyszerűen intézze el. Éppen ezért ezt a szakaszt — mint az általános vitában is hangsúlyoztam — a legnagyobb öröm­mel üdvözlöm és elfogadom. Az összetételére vonatkozólag azonban szeret­nék valami olyan módosítást tenni, — és úgy 45*

Next

/
Thumbnails
Contents