Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-273

Az országgyűlés képviselőházának lyeslés.) Kérdezem tehát: méltóztatnak-e elfogadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, szemben Hegymegi Kiss Pál képviselő úr különvéleményével és Györki Imre képviselő úr határozati javaslatával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát a törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, így Hegy megi Kiss Pál képviselő úr különvéleményét és Györki Imre képviselő úr határozati javaslatát elvetette. (Esztergályos János: Az új képviselő urak is hogy tudnak már szavazni!) T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a törvényjavaslat részletes tárgyalásába bocsátkoznánk, méltóztassanak megengedni, hogy az elnökség részéről közléseket tegyek a tárgyalási rend részleteire nézve, tekintettel arra, hogy elsőizben tárgyalunk egy törvényjavaslatot az új házszabályok rendelkezései szerint, mégpedig olyan törvényjavaslatot, amelyhez az indítványoknak egész serege nyújtatott be. (Halljuk ! Halljuk !) Az eljárást a házszabályok rendelkezéseinek szigorú betartásával az elnökség a következőképpen óhajtja gyakorolni. Minden szakasznál elsősorban — ha kíván szólásjoggal élni r- az előadó urat illeti a szó. Másodszor azok hivatnak fel felszólalásra, illetőleg indítványaik előterjesztésére, akik a vita megkezdéséig indítványaikat bejelentették, amelyek nyomtatott szövegben is a Ház minden tisztelt tagjának rendelkezésére állanak. Az indítványozónak joga van egy negyedórai felszólalásban indítványát megindokolni. Amennyiben nem lenne jelen, indítványa természetesen tárgytalannak tekintetik. Ha egy indítványt ketten vagy többen írtak alá, azok közül az aláírás sorrendjében következő egy aláírót illeti meg az indítvány megindokolásának joga. Természetesen nincsen semmi akadálya annak, hogy sorrendben az egyes szakaszokhoz külön is feliratkozhassanak a képviselő urak, ugyanúgy mint azok, akik indítványt terjesztettek elő, a jegyzőknél. Mindezeknek felszólalása Után az elnökség fel fogja tenni kötelességszerűen a kérdést: kíván-e valaki szólni a szakaszhoz. Ha nem, a vitát bezárja és következik a határozathozatal. Áttérünk tehát a törvényjavaslat részletes tárgyalására. (Hegymegi-Kiss Pál : Szabad, elnök úr, a házszabályokhoz egy kérdést feltennem?) A képviselő úr a házszabályok alkalmazásához kér szót. A szót megadom. Hegymegi Kiss Pál : T. Ház ! Csak meg akarok kérdezni valamit. Az elnök úrnak azt méltóztatott mondani, hogy az előadó úr után felhívatnak azok, akik indítványt tettek. Itt tisztázás végett azt a kérdést teszem fel, fel kell az indítványozókat hívni, nincsen-e joguk nekik, hogy ők válasszák meg azt az időpontot, amikor felszólalnak t . •. Elnök: T. képviselő úr, minden szakasznál az indítványozókat olyan sorrendben fogjuk szólásra felhívni, amilyen sorrendben jelentkeztek. Azt hiszem ez a megoldás házszaMlyszerű és minden igényt kielégíthet. Hegymegi Kiss Pál : Itt talán egy kissé zavar íesz. Hátha az indítványozó azután akar élni jogával ? Elnök : A képviselő úrnak ez utóbbi megjegyzésére vagyok bátor kijelenteni, hogy semmi akadálya sincsen annak, hogy az illető szakaszhoz feliratkozott szónok urak sorrendjüket felcserélj hessék kölcsönös beleegyezés, az elnökségnek való 273. ülése 1929 április 9-én, kedden. 23 bejelentés mellett és a házszabályok rendelkezéseinek betartásával. Azt hiszem, hogy ezzel minden felvilágosítást megkaptak a képviselő urak. Áttérünk a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Bródy Ernő ! Bródy Ernő : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Én indítványoztam ennek az 1. §-nak törlését. Erre vonatkozó indokaim a következők: Az eredeti törvényjavaslatban sem foglaltatott az a módosítás, amely most jelenleg benne van a törvényjavaslatban. Az eredeti törvényjavaslat 1. §^a úgy kezdődött, hogy : «A törvényhatósági bizottság tagjai ...», a mostani szöveg 1. §-a azt mondja, hogy : «A törvényhatóság egyetemét a törvényhatósági bizottság képviseli.». A közigazgatási bizottság indokolásul a következőket mondja (olvassa) : «Az 1886. évi XXL tcikk 21. §-ának rendelkezéseit magában foglaló új 1. § vétetett fel.». Megnéztem az 1886. évi XXI. tcikk 21. §-át. Ez nem azt mondja, amit ez a szöveg kifejez. Az 1886, évi XXI. tcikk 21. §-á a következőket mondja. (Olvassa ;) «A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli és amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság gyakorolja.» (Egy hang à baloldalon: Ez jobb!) Ez tehát egészen más tartalmú szöveg, mint amit ez az 1. § magában foglal. Kérdezem, igen t. Képviselőház, vájjon lehet-e állítani azt, hogy a törvényhatóság egyetemét a törvényhatósági bizottság képviseli minden esetben, vájjon a törvényhatósági bizottság hatásköre bizonyos esetekben, bizoayos ügyekben nem megy-e át más testületekre ! Én mindenesetre érdékkei várom az erre vonatkozó nyilatkozatot, mert ha megnézem a törvényjavaslat 35. §-át, amely a kisgyűlés hatáskörére vonatkozik, ebben a következőket találom. (Olvassa :) «A törvényhatósági kisgyűlés első fokon intézkedik azokban a törvényhatósági közérdekű ügyekben, amelyekben az intézkedés joga a törvény hatálybalépésének időpontjában a törvényhatósági bizottságot illette, de amelyeket ennek a törvénynek 22. § 2. bekezdése nem sorol fel.» Egészen világos tehát magának a 35. Vnak szövege szerint, hogy a kisgyűlés fogja képviselni bizonyos esetekben azt a hatáskört, amelyet jelenleg a törvényhatósági bizottság képvisel és miután jelenleg a törvényhatósági bizottság fejezte ki a törvényhatóság egyetemét, ennélfogva ezekután a törvényjavaslat 35. §-a szerint ezt a törvényhatóság egyetemét a kisgyűlés fogja magábanfoglalni és kifejezni. Ilyen körülmények között, igen t. Képviselőház, már maga a nomenklatura sem fejezi ki a tényleges állapotokat, mert amikor meg van osztva a törvényhatóság jogköre, fel van osztva egyrészt törvényhatósági bizottságra, másrészt kisgyűlésre, nem lehet azt állítani, hogy a törvényhatóság egyetemét a törvényhatósági bizottság képviseli, mert a törvényhatóság egyetemét e törvényjavaslat későbbi intézkedései szerint nem a törvényhatósági bizottság, hanem a kisgyűlés és más faktorok fogják képviselni. Ilyen körülmények között tehát nem látom értelmét ennek a kijelentésnek, különben is ez teljes pleonazmus, erre semmiféle szükség nincs és amikor félreértésekre adhat okot és félremagyarázásokra adhat alkalmat, akkor indítványozom ennek kihagyását.