Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

Az országgyűlés képviselőházának 2 diszkrecionális hatáskörébe tartozik, hanem méltóztassanak beiktatni azt a szöveget, hogy az a két városi tanácsnok, akiket a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kisgyűlés tagjává megválaszt. (Helyeslés.) Egy stiláris módosításról, illetőleg sajtóhibaigazításról is van szó, nevezetesen a 34. § 2. bekezdésének B) pontjában az foglaltatik, hogy a kisgyűlés tagjainak létszáma nem haladhatja meg a törvényhatósági bizottság tagjainak 20 százalékát. Ez ott hiba, mert ebben a konstrukcióban a 10 százalékot sem haladhatja meg. Méltóztassanak tehát éppen úgy, mint a vármegyékre vonatkozó rendelkezésnél, ezt a 20 százalékot 10 százalékra kiigazítani. Még egy módosító indítványom van és pedig a 34. § 3. bekezdéséhez. Nevezetesen indítványom az, hogy a kisgyűlés tagjává sem megválasztani, sem kinevezni nem lehet azt, aki a szakszerűség képviselete címén vagy hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezzel is közelebb megyünk ahhoz a gondolathoz, hogy a törvényhatósági bizottság eme fontos szervének minél kevesebb úgynevezett függőelem legyen tag^'a. (Helyeslés a baloldalon.) En ugyan mindig tagadom, hogy a függőség vagy függetlenség attól tétetnék függővé, hogy ki milyen viszonyban van mással, — ez is befolyást gyakorolhat — azonban mindig az egyéniségtől függ, hogy meg tudja-e a közéletben és a magánéletben is a maga függetlenségét védeni. (Györki Imre: Es a mindenkori kormánytól, hogy akarja-e a hatalmát érvényesíteni ! ) Kevésbb é ! Tisztelettel kérem, méltóztassanak négyrendbeli módosító indítványaimat a 34. §-hoz elfogadni és azt hiszem, ezzel is néhány aggodalomra okot adó rendelkezést sikerül kiküszöbölni a javaslatból. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! A t. előadó úr azokból a javaslatokból, amelyeket én is^ szerencsés voltam beterjeszteni, kettőt magáévá tett és ily módon tulajdonképpen együtt vagyunk az előadó úrral. .Első javaslatom arra vonatkozott, hogy ennek a szakasznak A) pontjában foglalt felsoroláshoz bevétessék a tisztifőorvos. Az igen t. előadó úr volt szíves ezt a javaslatomat magáévá tenni és a maga részéről is javasolni. Ezzel ezt a javaslatomat tárgytalannak kell tekintenem. Vagyok bátor tisztelettel ezt a javaslatomat vissza is vonni. Második javaslatom pedig a kisgyűlés összetételére vonatkozik. A kisgyűlés gondolata már a bizottsági tárgyalás alkalmával is nagy szimpátiára taált éspedig azt lehetne mondani, a Ház minden oldalán, (EMenmondások a szélsőbaloldalon.) mert olyan expediensnek méltóztattak tekinteni, amely a könnyebb és gyorsabb adminisztrációt lehetővé teszi. Az más dolog, hogy az összetétel tekintetében van köztünk eltérés. Annak az alapelgondolásnak tekintetében azonban, hogy olyan szerve legyen a törvényhatóságnak, amely gyorsabban, könnyebben, megfelelőbben adminisztrál, nem volt köztünk eltérés. A magam részéről sem vagyok teljesen megelégedve a kisgyűlés összetételével. Én is jobban szeretném, ha a kisgyűlés függetlenségét nagyobb mértékben biztosítanók. Azokhoz a megkötött számadatokhoz, amelyeket az A) pont alatt méltóztattak felsorolni a vármegyével kapcsolatban, amely szerint 15, 20 vagy 25 tagú lehet a kisgyűlés, — a választottak tekintetében értem ezeket a számokat — hozzájárni KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. !. ülése 1929 április 23-án, kedden. 315 a hivatalból tagoknak a száma. A vármegye nél a hivatalból tagok száma öt, a törvényhatósági jogú városoknál azonban ez felemelkedhetik kilencre is, ha meghagyatnék abban az öszszetételben, mint ahogy a B) pont alatt fel van sorolva. Mert, kik tagjai hivatalból a kisgyűlésnek? Az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tisztifőügyész és most már a tisztifőorvos is, miután méltóztatott az előadó úrnak így javasolni. Abban az összetételben, amelyet 15-ben kontemplál a javaslat, béntfoglaltatik már ab ovo öt hivatalból tagja a kisgyűlésnek. Ez garanciája annak, hogy ebben a kisgyűlésben mindenesetre sokkal könnyebb lesz érvényt szerezni a hivatalos álláspontnak, mint talán egy kívülről megnyilvánuló függetlenebb álláspontnak. A vármegyénél nem látok itt veszedelmet, mert a vármegyénél lojálisán koncedálja a javaslat azt, hogy a kisgyűlés tagjait a törvényhatóság közgyűlése választja, akár tizenötöt; akár húszat, akár huszonötöt fog választani, a független többség kialakulása a vármegyénél mindenesetre feltételezhetően biztosítva van. Ez engem megnyugtat és kielégít. De nem mondhatom ugyanezt a B) pont alatt felsorolt és a törvényhatósági jogú városokra vonatkozó összetételről. ' Mert milyen lesz ez az összetétel? Hivatalból tagjai a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a városi tanácsnokok, a tisztifőügyész és a tisztifőorvosok. (Petrovácz Gyula: Sok!) A városi tanácsnokok elnevezése alatt a törvényhatósági jogú városban annyit kell érteni, mint amennyi van; pl. Hódmezővásárhelyen tudomásom szerint nyolcat. Ha csak ezt az egyetlen példát veszem a bilanceba, méltóztassék látni, micsoda képtelenség fog kijönni. A törvényhatósági jogú városoknál a kinevezettek már nem rekrutálódnák a közgyűlés által választott tagok közül, hanem azoknak 25%-át a főispán nevezheti ki. Ez a javaslat a törvényhatósági jogú vasok kisgyűlésének tagszámát 12-ben, r 16-ban vagy 20-ban állapítja meg. Ha a maximális tagszámot veszem, 20 tagot, akkor ennek negyedrészét, öt tagot a főispán nevez ki; az előbb felsoroltam ujjamon, hogy hat hivatalból tagja van a kisgyűlésnek, s amennyiben a tanácsnokok száma nyolc, akkor hat meg nyolc az tizennégy; ehhez hozzáadva az előbbi ötöt, tizenkilencet kapunk. Hol van akkor ennek a kisgyűlésnek függetlensége? Ez teljesen lehetetlen dolog! Ezért voltam bátor a tanácsnokok tekintetében azt a propoziciót tenni, hogyha már éppen méltóztatnak felvenni, a hivatalból tagok közé — mert hiszen nem is lehet egyebet csinálni, ha az imént és az előbb felsoroltakat felvesszük, akkor ezeket, mint eo ipso referenseket szintén fel kell venni — akkor méltóztassék a tanácsnokok számát restringálni kettőben. En a magam részéről azt voltam bátor proponálni, hogy a két rangidős tanácsnok vétessék fel, készségesen elfogadom azonban azt, hogy amennyiben a rangidős tanácsnokok nem éppen arravalók, — ami egyéni dolog lehet, mert előfordulhat, hop*v nem a két legöregebb tanácsnok a két legérdemesebb tanácsnok — akkor a törvényhatóság közgyűlése válassza meg azt a két tanácsnokot, aki a kisgyűlésnek hivatalból tagja legyen. En támadom a B) pont egész struktúráját azért, mert először is nem látok benne logikát. Ha a vármegyénél el méltóztatik fogadni azt, hogy a kisgyűlés tagjai választott tagokból álljanak, és ezek közül a főispán senkit ki ne nevezhessen, akkor ennek abszolút egyenes lo45