Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-255

3Ö Àz országgyűlés képviselőházának < amelyeket annak idején a vésztői katasztrófával kapcsolatosan sürgettek az illetékesek és amelyek a szomszéd államok és a közöttünk fennálló érintkezés nehézkessége miatt valószínűleg még ma is elintézetlenek. Tudnunk kell azt, hogy a rengeteg állami hozzájárulással alimentált ármentesitő társulatok feladatuk magaslatán állanak-e, s hogy a partmenti községek úgy a Duna mellett, mint a többi vizek mentén megfelelő kötelességtudással haitják-e végre a szakemberek utasításait. Egyszóval összefoglalva tudnunk kell azt és megnyugtatást kell kapnunk arra vonatkozólag, hogy nemcsak minden erőnkkel, hanem még erőnkön felül is útját álltuk-e annak, hogy milliónyi érték, emberi élet és alkotás veszendőbe menjen. T. Ház ! De beállhat az az eset is, amikor minden mérnöki tudás és minden előrelátás dacára az elemekkel való harcban az ember alul marad. Ez minden előrelátás és erőfeszítés dacára is bekövétkezhetik. Ezért már most feli kell hívnunk a kormány figyelmét arra, és meg kell tőle kérdeznünk azt, hogy ilyen esetre a gyors segítségnek az azonnali segitésnek módozatait előteremtette-e és gondolt-e erre. Már most gondolt-e arra, hogy kitanítsa az ár vízveszedelem m-k kitett partmenti lakosságot a menekülés módjaira, természetesen nem megriasztva és megijesztve őket, hanem a szükséges lehetőségek feltárásával és előkészítésével 1 Uondoskodott-e már most arról, hogy az esetleg bekövetkező ár víz veszedelem idejére az áradástól védett, de közlekedési eszközökkel gyorsan elérhető helyeken élelmiszer- és ruharaktárak felállítassanak % Ugyanezeken a helyeken gyógyszerek és kötszerek is volnának felraktározandó k ; úgyszintén már most meg keli szervezni, ha eddig még nem történt volna meg, az orvosi és gondozónői szolgálatot, hogy ezek a bekövetkezett baj esetén azonnal mozgósíthatók legyenek. (Esztergályos János : Csupa nagyszerű gondolat !) T. Ház ! De egy lépéssel tovább is kell menni. Az árvízkatasztrófa rendszerint a legszegényebb emberek hajlékait követeli áldozatul, s ezek azután, amikor újból építkezni akarnak, a fokozott építkezés következtében rendszerint fokozottabban és jobban fellángoló építőanyag-uzsora sarcolásainak vannak kiszolgállatva. fgy épülnek fel azután az árvízkatasztrófa után azok a viskók, amelyek az egészségügyi követelményeknek még annyira sem felelnek meg, mint amennyire előzőleg megfeleltek, hiszen az újjáépítésnél rendesen csak egyetlen szempont az irányadó s csak egyetlen szempontnak szabad érvényesülnie, hogy minél kevesebb legyen a költség. Itt különösen utalok Peyer Károly t, képviselőtársamnak előző'eg elmondott interpellációjára, a cementkartellel kapcsolatban. A megfelelő óvóintézkedések sorába tehát be kell iktatni az építőanyag raktározását az uzsora megelőzésére és az árvízkárosultak segítségére hajlékaik felépítésénél annál is inkább, mert ez az intézkedés alkalmas iesz arra is, hogy az építőanyaggal való ellátás esetén beleszólhasson a földinívelésügyi miniszter úr és a népjóléti miniszter úr az új házaknak ablakokkal, és egészségügyi berendezésekkel való felszerelésébe, ami a falusi lakosság egészségügyi felvilágosításában is nagy szerepet játszhatik. Itt kell felvetnem azt a gondolatot is, hogy a községek szervezzék meg az árvízveszedelem esetére való biztosítást, amely ne egyes emberek jószándékától, vagy közömbösségétől függjön, hanem a közösség belátásán alapuljon, és amely a legnagyobb károknak legalább némi módon való enyhítését szolgálhatja. A pénzbeli segítségnek pedig nemcsak gyors kiutalása iránt kell már most megfelelő intézkedéseket tenni, hanem annak 5. ülése 1929 február 20-án, szerdán. gyors eljuttatására is meg kell szervezni a közigazgatási hatóságokat. Hogy az, aki gyorsan ad, kétszer ad, nemcsak arra vonatkozik, hogy veszedelem esetén a minisztertanács amúgy is soronkívül és azonnal megszavaz egy bizonyos összeget segítségre, hanem arra is, hogy ez a segítség a a közigazgatás hosszadalmasságán keresztül ne óvatosan folydogáljon a szükséges helyekre, hanem pocsékolás nélkül ugyan, de mégis idejében jusson a kárt szenvedettekhez, és ezt az egész akciót, ennek az akciónak az egész felépítését már most kell a kormánynak figyelmére méliatnia és végrehajtaniaT, Képviselőház! Nagyon komoly időkben élünk, nagyon súlyos keresztet hord a magyar dolgozó; ha ehhez a teherhez a rendkívüli események újabb terheket raknak, akkor még azt az életösztönt is, amely az ilyen helyzetben itt tartja a dolgozókat, kiölik belőlük. Ezért, ha a munkanélküliség, a ken y értelen ség, a kilátástalan jövő mellé még az árvíz pusztítása is betársulna, akkor valóban jogunk van ahhoz, hogy ennek az ellensúlyozására és az esemény bekövetkeztekor a kísérő jelenségek enyhítésére a legsürgősebb intézkedéseket követelhessük, Választ várunk tehát, t. Képviselőház, hogy lesralább ezen a ponton helytállanak-e azok, akiknek a segitség kötelességük és akiknek a segítség eszközei a kezükben vannak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr az összkormány nevében kíván válaszolni. Mayer János földmívelésügyi miniszter : T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy néhány rövid szóval az interpelláló igen t. képviselőtársunknak a választ megadhassam. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház ! Az árvíz jelző hírszolgálat hazánkban a legmodernebbül van megszervezve és úgyszólván az óramű pontosságával működik; mindennap pontos távirati értesítések jönnek a földmívelésügyi minisztérium vízrajzi intézetéhez az egész országból, a szomszédos államok egész területéről, a kárpáti medencében a vizek folyása mellett elhelyezett víz jelző állomásokról — mindazokról a jelenségekről, amelyek az árvízeket meg szokták előzni. Jelenleg egész vízrendszerünk alacsony vízállás mellett erősen be van fagyva és a kárpáti medencét nagyobbára magas hó fedi. Már most azon fordul meg a dolog, — hogy ugyanis fog-e bennünket árvíz veszélyeztetni, — hogy milyen időjárás fog bekövetkezni. Abban az esetben, ha nappali olvadások és éjjeli fagyok mellett csendesen tud levonulni ez a vastag hó- és jégréteg, akkor természetes, hogy semmiféle árvíz bennünket fenyegetni nem fog ; míg ellenben, ha gyors olvadás és esőzés következtében vonulna le ez a hatalmas vízmennyiség, akkor kisebb és nagyobb árvizekre számíthatunk. (Rothensteiíi Mór : De az előkészületek ! — Éim Kálmán : Várjon egy kicsit, mindjárt rákerül a sor !) Teljesen igazat adok az interpelláló általam igen tisztelt képviselőtársunknak abban, hogy ha már most megtépnénk a preventív intézkedéseket, akkor is el volnánk késve és éppen azért azokra a fontos érdekekre való tekintettel, amelyekre az interpelláló képviselőtársunk rámutatott, már több, mint egy hónappal ezelőtt a szükséges preventív intézkedések a legmesszebbmenő gondossággal és pontossággal megtétettek, (Élénk helyeslés jobbfelől.), a vízitársulatok, a városok és a községek védtöltéseinek védelmére bizonyos kijelölt sűrű pontokon mérnökök jelöltettek ki és küldettek ki úgy a vízitársulatok részéről, mint a vezetésem alatt álló minisztérium vízügyi műszaki szolgálatot teljesítő mérnöki karából;