Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-258

Âz országgyűlés hépvisélöházanák 25< az urániazöldet vagy az alzololt említenem, amelyet a gyümölcspermetezésnél, kénegezésnél használnak. Ezek idegen gyártmányok, és mi ezeket a földmívelésügyi miniszter úr által kiadott, gyönyörű szépen kiállított és megszövegezett röpiratokban és plakátokban hirdetjük. Még sem tartom helyesnek azt hogy a magyar kormány, a magyar állam az adózó polgárok pénzén idegen szereket hirdessen, amikor Magyarországon ezeknél olcsóbb és jobb anyagok is vannak. Ezt megint nem én állapítom meg, hanem a hivatalos magyar vegyi intézetek állapították meg, úgyhogy nincs ok arra gyanakodni sem, hogy ez tisztán csak egyoldalú vélekedés akar lenni. Nem, hanem tudományosan is meg van állapítva, hogy a magyar vegyi ipar termékei nagyon szépen megállják helyüket a német és más külföldi ipari termékekkel szemben is. En tehát felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy ettől, amit meggyőződésem szerint más nemzet nem csinálna meg, álljon el, mert hiszen nekünk legalább saját iratainkban, saját nyomtatványainkban a magyar szereknek, ' a magyar termékeknek kell propagandát csinálnunk. (Mattá Árpád: Ha van!) Minden van nálunk is, mélyen t. Képviselőház, ezt a szakemberek is megállapítják, hiszen erre vannak adatok is, amelyeket csak azért nem mondok el, mert nem akarom untatni a Képviselőházat, nem akarok a Képviselőház türelmével visszaélni Nagyon fontos, hogy azt a kétmillió pengőt amely növényvédelmi áruért évenként kimegy a külföldre, megtartsuk Magyarországon, hogy mi azt magyar ipari termékekkel helyettesítsük, hiszen kétmillió pengő értékű növényvédelmi szernek rendkívül nagy jelentősége van és ez a fogyasztás folyton fokozódik. Ha a földmívelésügyi miniszter úr végre fogja hajtani azt a programmját, amely tudom, hogy a tarsolyában van a növényvédelemre vonatkozólag, akkor ez óriási összegekre fog felrúgni, és a behozatal rendkívül meg fog szaporodni, hiszen ma gyümölcsfáinknak alig öt-hat százalékát kezelik növényvédelmi szerekkel, a többi fák teljesen ki vannak téve az időjárásnak, az időszakoknak és teljesen^ védelem nélkül állanak. Ha tehát olyan arányban fog a növényvédelem elterjedni, mint néldául a szőlőknél elterjedt,, hogy a szőlők 95%-át permetezik, gálicozzák és különböző szerekkel védelmezik, akkor óriási jelentőségük lesz ezeknek a növényvédelmi szereknek. A vámvédelem sem olyan nagy, hogy gyanakodni lehetne, hogy a magyar ipar itt egyoldalú pártfogást kivan. 15 pengő értékű ilyen védelmi vegyiszerre 25 fillér a vám. Ez tehát, úgy-e, nem mondható olyan összegnek, amely védelmezné azt az ipart, mert hiszen 15 pengő árnál 25 fillér nem vámvédelem, legfeljebb jövedelmet jelent a magyar állam számára. Mindenesetre azonban nem az ioarvédelem a fontos, én magam nem vagyok a protekcionizmus híve, én csak odáig megyek el, odáig szeretnék elmenni az iparvédelem terén, ameddig okvetlenül szükséges, addig, hogy a magyar tőke, a magyar nyersanyag feldolgoztassák, felesleges nemzeti ajándékot azonban nem kell adnunk senkinek sem. Érdekes azonban, hogy a 15 pengős árra a külföldi gyárak két pengő hirdetési, reklámdíj at^ számítanak fel, vagyis nekik az elterjesztés hazánkban körülbelül 2 pengőbe kerül 15 ^engős árnál. Természetes dolog, hogy ezt a reklámdíjat a magyar közönségnek meg kell fizetnie. A német cikkeket becsempészték a hirdetésekbe is. Elhiszem, hogy jóhiszeműen» talán E£PVISEi.QHÄX[ NÁPI.Q XVW. í ülése 1929 február 26-án, kedden. 9& azért, mert segíteni akarnak a hivatalos körök abban is, hogy tudjon válogatni a magyar gazda, de mégsem lehet helyeselni azt, hogy a magyar állam pénzén kiadott nyomtatványokban idegen ipari cikkeknek csináljunk reklámot. Legyen szabad felhívnom a miniszter úr figyelmét arra is, hogy a «Növényvédelem» című újság Magyarország egyik legelőkelőbb és a legnagyobb szaktekintélyek által szerkeszt tett újságja, úgyhogy aki azt elolvassa, aki azokkal a kérdésekkel foglalkozik, annak az ott tárgyalt kérdésekkel tisztában kell lennie. Rendkívül nagyrabecsülöm ezt a lapot és felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy tárgyalások indultak meg, hogy azt az újságot, amely a földmívelésügyi miniszter úré, meg vétessék a földmívelésügyi miniszter úrral. Információm szerint az a földmívelésügyi miniszter úré. Átengedték a fölmívelésügyi miniszter úrnak. Csak most hallottam, hogy tárgyalások indultak meg az iránt, hogy ezt az újságot ismét megvétessék a földmívelésügyi miniszter úrral. En csak ennyit tudok erről a kérdésről. A miniszter úr bizonyára utánanéz ezeknek a dolgoknak, remélem, hogy a kérdés tisztázódni fog. Azért hívtam fel a miniszter úr figyelmét arra, hogy a gyümölcstermelés fokozása majdnem olyan fontos, mint a búzatermelés fokozódása és fokozása, mert a magam kerületében látom, hogy vannak területek a Szigetközön, amelyeknek a legalkalmasabb klimájuk van a szőlőtermelésre s amelyeket az Úristen is a g-ümölcstermelésre teremtett. Ezeket a területeket mind felhasználhatjuk a szőlőtermelés fokozására. Ezt én egy növényvédelmi törvénytől várom. Azt látom a földmívelésügyi miniszter úr egyik-másik írásában, nyilatkozatában, hogy ez tervei között szerepel, ha a magyar parlament elé az állategészségügyi törvény és a szőlőgazdálkodásról szokó törvény mellett a növényvédelemről szóló törvényjavaslat is ide fog kerülni, akkor bízom abban, hogy ezzel a nagy gazdasági kör be fog fejeződni és a mezőgazdaságnak ezt az ágát is pártfogásban fogják venni a hatóságok. Érzem és látom, hogy a földmívelésügyi miniszter úr propagandája a gazdaközönséget és az egész magyar nemzetet fel fogja villanyozni és rá fogja terelni arra, hogy a gyümölcstermeléssel intenzíven foglalkozzék, mert ettől sokat várhatunk, majdnem annyit, mint a búzatermeléstől. Ha a világpiacon olyan terményekkel jelenünk meg, amelyekből részint a magyar nemzet szükségletét ki tudjuk elégíteni, másrészt felvehetjük a versenyt a külföldi nagy versenyzőkkel is az export révén, akkor a magyar nemzet ismét közelebb jut ahhoz, hogy a maga bevételeit ezen export révén is emelni tudja. Tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy propaganda-irataiból hagyja ki a külföldi szerek hirdetését és csak a magyar ipari termékeket propagálja, mert a magyar ipar támogatása és emelése különösen kötelessége a hatóságnak. Bízom abban, hogy a növényvédelmi törvény idehozatala által a gyümölcstermelésnek sokkal nagyobb súlya lesz a jövőben és ezzel a magyar földmívesnép új jövedelmi forráshoz jut, aminek igen nagy jelentősége volna, hiszen külföldön cár holdas gyümölcsösből is jól meg tudnak élni az emberek. Éppen ezért bízom abban, hogy a búzatermelés mellett az új irányzat, a gyümölcstermelés felé focr haladni a gazdálkodás. Egyébkénta javaslatot magát nagyon helyesnek és általánosságban elfogadhatónak tartom. (Helyeslés.) Elnök; Szólásra következik? 14