Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-279
Az országgyűlés képviselőházának 279. torn magam azokkal, akiket a kommunizmus alatti magatartásuk miatt elítéltek, akkor nem iparkodom őket a törvényhatósági bizottságba behozni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztasség egy párt megítélésével szemben a személyes természetű, megjegyzésektől tartózkodni. (Györki Imre: Összetéveszti az allegóriát a filagóriával!) Petrovácz Gyula: Nem tévesztem össze, (Györki Imre: Dehogy nem!) mert a képviselő úr azt indítványozta, hogy mindazokat, akiket politikai magatartásuk miatt elítéltek és itt célzott a gyorsított bíróságokra, tehát az ú. n. kommunista-pörökre, vagyis speciel kommunistákra . . . (Györki Imre: Nem kérem! Itt a tévedés! Azok nem voltak kommunisták, vagy legalább nem mind volt kommunista!) Ebből az következik, hogy a kizáró okok közül az ilyen nemzethűség ellen való vétkezés töröltetnék. En a magam részéről ehhez nem tudok hozzájárulni és kérem, hogy ebben a tekintetben az eredeti szakaszt méltóztassék elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! Az előttünk lévő törvényjavaslat 8. §-a a kizáró okokról és az összeférhetlenségről beszél, amivel világosan meg van mondva, hogy két dolgot kell elintézni: el kell intézni a kizáró okokat és az összeférhetlenségi okokat. A kizáró okok tekintetében a bizottsági tárgyalás során — és ebben a tekintetben Hegymegi Kiss Pál barátomnak emlékezete egészen korrekt és helytálló — (Hegymegi Kiss Pál: Ügy van, el kell ismerni!) szó volt arról, hogy a kizáró okokat a törvényhatósági városoknál a fővárosi kizáró okokhoz hasonlóan konstruáljuk meg; nem kell külön intézkedni, minthogy a fővárosi törvényben eziránt részletes intézkedések foglaltatnak. Ebben a kérdésben ez is ment elhatározásba; ilyen értelemben megnyugvással hoztuk meg a bizottságban a határozatot. A másik kérdésben, az Összeférhetlenség tekintetében nem tettünk különbséget megyei és városi törvényhatóságok között; a kettőt szintén összefoglaltuk és elintézettnek vettük a törvényjavaslattal. A törvényjavaslat szövegében azonban véletlenül — én is megállapítom — nem szerencsésen van visszaadva ez. A szöveg nem tükrözi vissza a bizottság határozatát, mert a bizottság határozata szerint a 8. § a) pontjában taxative bentfoglaltatott, hogy «főispánnál, a törvényhatóság hatóságainál, vagy közegeinél, üzemeinél vagy vállalatainál saját vagy más ügyében vagy érdekében mint • megbízott vagy képviselő pénzért... stb. senki el nem járhat.» Ide belevettük szándékosan az «ügyvéd» szót, bár zárójelben foglaltuk bele. En most megállapítottam az előadó úr jegyzeteiből, — hiszen én tettem a bizottságban e tekintetben javaslatot — hogy mi taxative belefoglaltuk az ügyvéd szót a szövegbe. Tettük pedig ezt azért, mert az 1924 : XXVI. te. 6. §-ában, amely a fővárosi összeférhetlenséget szabályozza, az ügyvédi képviselet tekintetében különösképpen kivételt tettek. Az ügyvéd, mint bizottsági tag tehát külön elbírálás alá esik. (östör József: Teljesen tévedés!) De abszolúte így áll a helyzet! A fővárosi összeférhetlenségre vonatkozó törvényszakasz a következőket mondja (olvassa): «A törvényhatósági bizottsági tag a székesfőváros polgármesterénél, hatóságainál, üzemeinél, vállalatainál, stb. pénzért vagy bármilyen anyagi előnyért, ellenszolgáltatásért semminemű ügyben nem járhat el...» ez a tilalom azonban nem vonatkozik az KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. 215 ügyvédre, (östör József: Tessék elolvasni!) amennyiben az 1874 : XXXIV. te, vagyis az ügyvédi rendtartás értelmében jár el. (östör József: Törvényes ügykörben!) Itt van a nagy elasztikum. Megtörtént a legutóbb is, hogy a közigazgatási bíróság a fővárosi igazoló választmány által való összeférhetlenség kimondása után megsemmisítette az igazoló választmánynak Összeférhetlenség kimondásáról szóló határozatát és erre a törvényszakaszra való hivatkozással kimondotta, hogy nem forog fenn összeférhetlenség. (Bródy Ernő: De nem ügyvédről volt szó! — Östör József: Kérem, az esetet tessék elmondani!) En elébe akarok vágni annak, hogy ilyen különféle elbírálás alá eshessenek törvényhatósági bizottsági tagok. Az én megítélésem szerint az a közmorál, amelyet méltóztatott említeni, nem különböztet ügyvéd és nem ügyvéd között, az a közmorál, egyformán kötelezi az egyik embert úgy, mint a másikat. Ezt elfogadom. Amint a bizottsági tárgyalás során ezt a kérdést erősen pertraktáltuk, nagy súlyt helyeztünk arra, hogy tévedések elkerülése végett itt az a) pontban zárójelben kimondassék, hogy képviselet alatt az ügyvéd is érthető legyen, mert utóvégre más is képviselhet valakit. Természetes képviselője van a gyámoltnak, vannak a törvényben olyan képviseletek, amikor a képviseletre jogosultak a gyámok, stb. Ebben a saakaszban is taxatíve kifejezésre akarjuk juttatni azt, hogy az ügyvédekre vonatkozóan is fennáll ez az összeférheflenségi szakasz a maga egészében és a maga eredeti mivoltában. Ëz azonban valamiképpen kimaradt ebből a szakaszból. Maga az egész a) pont át van dolgozva ós a közmorál szempontjából van biztosítva az ösiszeférhetlenség. Egy nagyobb elasztikum van az egész kérdésben, egy nagyobb nehézséggel állunk szemben. Én bízom a jury ben, nem tartom azonban abszolút garanciának. Ha szabályszerű bírói ítélet alapján hozatnék meg a határozat, az megnyugtatna. Engem inkább nyugtatna meg a közigazgatási bíróság idevonatkozó határozata, mint egy jury határozata, mert bár a jury kisorsolás következtében áll elő, tehát politikai pártállástól meglehetősen mentesülhet, ennek ellenére sem tartalmazza azokat a garanciákat, amelyeket a közigazgatási bíróság ítéletében mindig megtalálunk, úgyhogy a magam részéről a törvényjavaslatnak ezt a részét nem tartom szerencsésnek. Tekintettel arra, hogy magam is rámutattam egy hiányra, amely már a bizottságban történt határozathozatallal ellentétes és miután az előterjesztett javaslat nem tartalmazhat egyebet, mint annak a bizottság-, nak a javaslatát, amelyet ide a plénumba hoznak, ennek a javaslatnak pedig mindent tartalmaznia kell, amit a bizottság elhatározott, és miután itt e hiányt Hegymegi Kiss Pál t. barátom megállapította, megállapítjuk ugyanezt mi a magunk résziéről és megállapítom itt az a) pontnál én is a magam javaslatóval kapcsolatban. Mindezek alapján pedig tisztelettel , kérem, méltóztassék ezt a szakaszt, amely körül tényleg bizonyos zavar • van, a bizottsághoz visszautasítani. (Helyslés a báloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Legelsősorban tisztázandó itt az a kérdés, amelyet Hegymegi Kiss Pál igen t. barátom felhozott, hogy megfelel-e a tényeknek az a bizottsági előterjesztés, amely előttünk fekszik, vagy r pedig nem felel meg. Legelsősorban ez a kérdés tisztázandó, vagy úgy, hogy a bizottsághoz visszaküldetik ez a szakasz, vagy pedig, hogy a je31
