Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-255

20 Az országgyűlés képviselőházának lyeket a minisztérium ebben az időben megküldött, tulajdonképpen nem voltak más természetűek, mint a munkásbiztosítási törvény végrehajtói. Intézkedtek az osztályba sorozás és egyéb hasonló kérdések ügyében. Az önkormányzati szervek ügyében ugyan küldött a minisztérium egy előadói javaslatot véleményezés céljából, és erre az előadói javaslatra tudtommal az érdekelt testületek már megtették a maguk észrevételeit, mindezideig azonban nem történt ez ügyben semmi. Főképpen •azt sérelmezik az érdekeltségek, hogy az alapszabály, amelyet a törvény értelmében a minisztériumnak kell elkészítenie, mindezideig nem készült el, sőt még előadói javaslat sem küldetett meg az érdekeltségeknek. ÜHra hangsúlyozom, hogy nem kívánok a munkásbiztosítás ügyével részleteiben foglalkozni ezzel az interpellációval kapcsolatban, bár igen Csábító volna annak megkérdezése, hogy^ mióta szokás munkások és munkáltatók pénzén állami tisztviselőket szanálni és elhelyezni és egyáltalában honnan veszi a kormány azt az erkölcsi jogosultságot, hogy kétszázhúsz forgalmi-adóellenőrt, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) akiket feleslegesnek tart máshol, elhelyezzen pont a Munkásbiztosító Intézetnél? Miért ott tartatja el ezeket az állam számára feleslegessé vált tisztviselőket és honnan vették az illetők a szükséges szakértelmet? Nem kívánok ezekkel a kérdésekkel foglalkozni és azzal sem, hogy itt a nyilvánosság előtt tárgyaljam azt a körülményt, hogy százszámra vannak ott tisztviselők, akik naphosszat semmitsem csinálnak azon egyszerű oknál fogva, mert nem tudják, hogy mit csináljanak. Teljes hozzá nem értés és felfordulás van a Munkásbiztosító Intézetben, amely katasztrófához fog vezetni, ha a közel jövőben intézkedés nem történik. Végeredményben szűken számítva, munkások és munkáltatók közösen abba az intézetbe évenként körülbelül 50 millió pengőt fognak befizetni. Nem mindegy tehát az, hogy ez az 50 millió pengő mire fordíttatik. Itt is jogukban van tudni azoknak, akiknek ezt a járulékot fizetniök kell, úgy a munkásoknak, mint a. munkaadóknak, hogy ez az összeg mire fordíttatik; mert nem elegendő, ha azt méltóztatnak esetleg mondani, vagv gondolni, hogy a törvény világosan rendelkezik, mire kell ezt az összeget fordítani. Történtek itt különböző intézkedések, amely intézkedéseknek hatásait esetleg majd csak később fogják látni azok, akiket bejuttat az érdekeltség oda, mint az önkormányzat intézőjét. Hosszú lejáratú bérletek kötettek, szállodák béreltettek, szállodák vétettek, különböző egyéb intézkedések történtek, tisztviselőket szerződtettek, alkalmaztak, akiknek esetleges elbocsátása ismét pénzbe fog kerülni; történnek különböző intézkedések, amelyek a pénztárt a munkásbiztosítóintézetet évekig olyan anyagi károsodásnak tehetik ki, amel

yet csak évek múlva tud majd kiheverni. A törvény ^önkormányzati szervet állít az intézmény élére, amely önkormányzati szervnek helyességét én sohasem fogom elismerni, mert nem önkormányzati szerv az, ahol az elnöknek olyan jogokat biztosítanak, ahogy ez itt van, és ahol a választás is és egyéb körülmények is ellenkeznek azzal a nemzetközi egyezménnyel, amelyet a kormány ratifikáltatott itt a nemzetgyűlésen. A_/e ha már ez megvan, ha már a kormány a maga felfogása szerint ilyen önkormányzati szerv létesítését a törvényben elrendelte, akkor kérdem, miért nem hajtja azt végre? Mi szükség van arra, hogy az érdekelteknek,;

ak.iknek pénzéből, az intézetet fenntart:

á. ütése Í92Ö fehruar 20-án, szerdán. ják, a legkevesebb beleszólást engedik az intézet vezetésébe? Végeredményben munkások és munkaadók nem azért fizetik be azt a járulékot, hogy megrokkant forgalmiadóellenőröket, vap-^ egyéb intézeteknél feleslegessé vált állami tisztviselőket helyezzenek ott el és tartsanak ki, hanem azért fizetik be a járulékot, hofv betegség, baleset esetén ott megfelelő támogatásban részesüljenek, úgyhogy ha tíz év után, ha ugyan eléri valaki ezt a kort, 65 éves korában majd igényt támaszthat arra a minimális segítségre, amely a törvény szellemében és a törvény rendelkezése folytán neki jár, akkor tényleg legyen arra fedezet is, nehogy azt mondhassák, hogy fedezet vagy egyéb okok miatt nincs megfelelő összeg. Jogukban van azoknak, akik a járulékokat fizetik, tudni azt, hogy mire fordítják ezt az összegeket. Éppen azért kérdem a miniszter úrtól, mi az oka annak, hogy azt a rendelkezést, amelyet a munkásbiztosítónál felvett, nem hajtja végre és mikor szándékozik végrehajtani? (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A népjóléti miniszter úr nincs jelen, az interpelláció tehát kiadatik a népjóléti és munkaügyi miniszter úrnak. (Farkas István: Kínos a válaszadás!) Következik Fábián Béla képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Az interpelláló képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Interpelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hofv az építőanyagok árai a termelési költségekkel arányban nem állóan magasak? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a legutóbbi interpellációs napon e tárgyban előterjesztett interpellációmmal kapcsolatosan a kereskedelemügyi minisztérium államtitkára a cement-árra vonatkozólag oly adatokat sorolt fel, amelyekért cementet vásárolni nem lehet? Mit hajlandó a miniszter úr tenni az építőanyagok, főként a eement árának leszállítására.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! A legutóbbi interpellációs napon már szóvátettem ezt á kérdést. Hogy még egyszer idehoztam, arra tisztán az késztet, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr távollétében az államtitkár úr olyan jelentést és olyan adatokat olvasott fel a Ház előtt, amelyek a véleményem szerint a valóságnak nem felelnek meg. Az államtitkár úr hivatkozott ugyan arra, hogy ezt az információt és jelentést a cementkartéll bocsátotta rendelkezésre. Mindenesetre kívánatos volna, ha a minisztérium hivatalos adatokat szerezne be és ezeket az adatokat a Ház elé terjesztené, de a maga közegei útján is győződnék meg arról, hogy tényleg mennyiben helytállóak ezek az úgynevezett hivatalos adatok, mert a kartell adataiért, ha azok valótlanságot tartalmaznak, senkit felelősségre vonni nem lehet. Interpellációmban arra hivatkoztam, hogy az építőanyagok megdrágulása folytán az építkezés maga is megdrágult és hivatkoztam arra, hogy félő, hogy az az adómentesség, amelyet a kormány kilátásba helyezett az új épületekre, tulajdonképpen nem fogja jótékony ha-