Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-257

76 As országgijülés képviselőházának ; is, ha van elegendő, — de ismerek olyan pincét, amelynek egy-kétezer hektolii er az űrtartalma, de nincs módja pincészetét megfelelően foglalkoztatni, hanem összekeveri a bort, házasítja és az exportra a megfelelő típusú bor áll a rendelkezésére. Ez tehát megcsinálja az állami pinceszövet­kezeteket, vagy jobban mondva az állam által kezdeményezett és támogatott pinceszövetkezetek létrejövetelét akarja elősegíteni. De a mellett a meglévő kereteket is fel kell használni, mert kü­lönben ez olyan dolog volna, mint amikor valaki eey csatában van és van tíz puskája és mégis azt mondja : ez az enyém, én csak ezzel lövök, — hanem én mind a tízzel lövök, mert mind ez a tíz rendelkezésemre áll. (Ügy van! jobbfelől.) Vannak pincék Tokajon, Ráckevén. Kecskeméten, — nem akarnék kihagyni senkit, de sok lenne mind elsorolni, — van Sopronban is, ezt is meg­említem, mert mindig panaszkodnak a soproniak és én mindig hajlandó vagyok jó szót szólani Sopron felé és jó érzést tanúsítani Sopron felé. Nekünk az exporthitelt biztosító hitelkereteket kell kiépítenünk alkalmatos módon és hitelt kell nyújtanunk a pincevállalatoknak, — akár szövet­kezet, akár magánvállalat az, — tőkét fedezet mel­lett arra, hogy felvásárolhassák a gazdáktól a borokat. Így megmozdul a gazdáknál a bor és megindul a rendes fogyasztás, viszont azonban mielőtt a bor a fogyasztóhoz jutna, alkalmassá kell tenni arra, hogy az a külföldön keresett tí­pusok szerint legyen eladható. (Ügy van! jobb­felől ) De ne úgy adják az exporthitelt, hogy többe kerüljön a leves, mint a hús; süsse meg az ilyen hitelt az, aki kitalálta. Hiszen a bank is ad pénzt garanciára, de a bankgaranciára az adós elfizeti azt a hasznot, amelyet a termelés hoz. (Ügy van ! jobbfelől). Én tehát azt tartom, hogy arra való a keres­kedelmi zálogokról szóló törvényes rendelkezés, méltóztassék a kezelés, manipulálás alatt levő boroknak lekötésével alkalmatos kereskedelmi zá­logok, zálogszerződés utján biztosítani fedezet­képpen a nyújtott exporthitelt, akkor megvan, az egész tervezetet elmondtam, s ha ezt megragad juk, akkor lesz borvásárló, akkor majd nem kell sir­niok a gazdáknak, hogy megfagyott a boruk az­udvaron, amint nagyon sok gazda sír most, mert tudjuk, hogy vannak vidékek, ahol nem lehet pin­cét ásni, mert olyan magas a talaj ; ilyen helye­ken a színekben, pajtákban tartják a bort és igen sok káruk van.a szegény gazdáknak ; elverte a a fagy a szőlőt, amikor még csírájában volt, amikor még rügyezett a vessző, azután rájött a jég akkor, amikor virágjában volt a szőlő és már nagy munkába került ; hogy ezután még a hordó­ban is megfagyjon, ez már több a soknál és éppen elég ahhoz, hogy a gazda teljesen elkedvetlened­jék. Nem tudom mind elmondani azt a sok témát, amelyet felírtam, van itt nagyon sok, van olyan, amely érdekli az úttörvényt, az erdőtörvényt is, de azt hiszem, hogy ezek tulaj dónk épen testvér­intézmények és a földmívelésúgyi minisztérium meg fogja majd a maga keretében és ügykörében találni az egyensúlyozó eszközt, ebben nem kétel­kedem. Cs tk egytől félek. Ez a törvény a hegy­községgel kapcsolatban, különös tekintettel a szüret idejére, intézkedéseket tesz, meghatározza továbbá a rendtartást. Én azt a rendtartást szívesebben szeretném szabályrendeletnek nevezni, mert a rendtartás azt jelenti, hogy ki van adva egy rendelet, amely szabályoz valamely eljárást, ki­adja valaki, De itt egy hegyközség megalko­tásáról van szó. Ezt nálunk a jogalkotásban és a kodifikáció­ban szabályrendeletnek nevezik, községi, várme^* 7. ülése r 1929 február 22-én, pénteken. gyei, szervezkedési szabályrendeletekről tudnnk és így én ezt hegyközségi, szervezkedési szabály­rendeletnek nevezném az eddigi nomenklatúra érdekében. Az áll itt egy helyen, hogy meg van hatá­rozva, hogy a szőlő érése idején senki sem teheti be a lábát. A csősz mit fog csinálni 1 Odamegy à gyümölcs- vagy borvevő, mire a csősz ezt mondja : mutassa igazolványát. Erre az illető esetleg ezt mondja : itt fulladjatok meg borotokkal vagy gyü­mölcsötökkel. Megesik, hogy eljön egy osztrák vagy budapesti kereskedő, aki nem lesz jóképű ember és egészen egyszerűen vissza fogják za­varni, pedig talán pénz van a zsebében, ő pedig a helyett, hogy Pontiustól Pilátusig menne en­gedélyért, retúr-jegyével vissza fog utazni Bécsbe vagy máshová. Attól félek, hogy ez esetleg elriasztja a pénzzel közeledő vevőt, pedig a gazda semmit sem vár jobban, mint a pénzzel közeledő vevőt, hiszen ez egész évi munkáját honorálja és abba a helyzetbe hozza, hogy kötelezettségeinek megfelelhessen. Közelednem kell a befejezéshez, mert hiszen nem ölelhetem fel az összes témákat. Én a végre­hajtási utasításban mindenesetre intézkedést ké­rek arra, mi az a betelepített szőlő, mert akkor tudom, kinek mikor kezdődik a járulékfizetési kötelezettsége. Az áll itt továbbá, hogy be lehet vonni az egyes szőlőterületeket. De ki fogja kimondani ezt hatalmi szóval, mert hiába vonnak be valakit, ha nem megy be? Itt tehát imperiummal rendelkező hatóságot kell létesíteni, amelynek joga lesz meg­felelően eljárni. Távirati stílusban említek még egy-két dolgot. Azt mondja továbbá, hogy «annyiban tartozik hozzájárulni, amennyiben előnyeit élvezheti». Bo­csánatot kérek, ezt sem lehet így egészen elfogadni. Hiába, azt mondják, hogy sok hivatal van, de ínég mindig nincs, amely ezt el fogja dönteni. Remélem, hogy a földmívelésúgyi miniszter úr fog gondoskodni arról, hogy ezek a kérdések sza­bályozva legyenek. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Szabó Sándor : Én kétségkivül nagy hálával vagyok a t. Háznak, hogy èzt a sok irányban kiépített előadásomat és beszédemet, amely a vitának több irányú érveivel foglalkozott, méltóz­tatott meghallgatni. Mint mondottam, határozott lépésnek tekintem ezt a javaslatot a racionális, a céltudatos, az előnyös termelés felé, amely biz­tosítja számunkra az eladás lehetőségét. Éppen azért a javaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző : Kocsán Károly ! Kocsán Károly: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésnapon tarthassam meg Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hoz­zájárulni ahhoz, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi ülésnapon tarthassa meg ? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó hó 26-án, kedden d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzes­sék ki 1) a szőlőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 2) a mai napirendünkön szereplő mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása,

Next

/
Thumbnails
Contents