Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-276

'Az országgyűlés képviselőházának 276. ülése 1929 április 12-én, pénteken. 99 ez a kísérlet meddő kísérlet arra, hogy a köz­igazgatás megjavuljon, meddő kísérlet arra, hogy a demokráciát valamiképpen legalább fenntartani tudjuk, mert a kiválasztás teóriájá­nak és a kormány-patronage romboló szellemé­nek bevonulása^ az önkormányzatba és az ön­kormányzat önálló erejének, az autonómia te­remtő erejének lefokozásra az, amely kiválasz­tottakkal egészíti ki s háromötödrészben viri­listákkal és érdekképviseleti tagokkal alapítja meg atörvényhatóság képét, úgyhogy nagy fe­lelősség kell hozzá, hogy ezt valaki megtenni merje. Nem elég folyton hangoztatni, hogy a történelem előtt és nem tudom, hol vállaljuk a felelősséget. (Fábián Béla: Eddig még minden diktátor vállalta a felelősséget a történelem előtt!) A jelen nyomorúságaiért és a jelen be­rendezkedésének lefokozó természetéért ne a jö­vőben, hanem most próbálják a felelősséget úgy vállalni, hogy az a megelégedés moraját,ne nedig a zúgolódás moraját váltsa ki. (Fábián Béla: Mindent meggondoltam és mindent meg­fontoltam!) Ezért, mivel én nagy aggodalommal látom, hogy ez a 4. § egyrészt a törvényhatóság ko­moly önkormányzati összetételét veszélyezteti, másrészt kísérletet látok arra. hogy itt olyan centralisztikus irányzat szabályoztassék és ho­nosíttassák meg törvény útján, amely veszélyt jelent az ország alkotmányára, nem fogadom el ezt a szakaszt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Görgey István képviselő úr, mint a külügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizott­ság előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház külügyi, vala­mint közgazdasági és közlekedésügyi bizottsá­gának a Szerb-Horvát-Szlovén királysággal 1926. évi július hó 24-én kötött kereskedelmi szer­ződés kiegészítéseképpen 1928. évi november hó 19-én Belgrádban aláírt pótjegyzőkönyv becik­kelyezéséről szóló 709. számú törvényjavaslatra vonatkozó, továbbá a Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött és az 1925. évi XXVII. tcikkbe iktatott kereskedelmi egyez­mény kiegészítéseképpen 1928. évi december 2-án aláírt DÓtiegyzőkÖnyv becikkelyezéséről szóló 710. számú törvényjavaslatra vonatkozó, vala­mint az Albániával való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló 711. számú, a Lit­vániával való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló 712. számú és végül a Japán­nal való kereskedelempolitikai viszonyunk ren­dezéséről szóló 713. számú külügyminiszteri je­lentéseket beterjeszteni, azzal a kéréssel, (Fel­kiáltások a baloldalon: Egy szót sem hallani!) hogy azokat kinyomatni, szétosztatni és an­nak idején napirendre tűzetni méltóztassék. (Rothenstein Mór: Szeretnénk tudni, hogy mi­ről szólnak a jelentések!) Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyo­matja, szétosztatja, és^ napirendre tűzésük iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. A napirenden levő törvényjavaslathoz szó­lásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Báró Kray István! Br. Kray István: T. Ház! Már a javaslat általános vitája alkalmával elmondottam azt, hogy minden tekintetben örvendetesnek és he­lyesnek tartom, hogy a vallásfelekezetek képvi­selői hivatalból lesznek tagjai a törvényható­sági bizottságoknak. Megmondottam azonban akkor azt is, hogy a kiválasztás módját nem tartom szerencsésnek azért, mert ha a legnépe­sebb egyházközségek lelkészei kerülnek be hiva­talból a törvényhatósági bizottságokba, köny­nyen adódhatik az az eset, hogy az arra ke­vésbbé alkalmas, vagy érdemes egyének fognak majd a törvényhatósági bizottságban helyet foglalni. Én sokkal helyesebbnek tartottam volna azt a rendszert, amelyet ez a törvényjavaslat a,z egész vonalon kontemplál, ugyanis a választási rendszert, hogy tudniillik a törvényhatóság te­rületén működő lelkészek a saját körükből vá­lasszák ki azokat, akiket a törvényhatósági bi­zottságban a lelkészség képviseletére a legalkal­masabbnak tartanak. Amennyiben a t. Ház az előadói javaslatban kontemplált módon emelné határozattá a lelkészek képviseletét, akkor bá­tor vagyok indítványozni, hogy e mellett a tör­vényhatóság székhelyén működő lelkésznek el­sőbbségi jogát a törvény mindenképpen bizto­sítsa. A trianoni békeszerződés folytán ugyanis több vármegyében a megyeszékhely megszállás alá került és csekélyebb lélekszámú község ma a vármegye székhelye, mindazonáltal nézetem szerint közérdek az, hogy a vármegyei székhe­lyen működő lelkész feltétlenül tagja legyen a törvényhatósági bizottságnak, mert hiszen csak így van módja arra, hogy esetleg a kisgvűlés­ben. vagy a közigazgatási bizottságban is he­lyet foglalhasson. Éppen ezért tisztelettel ké­rem ezen indítványom elfogadását. Ennél a szakasznál még egy olyan dolgot is szóvá kívánok tenni, amelvet már a tegnapi nap folyamán és ma is az előttem szólott Csik Jó­zsef kén viselőtársam is érintett, nevezetesen a tanítóság képviseletét. Nekem is az a felfogá­som, hogy a tanítóságot, amelynek tagjai a nemzetnevelési terén igen fontos munkát vé­geznek, mert hiszen ők azok, akik a magyar gvermekekbe a hazafiasság és vallásosság csí­ráit beleoltják ... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Br. Kray István: ...nem szabad a törvény­hatósági bizottságból kirekeszteni és módot kell nekik is adni arra, hogy ott az érdekképviselet révén hivatalból helyet foglalhassanak. A ta­nítók anyagi helyzete a niai viszonyok mellett amúgvis igen rossz, tehát legalább az érvé­nyesülés ilyen módját tegyük lehetővé a tanító­sásr számára. Nagyon kérem ezért a tisztelt Képviselőházat, méltóztassék azt az indítványt, amely itt tegnap elhangzott és amely arra vo­natkozik, hosry a magyar tanítók is hivatalból nyerjenek képviseletet a törvényhatósági bi­zottságokban, magáévá tenni. Ezekkel a módosításokkal egyébként a sza­kaszt elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Azok, akik tegnap a miniszterelnök úr meglepetésszerűen elhangzott nagy beszédét hallották, arra itt a Képviselőház folyosóin azt mondották, hogy a miniszterelnök úr tegnapi beszéde Magyar­országon az olasz fasiszta alkotmány bevezeté­sét jelenti. (Jánossy Gábor: Tréfás mondás le­hetett!) A tegnapi hangulatokkal szemben mi, ellenzéki képviselők azon az állásponton vol­tunk, hogy a miniszterelnök úrnak ma Magyar­országon már teljesen szükségtelen a fasiszta alkotmányt bevezetnie, mert hiszen az, ami Magyarországon van. csak egy másik formája, nemes, burkolt formája a fasiszmusnak. (Já­nossy Gábor Az nem áll! Maa-yar alkotmá­nyosság van itt és nem idegen!) Olaszország­ban fasiszmus van, de ennek a fasiszmusnak vannak bizonyos gazdasági következményei. Mussolininak bizonyos tekintetben sikerült megszüntetnie a munkanélküliséget, sikerült munkát adnaa az iparnak és a kereskedelemnek és sikerült neki még a? olasz földmívelést is

Next

/
Thumbnails
Contents