Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

Az országgyűlés képviselőházának 279 nők passzív választójoga egy szép kategóriát alkot, még pedig magában a törvényhozásban, a székesfővárosnál, a törvényhatósági városoknál és a megyei városoknál lesz a megfelelő értelmi cenzus alapján a nőknek passzív választójoga. Én magam részéről, amint azt tegnap és az általános vita során is bátor voltam kifejteni, a mi helyzetünkhöz képest ennek a kérdésnek ilyetén megoldását teljesen kielégítőnek és szükséghez képest megfelelőnek is tartom. Azért kérem, méltóztassanak az^ eredeti szövegezést elfogadni, báró Kray István képviselőtársunk indítványának elvetésével. A másik javaslat, amelyet Apponyi Albert igen t. képviselőtársam a két indítványhoz való hozzájárulásával elfogadott és amelyben Buday Dezső t. képviselőtársam is a maga felfogását exponálta, az, hogy a virilisek hányszorosa a megyékben a legtöbb adótfizetőkenk ne a háromszorosa, hanem a négyszerese, a törvényhatósági városokban pedig ne a hatszorosa, hanem a tízszerese legyen. En éppen ezt a kérdést a lehető legbehatóbban tanulmányoztam és igen nagy statisztikai anyag állott e tekintetben rendelkezésemre. En ennél a kérdésnél a közügyet és a közérdeket tartottam szem előtt és minden szempont mérlegelésével a legalkalmasabbnak bizonyult a megyékben a háromszoros, a törvényhatósági jogú városoknál pedig a legtöbb adótfizetők hatszoros számának megállapítása. Mert ha ezen a határon túl megyünk, akkor az egész szisztéma elveszti a legtöbb adótfizetőket illető jellegét, mert az adó olyan mélyre csökken le, s mert ennek a kérdésnek jelentősége abban a beállításban és abban az intendálásban, amint ez terveztetett és megalkottatott, teljes mértékben elveszne. En már voltam bátor a vita során felsorolni azokat az adótételeket, amelyek bizonyítják, hogy ezek az adótételek már a háromszorosban és a hatszorosban is az eddiginél menynyivel alább szállnak. Az egyik tabellán a vármegyékre vonatkozólag, amely még a nem most felemelt létszámra vonatkozik, r az adók itt a mainál alább mennek, és pótadó nélkül vannak számítva; Pest vármegye természetesen excepeionált a maga nagyságánál fogva, de a többinél 3—400 pengő között alakul ki. A városoknál már a pótadó beszámításával és a létszámnak megfelelően szintén 4—500 pengő között variál pótadóval együtt. A pótadót minimálisan 50%-ban kell vennünk, mert a községi pótadó a legtöbb városban 50%. Ennek felét kell venni, i ha tehát 4—500 pengőnek a felét veszem, akkor 200—250 pengő között fog variálni a legtöbb adótfizetőknél a legalsó adókategória. . Ha már a virilizmust mint korrektivumot fenn akarjuk tartani, — aminthogy az a célunk, \ hogy ez átmenetileg^ fenn is. tartassák, nem újat , hoztunk be, hanem átvettük és bizonyos tekin- : tétben a kor igényeinek megfelelően átalakítót- j tuk és szükségét is látjuk annak, hogy ebben a formában mint korrektivum továbbra is fenn- j tartassák — éppen ezen indokoknál fogva ké- , rem, méltóztassanak az eredeti szövegben meg- : állapított hányszorosokat elfogadni és az ide- ! vonatkozó eltérő indítványokat elvetni. (Helyeslés jobbfelől.) Nem járulhatok ••• hozzá Farkas István és ] Gál Jenő képviselőtársaim indítványához sem, , hanem hozzájárulok az előadó úr indítványai- I hoz, amelyek egyezőek Gyömörey Sándor képviselőtársam elő nem terjesztett indítványával és Szapáry Lajos képviselőtársam indítványa- ; yal, amely az összeírás, illetőleg a választás ' évében betöltendő 30-ik életévet akarja a tör- i vényjavaslatba beállítani. Ezt igazságosnak és ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. 229 méltányosnak tartom. Az előadó úr és Szapáry t. képviselőtársam indítványa között csak szövegezési eltérés van, ehhez tehát elvileg hozzájárulok. Nem járulhatok azonban hozzá Buday Dezső t. képviselőtársamnak egy második indítványához, amelyben ki akarja hagyni az ideiglenes adómentességet. Ez tényleg csak a házakra vonatkozik, itt azonban nem az adó a kritérium, hanem a vagyon képezi az adóalapot, ez után vetik ki az adót-s az adómentesség nem érinti a vagyonállagot, hanem csak az adófizetésre bír bizonyos tekintetben befolyással. Az illetők ugyanis adókedvezményt kapnak, vagyonuk után megfelelő kevesebb adót fizetnek. Mivel ez a princípium s ez az elvi álláspont az összes ilyen vonatkozású törvényeinkben érvényesül, méltánytalan és igazságtalan volna, ha ugyanezt a princípiumot éppen a törvényhatóságoknál nem érvényesítenők. Éppen azért kérem, méltóztassanak az előadó úr indítványait elfogadni, a többi előterjesztett módosítást pedig elvetni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Miután az előadó úr nem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Szólásjoga többé senkinek sincs, következik a határozathozatal. A szakaszhoz több rendbeli indítványt nyújtottak be, ezért bekezdésenként fogom a kérdést szavazásra feltenni. Az 1. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll Gál Jenő, továbbá Farkas István és társainak indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Gál Jenő, valamint Farkas István és társainak indítványa mellőztetik. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bekezdést eredeti szövegében, szemben Gál Jenő, valamint Farkas István és társainak indítványával elfogadni, igen, vagy nem. (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. bekezdést eredeti szövegében fogadta el, Gál Jenő képviselő úr és Farkas István és társainak indítványát pedig mellőzte. Következik a második bekezdés. Az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr indítványa. Szapáry Lajos képviselő úr írásban visszavonta módosító indítványát, amit természetesen módjában áll a képviselő urak közül bárkinek magáévá tenni. Minthogy azonban itt csak stiláris módosításról van szó, lényegében pedig ugyanaz az indítvány, azt hiszem, hogy^ az előadó úr módosításáról eszközölt szavazással lényegben Szapáry Lajos képviselő úr indítványa is elintéztetik. (Helyeslés jobbfelől.) Ugyancsak szemben áll az eredeti szöveggel Kray István, továbbá Farkas István és társainak indítványa. A kérdést akként fogom feltenni, hogy először az eredeti szövegre teszem fel a kérdést. Amennyiben nem méltóztatnának elfogadni az eredeti szöveget, akkor az előadó úr indítványát állítom szembe báró Kray István és Farkas István és társainak indítványaival. Méltóztatnak-e a kérdésnek ekként való feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem

1

? (Igen!) Miután úgy látom, hogy a Ház ehhez hozzájárul, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nemi (Nem!) A Ház az eredeti szövegezést^ nem fogadta el. Következik most már a második kérdés. Méltóztatnak-e a második bekezdést az előadó úr szövegezésében, szemben Kray István és Farkas István és társainak indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Akik az előadó úr szövegét fogadják el, méltóztassanak felállani. (Meg-