Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-255

Az országgyűlés 'képviselőházának 251 lem telhetőleg mutatni. Nem áll az, — bocsánat a kifejezésért — amit Láng János képviselő úr mondott, hogy a kisgazdák nem szeretnék a gyümölcstermelést. (Láng János: Hát nem nagyon rajonganak érte!) Bocsánatot kérek, meg fogom mondani az okokat^ azért szólaltam fel. (Meskó Zoltán: Nem bírják értékesíteni, nem bírják elszállítani! Megrohad a gyümölcs otthon!) A gyümölcs nemesítése ugyanazzal a horderővel bír, mert akkor a kiszállítás lehetővé válik. Látjuk a kecskeméti piacot. A kecskeméti piac óriási produktumot vált ki és vagonszámra viszik onnan a gyümölcsöt, annyira fejlesztették ők saját jól felfogott érdekükben a termelést, hogy igazán bámulatos dolog (Meskó Zoltán: A közlekedési eszközök is hiányzanak!) és hála Istennek, az a nép azon a homokos talajon is fellendült (Láng János: En is azt mondom!) és határozottan értékesebbé tette azt a homokat azzal, hogy ezt a termelést ott kifejlesztette. Megáll az, hogy nálunk, a gazdatársadalomban is megvan ám a gyümölcsös iránt való szeretet. De itt vannak hibák. Ezen a vidéken nem minden . fajgyümölcs tenyészik úgy, (Láng János: Ez az!) mint azt Kecskeméten látjuk. (Láng János: De ha a szőlőt ellenőrzöm, ha ott talajtani vizsgálatot tartok, miért nem teszem ezt meg a gyümölcsnél is!) Éppen arra van a javaslat. Nem szívesen venném, ha úgy tennénk, hogy Uram Isten, minden dolgunkban a kormány avatkozik, de alig lehet megcsinálni kisgazdatársadalmunkkal ezt másképpen. Hiszen látjuk világosan, hogy ezek a dolgok nem fejlődnek jól. Nem fejlődik jól a gyümölcstermelés. Egyik főoka ennek az» hogy a gazda könnyen veszi a dolgot és azt a területet is, ahol ő a nagy tömegben úgy fekszik kisbirtokával, amint a múltban szőlőbirtoka volt: üresen, parlagon heverteti, vagy esetleg olyan növényt termel benne, amelynek értéke nincsen meg úgy, mintha abban gyümölcsös volna. Ha most már erre törvénnyel ránehézkednek, igenis azokon a nagy, de apró gazdákból összeállított területeken vagy birtokokon, úgy amint a karcagi Nagykertnél látjuk, ahol többezer hold föld volt szőlőtermő, de most némely rész parlagon hever, vagy olyan növényekkel van beültetve, hogy nem fedi azt a kiadást, amelyet oda elköltöttek, vagy nem termi meg azt a jövedelmet, amelyet neki meg kellene teremnie — ügyesen, okosan be lehet avatkozni, — bár mondom, nem veszi szívesen az ember mindig a beavatkozást, de mégis ez a helyzet, hogy gazdatársadalmunk adófizetését teljesíthesse, minden dolgát alaposan felismerje és teljesítse kötelességét kisebb-nagyobb birtokán. Van itt eery nagy nehézség, amit meg kell mondanom. Többször is hangoztattam ebben a parlamentben s felkérek most is minden agrárérdeket védő képviselő urat, hogy: tessék az alapbajokon kezdeni és ott, ahol nekünk ellenségünk van, az ellenséget megbénítani! Azt mondotta itt Horváth Mihály képviselő úr, hogy ma a magyar nép nem issza a bort, inkább issza a pálinkát. (Meskó Zoltán: Felváltva! — Derültség.) Nagyon sajnálom, hogy Horváth Mihály képviselő úr nem látja meg ennek a bajnak az alapját. En többször rámutattam, de magyarul mondva, kevés figyelemre találtam. Itt országos gazdasági érdekről lévén szó, kérdezem, hogyha már az a pálinka olyan veszedelmes ellensége a bornak, ellensége minden egészségnek, akkor mit keres Magyarországon kormánytámogatással és táplálással az ipari ülése 1929 február 20-án, szerdán. 11 szeszfőzde? (Ügy van! a jobboldalon.) Mit keres az a nagytőke ebben a gazdasági ágban, ahol iparilag űzik a szesztermelést? (Erdélyi Aladár: Pénzt keres. — Derültség.) Azt hiszik az urak, hogy egészséges az az ország, ahol a nagytőke a száz és százezer kisgazda felett kezébe kaparítja a hatalmat és azt hiszi maga a pénzügyi kormányzat, hogy nem lehet a száz és százezer kisgazdán behozni azt az adót? Dehogy nem lehet! Mit tesz most a kisgazda az ő szőlőtermésének maradványával? Gyümölcseinek termésével? Nem tudja értékesíteni! (Ügy van! a jobboldalon.) Nem tudja a szeszgyár miatt értékesíteni, (Mozgás a joboldalon.) amely elárasztja az egész ország minden sarki boltját és részeggé teszi ezt az országot. Tessék az agrár kép viselőknek sarkukra állni és a kormányzatot, amelyik fél ettől a nagytőkétől, erősíteni és támogatni, hogy tessék az ipari szeszgyárak helyett más gyárakat felállítani. (Meskó Zoltán: Le a pálinkával!) Ott van a gyapjúnak, a szöveteknek előállítása és nincs semmi gyár, amely olcsóbbá tenné ruházatunkat, inkább foglalkozik a t. nagytőke szeszgyártásai, minthogy ilyenre menne át. (Ügy van! a jobboldalon.) Tessék ebben a parlamentben embernek lenni (Ügy van! a jobboldalon.) és határozottan utasítani a kormányt, hogy tessék ilyen intézkedést tenni. Hiszen a volt pénzügyminiszter úr azt Ígérte már itt előttünk, hogy a szeszgyárak szeszét majd motorhajtásra, traktorhajtásra fogják felhasználni. (Erdélyi Aladár: Most tanulmányozzák!) Semmi nyomatéka ennek nincs, hanem külföldről kell hozni azokat az eszközöket, amelyek ezeket az erőket fejlesztik, értve ezalatt a benzint. Ha nem felel meg a szeszgyártás annak a motorhajtásnak, ha ahhoz nem egészséges, ne legyen egészséges a magyar nemzet millióinak megbetegítésére sem, hanem pusztuljon ki a világból. Legyen becsület ebben az országban és nyittassék meg az út a kisgazdák százainak és ezreinek terményeik értékesítése felé. (Helyeslés.) Itt jajgatnak a szőlőtermelő vidékek, de jajgatunk mi is az Alföldön. Búzánkat sem lehet értékesíteni, megmarad a termésünk, nem tudjuk eladni. Hát nem kell itt elpusztulnia mindenkinek ebben az országban? Es mit tesz a pénzügyi kormányzat? (Zaj.) Ellenzéki beszédet kell tartanom itt, mert látom, hogy az egész dolog kisgazdaellenes a pénzügyi kormányzat részéről. Bocsánatot kérek, hát kell azt istápolni, aki mindnyájunk ellensége, egészségileg, lelkileg, anyagilag és minden tekintetben? Mi van a szesztermelésnél? A szőlőtermelőkről beszélek, akikről tudjuk, hogy amikor a törkölyt, a szilvát, a cefrét kifőzik, a magas pénzügyi kormányzat egy liter szeszt 2 pengőért enged nekik kifőzni. (Várnai Dániel: Még az, is sok! — Meskó Zoltán: Embere válogatja! — Derültség.) Bocsánat urak, aki ehhez nem ért, ne szóljon hozzá. (Derültség.) Sok mindent lehet tudni, de ezt nem tudják, akik nem gazdálkodnak. (Várnai Dániel: Tudom, hogy kegyed sokat ért a szilvóriumhoz!) A gazdának az az érdeke, hogy amit termel, azt becsületesen fel is dolgozhassa és a kormány ne akadályozza meg a termelés értékesítését. Azt kérdem a t. Háztól, hogy amikor a kincstár két pengő illetéket vesz egy liter szesz termeléséért, lehet így termelni? Az a sok száz és száz szőlőtermelő kisgazda a maga cefréjét, borseprőjét, amelyet a homokos földön termel, nem tudja kifőzni, mert ma a kincstár mindem értékét elveszi. Jobb a sűrű krajcár,— ezt mondja a példabeszéd — mint a ritka ga1 ras^Jái^ennek a következménye? A kisgazdák • Ki* r ^•-üaCíT rr,.