Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-278
178 Az országgyűlés képviselőházának szélsőbaloldalon.) s ennek következtében én a magam részéről úgy értelmezem a házszabályt, hogy igenis, jogom van ezt az indítványt előterjeszteni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Joga is van!) Igen tisztelt Ház! Indítványom a 7. § hatodik bekezdésére vonatkozik, amely az országgyűlési képviselőknek a törvényhatósági bizottságokba való kivételes választhatóságáról szól. Kijelentem magam részéről, hogy mint teljesen érdektelen képviselő szólalok fel és azért teszem ezt a kérdést szóvá, mert azt a rendelkezést, amely a hatodik bekezdésben van, abban a formában, ahogy an^ ott van, nem tartom a törvényhozó tekintélyének megfelelőnek. Én szívesen hozzájárulok, ós ha a t. Képviselőház többsége állást foglal képviselőtársamnak, gróf Szapáry Lajosnak azon indítványa mellett, amelyet előterjesztett s amely arra vonatkozik, hogy a hatodik bekezdés teljesen töröltessék a' törvényjavaslatból, én magam részéről ineghajlom és azt mondhatom, csatlakozom a többség véleményéhez, abban az esetben azonban, ha a többség arra az álláspontra helyezkedik, hogy ez politikai és közéleti szereplésénél fogva méltán megilleti az országgyűlési képviselőt, akit nem mint ottlakót és nem mint ott-tartózkodót, valamely vidéki választókerület a maga mandátumával megtisztel, méltóztassék hozzájárulni ahhoz a módosító indítványomhoz, hogy akkor az a képviselő, akit ilyen jogon és alapon a törvényhatóság tagjává megválasztanak, ne legyen mandátumától rendkívüli módon és különösképpen megfosztható, ne legyen külön kategóriába tartozó és — azt lehet mondani — megbélyegzett tagja annak a törvényhatósági bizottságnak (Úgy van! jobbfelől.), hanem, ha már móid volt rá, hogy megválasszák, abban az esetben azt a ciklust becsületesen szolgálhassa végig és tarthassa meg jogát éppúgy, mint bármely más állampolgár. Ez az én indítványom s vagyok bátor annak elfogadását avval ajánlani, hogy szerény véleményem az, hogy a bizottság által előterjesztett javaslatban foglalt rendelkezést semmiképpen sem tudom helyénvalónak tekinteni; méltóztassék ezért vagy Szapáry Lajos gróf álláspontja, vagy pedig az én álláspontom mellett állástfoglalni. Ilyen értelemben kérem módosító indítványom elfogadását. (Helyeslés, jobbfelől.) Elnök: T. Ház! A t. képviselő úr felszólalására megjegyzem, hogy a részletes vita megkezdésekor az akkor elnöklő elnök úr bejelentette a t. Háznak, hogy a részletes tárgyalásnál az egyes szakaszoknál, ha szólásjogával élni kíván, elsősorban az előadó urat illeti a szó, másodsorban pedig azok hivatnak fel szólásra, illetőleg indítványaik előterjesztésére, akik a részletes vita megkezdéséig indítványaikat bejelentették, amely indítványok nyomtatott szövegben is a Ház minden tagjának rendelkezésére állanak. Az indítványozónak joga van negyedórai felszólalásálban indítványát megindokolni; amennyiben nem lenne jelen, indítványa természetesen tárgytalannak tekintetik. Ez ellen az elnöki bejelentés ellen senki észrevételt nem tett s az elnökség ezt a gyakorlatban is követte. (Propper Sándor: Tévedés!) Minthogy a képviselő úr a tegnapi ülésen, amikor szólásra felhívatott, nem volt jelen, az akkor, elnöklő alelnök úr kijelentette, hogy bejelentett indítványa tárgytalan s ennélfogva töröltetik. (Neubauer Ferenc: A házszabályokhoz kérek szót!) A napirend megállapítása után méltóztassék majd felszólalni. (Hegymegi Kiss Pái: Té278. ülése 1929 április 17-én, szerdán. védés az elnök úr megállapítása, mert én szót emeltem és az elnök úr korrigálta is!) Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Peyer Károly! (Neubauer Ferenc: Előbb kell ezt a kérdést elintézni, mielőtt szavazni fognak javaslatom felett! Nem lehet később! — Hegymegi Kiss Pál: Tévedés, szót emeltem, az elnök úr korrigálta!) Peyer Károly: Nem kívánok szólni! Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. (Kun Béla: Csodabogár-házszabályok!) A belügyminiszter úr kíván szólni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Az összes észrevételekre, amelyek a szőnyegen levő szakasz tárgyalásánál elhangzottak, röviden kívánok reflektálni. Elsősorban gróf Hunyady Ferenc és JókaiIhász igen t. képviselőtársaimnak azzal az indítványával kívánok foglalkozni, amely azt célozza, hogy választható legyen az a férfiú is, aki 24 éves kort ért el és felsőiskolai képzettsége van. Hunyady igen t. képviselőtársam rövid indokolást fűzött -indítványához és ebben utalt arra, hogy ő a legszélsőbb és legmeszszebbmenő konzervatív gondolatot kívánja ezzel az indítványával szolgálni. Engedje meg igen t. képviselőtársam, nem vagyok abban a helyzetben, hogy megerősíthessem ezt a felfogását, amely szerint ő a konzervatív gondolat védelmét látja indítványában, sőt ellenkezőleg, ő éppen a konzervatív gondolat gyengítését involválja és készíti elő ezzel, mert indítványával, azt az egységes frontot, azt az egyséiges bástyát, a konzervatív gondolatnak azt az erősségét, melyet maga is elismer, nem erősíteni, hanem csak gyengíteni lehet. Legyen arról meggyőződve mindkét indítványozó képviselőtársam, hogyha a törvényjavaslatban általánosan úgy, amint az országgyűlési választójognál is egységesen a 30 éves korhatár állíttatik be, akkor ez mind a törvényeknek, mind pedig ennek a törvényjavaslatnak konzervatív szempontból vett erőssége, nem pedig gyengesége, (Pakots József: De szerelmesek a reakcióba!) mert ha ettől eltérés történik, ha az egység megbomlik, ha az az erős várfal rést kapott, méltóztassanak nekem megengedni, (Farkas István: A reakció várfala!) akkor nem a konzervatív gondolat megerősítése fog bevonulni a törvényhatóságokba, hanem a konzervatív gondolattal ellentétes irányzatok csákányai fogják ezt a nyílást szélesíteni... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Scitovszky Béla belügyminiszter: ...és ellenkező eredményeket fognak elérni a ma konzervatív gondolatnak látszó indítványok, amelyeknek a való életben azután egészen más eredményük lesz. (Rassay Károly: Kommunizmus?) Mert az erősség éppen ebben van és az erősség megbontását a magam részéről nem javaslom, éppen azért kérem, méltóztassék az előadott indokok alapján ezt az indítványt elvetni. (Rassay Károly: Lassan járj, tovább érsz!) A másik kérdés, amely több képviselőtársam részéről felvettetett, az, hogy a jegyzőknek korlátozva van a jogosultságuk ebben a törvényjavaslatban, vagyis a törvényhatósági bizottság tagjai közé választás útján nem kerülhetnek be. őszintén szólva, amidőn ezt a rendelkezést a törvényjavaslatba bevettem, magammal alkudtam meg, mert eredetileg én is azon az elgondoláson és állásponton voltam, amelyet már egy képviselőtársam itt említett, hogy tulajdonképpen az összes törvényhatósági tisztviselők részére tiltó rendelkezést kellene fel-