Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-259

Az országgyűlés 'képviselőházának 2 rint a m. kir. állami rendőrség szombathelyi kerületi kapitányának 4.103/1928. k. számú felhatalmazása alapján Török Károly m. kir. rendőrtanácsos győri lakos feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1928. március 18-i számában «Hatszázötven textilmunkás sztrájkja Győrött» feliratú cikk tartalma, de különösen ennek következő kitételei: «Török rendőrtanácsos úr máris teli vezényeli a gyárat —- arra való ok nélkül — markos rendőrlegényekkel és detektívekkel, azután elkezdik az intézkedést. A gyönge leánytestre — munkásokra — zuhog a brutalitás és akinek ez kevés, az pofonokban, a szöges rendőrosizma rúgásaiban is részesülhet, îgv épül ki Nagel úr — ki a szóban levő gyárnak igazgatója — béregyeztetése Török főtanácsos és a rendőrhadsereg segítségévei. Győrött törvényenkíyüli állapotot teremtett Török rendorfőtanácsos úr. Győrött a munkásnő nem tartózkodhat még a szakszervezeti helyiségben sem, mert lesi a sniclisereg és ha hárman összejönnek, akkor Török úr mindjárt intézkedik», az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő, sajtó útján elkövetett, 9. %, szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének ismérveit látszanak feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelőssés: Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye s a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési kéoviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Farkas István^ képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni, igen, vagy nem! (Igen.) A Ház Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.134/1928. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 9.584/1—1928. számú megkeresése szerint a m. kir. államrendőrség szombathelyi ker. főkapitányáaak 10.345/1928. K. számú felhatalmazása alapján Török Károly rendőrtanácsos, győri lakos feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1928. évi március 20-iki számában «A textil» feliratú cikk tartalma, de különösen ennek következő kitételei: «A rendőrlegények bizonyára legfelsőbb parancsra megtámadják a védtelen asszonyokat '. ülése 1929 február 27-én, szerdán. 115 és leányokat. A rendőrfőtanácsos hajszát indít és minden polgári jogegyenlőséget és személyes szabadságot felrúgva szétkergeti a sztrájkolókat. Majd én rendet teremtek — harsogja, kardjára ütve,» az 1914 : XLI. törvénycikk 1. yába. ütköző, 3. §-a szerint minősülő, sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás ismérveit látszanak feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezáram és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ebben az ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő, rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8451/1928. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 9619/1— 1928. számú megkeresése szerint a m. kir. belügyminiszter 191.762/1928. számú felhatalmazása alapján Sztranyavszky Sándor belügyminiszteri államtitkár feljelentésére ellen a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1928. július 26-iki számában «Egyenfokos» feliratú cikk tartalma, de különösen ennek következő kitételei: «A felvidéki Sztranyavszky a szolgabírószellemet hozta nemzeti aj-ándékul és tehetség helyett a maga őseredeti formájában képviseli azt az ázsiai szellemet, amely minden cikornyától menten, példátlan durvasággal tör a dolgozó osztályok ellen a vagyonosok védelmére. Az egyenfokos alapszabályok csak szentesítették azt az egyenfeketés és egyenfokosos kreációt, hogy Salgótarjánban ő alkotta ezt a remekművet. A belügy államtitkára a sasokat bizalmáról biztosítja, oda igéri nekik a fegyveres hatalom minden segítségét és azzal fenyegetődzik, hogy betiltja az esti gyűléseket, tehát a sasok érdekében törvényellenesen lehetetlenné teszi a munkások szervezkedését», az 1914. évi XLI. te. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő, sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás ismérveit látszanak feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye s a vonat17*