Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

Az országgyűlés képviselőházának k kozhatik. Azt hiszem, hog-y a törvényhatósá­gok és a községek erre kevésbibó nyújtanak terrénumot, sőt bizonyos tekintetben kisközsé­gekben esetleg ennek a kérdésnek ilymúdön való megoldása veszélyeket is rejthet magá­ban. A székesfővárosban ez a joguk megvan. Logikus és konzekvens tehát, hogy azok a kö­zületek, ahol a szociális és humánus kérdések hasonlóan felvetődhetnek, túlnyomó nagyrész­ben törvényhatósági városok és megyei váro­sok lehetnek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ebben a két gyűjtőszóban az összes kérdések helyet találhatnak, melyeket a képviselő urak itt hosszadalmasan felsoroltak. Ez elől — mint ahogy ki is jelentettem — nem zárkózom el. A közigazgatási bizottság inkonzekvenciát kö­vetett el azzal, hogy a megyei városok részére ezt a kiterjesztési jogot nem szavazta meg. Készséggel állok rendelkezésre abban a tekin­tetben, hogy a magam részéről honorálni fo­gom az erre vonatkozó indítványt és így a konzekvencia itt helyreállíttatik. Akkor két kategória fog- szembenállani egymással: tör­vényhatóság és község, továbbá a székesfővá­ros törvényhatósága és a megyei városok. Azt hiszem, hogy ez, mint első lépés ezen a téren mindenkit kielégíthet. Kár volna ezt a szép tránát egyszerre exkaválni a közéletből (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.), maradjon meg továbbra is a küzdés és a harc ezen a két terrénumon, ahol ma még: nem lát­juk elérkezettnek az időt, hogy a nők passzív választójoga érvényesüljön, tudniillik a tör­vényhatósági vármegyékben és a községekben. Éppen ezért kérem a mélyen t. Házat, hogy ezeknek az elmondottaknak megfontolása alapján méltóztassanak az itt előterjesztett ja­vaslatokat és indítványokat elvetni, ellenben majd a 42. §-nál Petrováez Gyula igen t. kép­viselőtársam indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Most rátérek még Farkas István igen t. képviselőtársam kritikájára, melyben azt mondotta, hogy itt . minden diktandóra megy, itt minden úgy történik, ahogy azt a miniszter akarja, s a párt a miniszter járomszalagán jár. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.)í Igen t. kép­viselőtársam rosszkor hivatkozott erre, mert éppen most vagyok abban a helyzetben, hogy igen t. képviselőtársamnak két indítványához tudok hozzájárulni, f amelyek bennfoglaltatnak Udvardy igen 1 képviselőtársam indítványá­ban, másrészt pedig Fáy István igen \. kép­viselőtársam indítványában. Ezért remélem is, hogv egyszer túlteszik magukat azon a kelle­metlenségen, hogy a saját szempontjukból és az általános közérdek szempontjából olyan in­dítványt is meg méltóztatnak szavazni, amely a többségi párt részéről tétetett meg. Az egyik indítvány, amely teljesen azonos Udvardy igen t. képviselőtársam indítványá­val, a nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok alkalmazottaira vonatkozik. Udvardy t. képviselőtársam indítványa az 1925 : XXVT. te. 4. § 2. bekezdése 1. pontjának felvételét célozza, amely azt mondja: «alapítvány, vagy nyilvá­nos számadásra kötelezett vállalat állandó al­kalmazottja.» Az igen t. képviselő úrnak ezt az indítványát honorálni tudom. A másik pedig az adózásra vonatkozik, hogy tudniillik ne az «és», hanem a «vagy» szó tétessék oda, ami min­denesetre sokkal helyesebb és összhangzásban van az országgyűlési képviselői választójog erre vonatkozó rendelkezésével. Végül felvetődött egy gondolat, amelyet Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársam ho­zott elő és amelyet azután átvett Farkas István 8. ülése 1929 április 17-én, szerdán. 181 igen t. képviselőtársam is. En nem tartom szük­ségesnek, hogy a választási eljárás ebben a tör­vényben külön is szabályoztassék és ez vonat­kozik az összeírásokra, vonatkozik az etetés­itatásra, terrorra stb. Nem rendezte ezt az 1886-os törvény sem, de nem azért nem tartom szükségesnek, (Folyto­nos zaj. — Elnök csenget.) mintha magát az ér­demben való rendezést nem tartanám szüksé­gesnek, hanem mert felesleges, hiszen ez már rendezve van. Rendezve volt az 1913 : XXIII. tc.-ben, ennek rendelkezései pedig bedolgoztat­tak az 1925 : XXVI. te. 184. §-ába, amely azt mondja, hogy a törvényhatósági névjegyzékek összeállítására és a választásokra vonatkozólag érvényben vannak a választási törvénynek 140—171. <5>-ig terjedő szakaszai. Amennyiben az itt most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat­ban ezzel ellentétes rendelkezések nincsenek, — ellentétes rendelkezések pedig nincsenek — te­hát ebben a tekintetben teljes megnyugvással szolgálhat a képviselő uraknak az itt adott fel­világosításom. Ezekután kérném, hogy méltóztassék Já­nossy Gábor, Fáy István és Udvardy János igen t. képviselőtársaim módosító indítványai­hoz hozzájárulni, a többi indítványokat pedig méltóztassék elvetni. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Jánossy visszavonta!) Bocsánatot kérek, most értesülök arról, hogy Jánossy igent, kép­viselőtársam indítványát visszavonta és „így akkor kérném — miután Jánossy képviselő úr indítványa szavazásra nem kerülhet — méltóz­tassék Hajós Kálmán képviselő úr indítványát elfogadni, amely lényegében ugyanaz. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: Miután az előadó úr nem kivan szólni, szólásjoga többé senkinek nincs. Követ­kezik a határozathozatal. Minthogy a szakaszhoz többrendbeli indít­vány nyújtatott be, a szakaszt bekezdéseként fogom szavazásra feltenni. Az 1. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll Udvardy János, Bródy Ernő éls Farkas István és társai képviselő urak indít­ványai. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, úgy — mint az eredeti szöveghez legközelebbállót — Udvardy János képviselő úr indítványát fogom szembeállítani Bródy Ernő és Farkas István és társai képvi­selő urak indítványával. (Helyeslés.) Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. be­kezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Udvardy János képviselő úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Miután a Ház az ere­deti szöveget nem fogadta el, kérdem, méltóz­tatik-e Udvardy János képviselő úr indítvá­nyát elfogadni, szemben Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak indítványával, igen vagy nem 1 ! (Igen! Nem!) Akik Udvardy János képviselő úr indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Több­ség! A Ház Udvardy János képviselő úr szöve­gezésiében fogadta el az 1. bekezdést és ezzel úgy az eredeti szakaszt, mint Bródy Ernő és Farkas István és társai indítványát elveti. Következik a 2. bekezdés. A 2. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben Udvardy János képviselő úr adott be indítványt. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, a vele szemben álló, Udvardy János képviselő úr által beadott in­dítványt jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az ere­deti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el,

Next

/
Thumbnails
Contents