Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

272 Âz országgyűlés képviselőházának leg alpolgármester, vagy ezek megbízottja, az igazolóválasztmánynál pedig a főispán. Ezeknek a kérdéseknek elintézését tessék rábízni az autonómiákra és a tisztelt belügyminiszter úr méltóztassék hozzájárulni ahhoz a módosításhoz, amelyet Bródy Ernő t. képviselőtársam terjesztett elő, amelyet ezúttal — miután nincs itt — a magamévá teszek, hogy az igazolóválasztmány a saját kebeléből válassza meg az elnököt. A magam részéről egészen közel állok ahhoz a felfogáshoz is, amelyet Buday Dezső képviselőtársam indítványa foglal magában, nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy ki akarja mondani azt, hogy az igazolóválasztmány tagjává nem lehet megválasztani azt, aki szakszerűség alapján vagy hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak. Ennek a módosításnak ezt a rendelkezését helyesnek tartom, legfeljebb még megtoldanám azzal, hogy nem lehet az, igazoló választmány tagja az a törvényhatósági bizottsági tag, aki mandátumát nem az összes választók által történt választás alapján kapta. Ezzel a rendelkezéssel azt akarom kimondani, hogy ne esak a szakszerűség és a hivatali állás alapján bekerült bizottsági tag ne lehessen tagja az igazolóválasztmánynak, hanem a virilis tag sem, mert mint mondottam, az igazolóválasztmány tisztán önkormányzati teendőket lát el, ezeket pedig intézzék el azok a bizottsági tagok, akik a maguk mandátumait a választók összességétől kapták. \ Ennélfogva kérem, méltóztassék hozzájárulni Bródy Ernő képviselőtársam indítványához, amelyet — mint mondottam — magamévá teszek, Buday Dezső t. képviselőtársam indítványához pediff azzal a kiegészítéssel járulok hozzá, hogy virilisek sem lehetnek az igazolóválasztmány tagjai. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy Buday Dezső képviselőtársam nincs jelen és így nem tudja előterjeszteni indítványát, én pedig nem vagyok abban a helyzetben, hogy Buday Dezső képviselőtársam indítványát magamévá tehessem, tehát az alkalmat csak arra használom fel, hogy a miniszter úr figyelmébe ajánljam a körülményeket és kérjem, hogy ő tegye ezt az indítványt konszideráció tárgyává. Csak neki és az előadó úrnak van módjában változtatásokat hozni arra nézve, hogy az igazolóválasztmány struktúrája lehetőleg független legyen. Nagyon helyesen méltóztatott a törvényjavaslatban koncedálni, hogy az igazolóválasztmány tagjait a közgyűlés tagjainak sorából választják. Ha azonban a közgyűlés tagjainak sorából választják a tagokat, azt hiszem, a miniszter úrnak is az volt az,intenció ja, hogy azok a választottak köréből kerüljenek az igazolóválasztmányba, mert hiszen az igazolóválasztmány fogja betölteni az állandó összeférhetlenségi bizottság hatáskörét is. Ami itt nálunk az állandó összeférhetlenségi bizottság, az a megyéknél az igazolóválasztmány lesz. ö készíti elő az Összeférhetlenségi • ügyeket az összeférhetlenségi bizottság döntése elé. Abból a szempontból, hogy az öszszeférhetlenségi kérdések is teljesen független polgárok verdiktje alapján legyenek elbírálhatók, nagyon helyeslem Buday Dezsőnek azt a javaslatát, hogy az igazoló választmány tagjaiul a szakszerűség címén, vagy hivatali állásuknál fogva tagok ne legyenek megválaszthatok. Az érdek ugyanis az, hogy itt lehetőleg 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. független bíróságot kapjunk ebben az állandó igazolóválasztmányban, s ennek nem látom semmiféle akadályát. (Östör József: De nem kapunk tagokat!) A választott bizottsági tagokból kellene választani ezeket a tagokat. En az ügyet sokkal jobban tudnám szolgálni a magam részéről az esetben, ha ez a függetlenségi kritérium megvan. Nem vonom azt ugyan kétségbe azoknál sem, akik hivatalból tagok, de mégis sokkal függetlenebbek azok, akik választottak, akiket tehát nem lehet befolyásolni. En látom például a gyakorlatot, mert hiszen e törvényjavaslat összeférhetlenségi rendelkezéseinek szinte iskolapéldáját képezik a székesfővárosnál jelenleg fennálló összeférhetlenségi rendelkezések. Mert a jelenleg fennálló összeférhetlenségi rendelkezések vétettek alapul a mostani szabályozásnál is, és én látom, hogy az igazolóválasztmány rendkívül rigorózusan, szigorúan fogja fel a maga hatáskörét és szerepét, úgyhogy rendszerint a közigazgatási bíróságnál történnek bizonyos változtatások. Én igazán megbízom a független választott bizottsági tagok ítéletében és gondolom, hogy ezzel mi az összeférhetlenség ügyét is szolgálni fogjuk. Tudniillik elő fogjuk f segíteni azt, hogy az összeférhetlenség kérdésében egy megfelelően független joggyakorlat keletkezzék, és ezt akarja a miniszter úr is. Hiszen a miniszter úr nyilatkozott, hogy ő az összeférhetlenség kérdésében a legszigorúbb rendelkezéseket magáévá teszi. Ezt mondotta a bizottságban és hozzátette ezt is, hogy ő igenis azt akarja, hogy az összeférhetlenség kérdésében a legszigorúbb gyakorlat alapján ne legyen semmiféle visszaélési lehetőség. Hiszen a közérdeknek az érdeke az egyéni önzetlenség és érdektelenség biztosítása. Szerintem a Buday-féle javaslat ezt nagyon elősegítené, minthogy azonban én a Buday-féle javaslatot nem terjeszthetem elő, nagyon kérem a miniszter urat, miután módjában van ezt megfontolás tárgyává tenni, hogy méltóztassék ezt a kérdést konszideráció tárgyává tenni és ilyen értelemben hozzájárulni az előadó űr útján a 20. § módosításához. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Reisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! E törvényjavaslatnak számtalan olyan intézkedése van, amely azt célozza, hogy a városokban, illetőleg a töirvényhatósájgokban az ellenzék valahogy szóhoz ne tudjon jutni. Ha figyelembe veszem a már eddig letárgyalt szakaszok intézkedéseit is — a virilizmus fenntartását, a tisztviselői választásokat, azoknak a régi törvénnyel szemben nagyobb jogkörrel való felruházását, azután az örökös tagság, az érdekképviselet, a szakszerűségi képviselet alapján való részvételt — és ha figyelembe veszem a már letárgyalt 16. § intézkedéseit is, akikor joggal mondhatom, hogy, ebben a törvényjavaslatban minden oldalról annyi gondoskodás történt, amennyi csak emberileg elképzelhető, abban az irányban, hogy a törvényhatóiságokban ellenzéki hang fel ne üsse a fejét. A magam részéről indokolatlannak látom, de tendenciát is látok egyúttal abban, hogy az igazolóválasztmány elnöke a törvényjavaslat szerint a főispán lenne. Az igazolóválasztmány szintén olyan szerv, amely választási kérdésekkel kapcsolatos munkát végez, mert hiszen főteendője felülvizsgálni a hozzá beérkezett panaszokat, így tehát bő alkalma nyílik annak a politikai tényezőnek, a főispánnak befolyását