Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-257
74 Az országgyűlés Icépviselöházánah 257. ülése 1929 február 22-én, pénteken. gyümölcsöt megromlani, elpusztulni azt, amit az emberi munka és az Isten áldása megadott az embereknek. r Valósággal szenvedés látni, mikor a termését sirató gazda elveszti a kedvét attól, hogy újra szántson olyan termények alá, amelyekből reménye volt, hogy keresni fog, de mégsem volt belőlük semmi haszna. Amikor ezelőtt 3—4 esztendővel a főváros élelmezéséről beszélgettek, mindenki azt mondta, hogy konyhakertészetet kell csinálni. Egyesek be is rendezkedtek erre a célra, amikor azonban felhozták Budapestre a zöldbabot és általában romlandó terményeiket, az belekerült a Dunába. Mi lett az eredmény? Az, hogy az a szerencsétlen károsult gazda azt mondotta, nem termelek én sem Budapest, sem senkinek a kedvéért. (Egy hang a jobboldalon: Máskép mondta!) Tudom én, hogy^ különbül mondta, mert megvakarta a füle tövét és mondott olyat, amit csak azért nem mondok itt el, mert inparlamentáris volnék, s azért nem idézem a t. gazdatársadalom nyilatkozatát. Denikve a gazdának elment a kedve a termeléstől s beszüntette a konyhakertészetet. A piacok megkeresése tehát legalább is olyan fontos feladat, mint a termelés, mert egyik a másik nélkül fenn nem maradhat. En ebben a javaslatban, amelyet most taglalunk, éppen azt találom nagy eredménynek és a leghelyesebbnek, hogy nem ott kezdi, hogy miképpen kell a termelést megindítani és folytatni a szőlővesszők ültetésénél, hanem ott kezdi, hogy valamikor be kell telepíteni a szőlőt, mert csak így lehet hegyközség, vagy pedig be kell telepíteni a gyümölcsöst. En kifürkésztem a dolgot és szeretnék valami definíciót a végrehajtási utasításban, mert hiszen ha betelepített szőlőről beszélünk, ez azt jelenti, hogy az most már fizet is. Mert mit jelent a betelepített szőlő? Sok esetben az a gazda megkezdte a telepítést, ültetett is pár sort az egyik felébe, a másik része gyümölcsös volt, vagy pedig a máísik felébe nem ültetett egyáltalában. Azután kifagyott az első ültetés, mert rosszul csináltak, vagy a szőlővessző nem volt alkalmas; szóval nem tudom, mi az a betelepítés, mert hiszen megtörténhetik, hogy ez a betelepítés csak a harmadik esztendőben sikerül. A pénzügyi, fináncszempont méltányolja is ezt, bár megszoktuk, hogy ott gazdálkodási szempontból nem mindig találunk méltányos felfogást. Felvetem tehát a kérdést, méltányos dolog-e, ha például Kis Péter betelepít két hold szőlőt, a telepítés kivész, tavasszal nem fogan meg, a jövő esztendőben megint kell ültetnie, és végül ha a harmadik esztendőben is beülteti, talán rügyet is hajt, lehet-e őt már az első esztendő? ben adóval megróni 1 ? Amikor a pénzügyminiszter úr az újonnan telepített szőlővel kapcsolatban az adószolgáltatást csak az ötödik vagy a hatodik esztendőben engedi meg, — természetesen magasabb kulcsban, tekintettel a művelési ágra — fogja-e ez a telepítési kedvet előmozdítani, ha már az első esztendőben nyakába zúdítom a terheket az illető gazdának? Mondhatná valaki, hogy akkor ne telepítsünk. De hiszen vannak olyan területek, amelyeket csak szőlővel lehet beültetni. Itt van az, amit a javaslat is érint: a futóhomok és a sziklás hegyek dolga. Vannak például olyan futóhomokterületek, amelyek kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a holdankénti egy pengőt. Az eddigi földadója tehát emelkedni fog a nélkül, hogy jövedelme volna a földjéből. En minden magyarázatot el tudok fogadni, de nem hinném, hogy ez növelné az illetők kedvét arra, hogy több szőlőt telepítsenek. A javaslat igen üdvös intézkedéseket tartalmaz a féleségek, fajták elkülönítése terén. Végre már kodifikálva lesz ez is. Ha eddig azt mondták: szállítson nekem az úr 10.000 üveggel ebből a borból, vagy százezerrel, mert nagyon ízlett, vagy egymillió üveggel, akkor nem tudtunk szállítani, mert nem volt készletünk abból a fajtából. Ha azonban majd Csengődön csak rizlingbort lkészítenek, akkor ez a fajta, amelyet igen kitűnő oldaláról van szerencsém ismerni, mint világcikk be fog vonulni a hamburgi, londoni, zürichi, párizsi éttermek asztalára külön vignettával és akkor majd azon a vidéken nem lesz szabad másféle bort készíteni, nem lesz szabad másféle szőlővesszőt elültetni. A törvényjavaslat szerint majd származási bizonyítványt fognak kiadni; többféle hatóságnál kell majd ennek utánajárni. En azt szeretném, ha minél kevesebbet kellene utána járni, de fontos az, hogy ne vihessenek ki kadarkát rizling helyett. Ezt ellenőrizni kell. Erről elsősorban a hegyközségben tömörült gazdáknak kell gondoskodniuk és ki kell vetniök maguk közül azt a gazdát, aki megsérti a hegyközségi közérdeket. Megtörténhetik, hogy tudok szállítani százezer üveggel is valamelyik fajtából, mint ahogy a földmívelésügyi minisztérium ellenőrzése alatt levő pincegazdaság tud is, de mondják, hogy Londonban kevés a magyar bor, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Utána rendelik!) mert itt nincsenek berendezkedve arra, hogy például a csopaki rizlingből, vagry a dörííicsei kéknyelűből elegendőt tudjunk szállítani, ha ízlik nekik. Már pedig ha mást küldünk, akkor becsaptuk Őket. Erre kaphatók nem vagyunk, mert ha már egy borfajtát márkáztunk, annak mindig ugyanolyannak kell lenni. Kalózkodást a magyar kereskedelemnek nem szabad folytatnia. (Ehn Kálmán: Nem szabadna!) A féleségek megválasztása tehát az egyik szempont, amely itt fontosságai bír. De most én is szétnézek egy kicsit a csemegeboltokban. A banánt már elkoptatták, már sokat beszéltek róla, reklámot is csináltak Deki, mindenki a banánról beszél sa nótába is behozták nasryon ügyesen azok, akik a banánt reklamírozzák. A narancsnak sem csinálok reklámot ; nekem megmaradt a malagaszőlő. Kérdezem : lehetetlen az, hogy Magyarországon malagaszőlőt tudjunk előállítani ? Nem lehetetlen ! Ha nem volna még Magyarországon olyan fajtájú szőlő, amelyből malagaszőlőt lehet készíteni, vagy amely malagaszőlő-szemeket termel, akkor ünnepélyesen felkérem itt a földmívelésügyi kormányt, méltóztassék gondoskodni oly fajta szőlőkről, amelyek alkalmatosak lesznek szárított állapotban malagaszőlő készítésére. (Helyeslés.) Nekem ugyanis az a felfogásom, hogy ha ebben a klímában meg tudjuk termelni a tokaji nektárt és aszubort tudnak a tőkék termelni, olyan szőlőfajtákat is tudunk előállítani, amelyek alkalmasak lesznek a malagaszőlő szárítására. (Egy hang a középen : Mazsola !) A mazsolaszőlőt nem tudom, azt meghagyom, hogy más képviselőtársam sérelmezze. Ezek mind a szőlőtermelés üzemágai lehetnének. Az elébb a szőlő konzerválásáról beszélve, arra céloztam... Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét egy percen belül befejezni. Szabó Sándor : Tisztelettel kérem, méltóztas sék megengedni, hogy beszédidőmet meghosszabbithassam.
