Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-276

'Az országgyűlés képviselőházának 276. ülése 1929 április 12-én, pénteken. 99 ez a kísérlet meddő kísérlet arra, hogy a közigazgatás megjavuljon, meddő kísérlet arra, hogy a demokráciát valamiképpen legalább fenntartani tudjuk, mert a kiválasztás teóriájának és a kormány-patronage romboló szellemének bevonulása^ az önkormányzatba és az önkormányzat önálló erejének, az autonómia teremtő erejének lefokozásra az, amely kiválasztottakkal egészíti ki s háromötödrészben virilistákkal és érdekképviseleti tagokkal alapítja meg atörvényhatóság képét, úgyhogy nagy felelősség kell hozzá, hogy ezt valaki megtenni merje. Nem elég folyton hangoztatni, hogy a történelem előtt és nem tudom, hol vállaljuk a felelősséget. (Fábián Béla: Eddig még minden diktátor vállalta a felelősséget a történelem előtt!) A jelen nyomorúságaiért és a jelen berendezkedésének lefokozó természetéért ne a jövőben, hanem most próbálják a felelősséget úgy vállalni, hogy az a megelégedés moraját,ne nedig a zúgolódás moraját váltsa ki. (Fábián Béla: Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam!) Ezért, mivel én nagy aggodalommal látom, hogy ez a 4. § egyrészt a törvényhatóság komoly önkormányzati összetételét veszélyezteti, másrészt kísérletet látok arra. hogy itt olyan centralisztikus irányzat szabályoztassék és honosíttassák meg törvény útján, amely veszélyt jelent az ország alkotmányára, nem fogadom el ezt a szakaszt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Görgey István képviselő úr, mint a külügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának a Szerb-Horvát-Szlovén királysággal 1926. évi július hó 24-én kötött kereskedelmi szerződés kiegészítéseképpen 1928. évi november hó 19-én Belgrádban aláírt pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló 709. számú törvényjavaslatra vonatkozó, továbbá a Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött és az 1925. évi XXVII. tcikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény kiegészítéseképpen 1928. évi december 2-án aláírt DÓtiegyzőkÖnyv becikkelyezéséről szóló 710. számú törvényjavaslatra vonatkozó, valamint az Albániával való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló 711. számú, a Litvániával való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló 712. számú és végül a Japánnal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló 713. számú külügyminiszteri jelentéseket beterjeszteni, azzal a kéréssel, (Felkiáltások a baloldalon: Egy szót sem hallani!) hogy azokat kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni méltóztassék. (Rothenstein Mór: Szeretnénk tudni, hogy miről szólnak a jelentések!) Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatja, és^ napirendre tűzésük iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. A napirenden levő törvényjavaslathoz szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Báró Kray István! Br. Kray István: T. Ház! Már a javaslat általános vitája alkalmával elmondottam azt, hogy minden tekintetben örvendetesnek és helyesnek tartom, hogy a vallásfelekezetek képviselői hivatalból lesznek tagjai a törvényhatósági bizottságoknak. Megmondottam azonban akkor azt is, hogy a kiválasztás módját nem tartom szerencsésnek azért, mert ha a legnépesebb egyházközségek lelkészei kerülnek be hivatalból a törvényhatósági bizottságokba, könynyen adódhatik az az eset, hogy az arra kevésbbé alkalmas, vagy érdemes egyének fognak majd a törvényhatósági bizottságban helyet foglalni. Én sokkal helyesebbnek tartottam volna azt a rendszert, amelyet ez a törvényjavaslat a,z egész vonalon kontemplál, ugyanis a választási rendszert, hogy tudniillik a törvényhatóság területén működő lelkészek a saját körükből válasszák ki azokat, akiket a törvényhatósági bizottságban a lelkészség képviseletére a legalkalmasabbnak tartanak. Amennyiben a t. Ház az előadói javaslatban kontemplált módon emelné határozattá a lelkészek képviseletét, akkor bátor vagyok indítványozni, hogy e mellett a törvényhatóság székhelyén működő lelkésznek elsőbbségi jogát a törvény mindenképpen biztosítsa. A trianoni békeszerződés folytán ugyanis több vármegyében a megyeszékhely megszállás alá került és csekélyebb lélekszámú község ma a vármegye székhelye, mindazonáltal nézetem szerint közérdek az, hogy a vármegyei székhelyen működő lelkész feltétlenül tagja legyen a törvényhatósági bizottságnak, mert hiszen csak így van módja arra, hogy esetleg a kisgvűlésben. vagy a közigazgatási bizottságban is helyet foglalhasson. Éppen ezért tisztelettel kérem ezen indítványom elfogadását. Ennél a szakasznál még egy olyan dolgot is szóvá kívánok tenni, amelvet már a tegnapi nap folyamán és ma is az előttem szólott Csik József kén viselőtársam is érintett, nevezetesen a tanítóság képviseletét. Nekem is az a felfogásom, hogy a tanítóságot, amelynek tagjai a nemzetnevelési terén igen fontos munkát végeznek, mert hiszen ők azok, akik a magyar gvermekekbe a hazafiasság és vallásosság csíráit beleoltják ... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Br. Kray István: ...nem szabad a törvényhatósági bizottságból kirekeszteni és módot kell nekik is adni arra, hogy ott az érdekképviselet révén hivatalból helyet foglalhassanak. A tanítók anyagi helyzete a niai viszonyok mellett amúgvis igen rossz, tehát legalább az érvényesülés ilyen módját tegyük lehetővé a tanítósásr számára. Nagyon kérem ezért a tisztelt Képviselőházat, méltóztassék azt az indítványt, amely itt tegnap elhangzott és amely arra vonatkozik, hosry a magyar tanítók is hivatalból nyerjenek képviseletet a törvényhatósági bizottságokban, magáévá tenni. Ezekkel a módosításokkal egyébként a szakaszt elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Azok, akik tegnap a miniszterelnök úr meglepetésszerűen elhangzott nagy beszédét hallották, arra itt a Képviselőház folyosóin azt mondották, hogy a miniszterelnök úr tegnapi beszéde Magyarországon az olasz fasiszta alkotmány bevezetését jelenti. (Jánossy Gábor: Tréfás mondás lehetett!) A tegnapi hangulatokkal szemben mi, ellenzéki képviselők azon az állásponton voltunk, hogy a miniszterelnök úrnak ma Magyarországon már teljesen szükségtelen a fasiszta alkotmányt bevezetnie, mert hiszen az, ami Magyarországon van. csak egy másik formája, nemes, burkolt formája a fasiszmusnak. (Jánossy Gábor Az nem áll! Maa-yar alkotmányosság van itt és nem idegen!) Olaszországban fasiszmus van, de ennek a fasiszmusnak vannak bizonyos gazdasági következményei. Mussolininak bizonyos tekintetben sikerült megszüntetnie a munkanélküliséget, sikerült munkát adnaa az iparnak és a kereskedelemnek és sikerült neki még a? olasz földmívelést is