Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-276

120 Az országgyűlés 'képviselőházának meket szerzett, mert huszonhét vállalatban ül benn! •— Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: A táblabírák intézménye a karok és rendek korszakában nagyon szép intézmény volt és amikor Deák Perencet vagy Kossuth Lajost vagy Széchenyi Is'vánt megválasztották a megyék a maguk táblabírajává, akkor kifejezést adtak annak az elismerésnek, amelyet e nagy hazafiak a maguk hazafias működésével hosszú évek során kiérdemeltek, (Meskó Zoltán: Szóval meg lehetett állapítani az érdemeket!) De az egy másik, patriarchális korszab volt. Az nem volt ilyen paragrafusokba foglalva, ezek a választások igazán a közhangulat és a közvélemény alapján történtek. De amikor egy paragrafusban kimondjuk, hogy a közérdek terén érdemeket szerzett, az egy papiros, az ellen nem lehet semmit sem tenni. Először is nem tudom, hogy ki állapítja meg az érdemet. Másodszor, ha nem szerzett a közélet terén érdemeket, mit lehet ezzel szemben csinálni? (Zaj.) Az a gyanú merült fel tehát, hogy az érdekképviselet és a szakszerűség^ mellé itt egy újabb kormánypárti rezervoárt állítanak, megint újabb tartalékot a kormánypárti biztos szavazatok számára. De míg az előbb az érdekképviselet vagy szakszerűség címén megállapított szavazatok birtokosai ... (Zaj. — Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Bródy Ernő :... választás alá esnek, itt örökös módon fogják ezt megszerezni. Az egész választás módja ismét alkalmas arra, hogy a legnagyobb gyanút keltse fel. Mint már előttem szóló t. képviselőtársaim hivatkoztak rá, az eredeti törvényjavaslatban az ' volt mondva, hogy a törvényhatóság első tisztviselőjének javaslata alapján, a főispán előterjesztésére lehetőleg a saját törvényhatósága lakóinak sorából a közélet terén különös érdemeket szerzett egyének közül történik a választás. így még elképzelhető volt az, ami normális viszonyok között és a régi patriarchális világba visszagondolva elképzelhető, hogy spontán egy törvényhatóság a maga kiváló terfiait, a maga kiváló exponenseit megválasztja az alispán javaslatára. Ez megtörténhetik. De engedelmet kérek, ennek helyére egy egészen új, kijelölő bizottság alakíttatik, amely kijelölő bizottságnak elnöke a főispán, amely kijelölő bizottságnak két tagját szintén a főispán nevezi ki, a másik két tagját a törvényhatóság első tisztviselője. Itt megint az a gyanú férkőzik ehhez, hogy ez egy kormánypárti surrogátum és hogy ez egy kormánypárti művelet akar megint lenni, hogy itt megint bizonyos kormánypárti elhelyezkedések történnek. Amikor egy törvényjavaslatról van szó, amely a közigazgatást hosszú időkre kialakítja, én nem tartom helyesnek azt, hogy ilyen kormánypárti szempontokból történjék ez a megállapítás. Ha lehetett volna formája és módja annak, hogy igenis a közélet terén érdemeket szerzett érdemes férfiak jutalmazásául azok a törvényhatóság tagjaivá választassanak, én nem elleneztem volna magát a gondolatot, de ahogy így kodifikálva van, azt teljes mértékben a legnagyobb határozottsággal elleneznem kell, mert éppen úgy, mint az érdekképviseletnél, éppen úgy, mint a szakszerűségnél, itt is egy kormánypárti szavazatnak betolásakép szándékoztatok ez a javaslatban. Az eredeti törvényjavaslat indokolása is hasonló gondolatokat ébreszt az emberben, mert azt mondja a törvényjavaslat, hogy az örökös tagság révén a törvényhatósági bizottság olyan kiváló egyéniségeket is nyerhet tagokul, akiünek értékes közre276. ülése 1Ù29 április 12-én, pénteken. működését más módon megnyerni nem lehet, mert a választási küzdelmektől idegenkednek. Ez mégsem módja annak, hogy az, aki nem teszi ki magát egy választásnak, ilyen módon bekerüljön. Engedelmet kérek, aki a közéletben szerepelni akar, aki a közéletben tényező akar lenni, az ne idegenkedjék a választásoktól, mert «z életeleme ja közéleti funkcióknak a választás, a bizalom, a közbizalom, a nép bizalma. De ha itt egyenesen íkimondja egy törvényjavaslat indokolása, hogy iazokat akarják elhelyezni, akik a választásoktól idegenkednek, akkor én erősen idegenkedem ettől & szakasztól, amely ilyen módon a választáson kicsöppent korteseket akarja talán besegíteni a törvényhatósági bizottságba. Igen t. Ház ! Mihelyt a pártatlanság jellege fog kidomborodni ebben a kérdésben, akkor lehet erről beszélni, de ebben a pillanatban, amikor ennek a kijelölő bizottságnak összetétele folytán az a gyanú merül fel, hogy itt egy kormánypárti masinériát akarnak megint a törvényjavaslatba betenni és azok között a különféle jogcímek között még jobban növelni a kormánynak abszolút biztos szavazatait, akkor idegenkednem kell ettől a gondolattól. Én — mondom — mindig az érdemek : elismerésének híve voltam és szeretek adni bőséggel annak, aki azt megérdemli, és ha valaki itt kiemelte — gondolom Petrovácz mélyen t. kép| viselőtársam —, hogy a legnagyobb polgári becsületrend az, ha egy törvényhatóság egy tagjának az örökös tagságot adja, akkor elméletben és elvben, mint megtiszteltetés ellen, amelyet a polgártársak köréből kap valaki, nem tudnék szólni. ~De akkor, amikor ez oly módon jelentkezik, hogy eltorzítja magát a gondolatot, hogy az egész a j kijelölő bizottság meghatározásától van függővé téve, s így a kérdés alkalmas arra, hogy ne ; az igazi érdekek jutalmazása, hanem kortesszempontok tekitetbevétele történjék. Ezt a goi dolatot nem fogadhatom el, mert ez csak szurrogátumként jelentkezik az egyéb jogcímek mellé. Mindez pedig arra alkalmas, hogy a választóközönség eredeti akarata megmásíttassék, mert itt az autonómia annyiféle jogcímen, annyiféle formában van megtámadva, hogy ezt még az örökös tagsági jogosultsággal tetézni nem lehet. Ha valaki a közéletben ma szerepelni akar, akkor legyen szíves és ne idegenkedjék a választásoktól, legyen •szíves a néppel érimkezni, a néppel törődni, a népet felvilágosítani, tanítani. (Rothenstein Mór: És kenyeret adni !) Amiről itt szó van, nemcsak a választások előtt felállított szervezetek útján ... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. (Györky Imre : Meghosszabbítjuk !) Bródy Ernő : T. Képviselőház ! Én is lejárok. (Derültség és zaj. — Erődi-Harraeh Tihamér: Igazi parlamentáris gondolkodás !) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Gál Jenő! Gál Jenő: Mivel a tanácskozásra szánt időből mindössze tíz perc áll rendelkezésre, nagyon kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy felszólalásomat a legközelebbi ülésen mondhassam el, (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az idő előrehaladott volta miatt a vitát meg szakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, h-gy legközelebbi ülésünket f. hó 16 ikán, kedden d. e. 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a közigazgatás rende-