Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-243
r Äz országgyűlés képviselőházának 243. ülése 1929 január 25~én, pénteken. 83 tok ezen a téren a kormányzat részéről, fel kell emelnem szavamat az ellen. Ha a honvédelmi kormány azt mondja a gazdáknak, hogy azok, akiknek félteni valójuk van ebben az államban, adják ide fiaikat, biztosítjuk, hogy a szabadságolási év lefolyása után olyan levelet kaptak, amelynek alapján letöltötték a katonai szolgálatot, akkor jobb lesz a helyzet. Uraim, a rend fenntartására megengedett 32.000 ember között nem azoknak elsősorban kötelessége szolgálatot tenni, akiknek majdnem mondhatnám semmijük sincs, hanem igenis azoknak, akiknek Magyarországon félteni valójuk van. (Úgy van! Ügy van! — Malasits Géza: Azok nem nagyon mennek oda!) Ha én. a legkisebb ember a parlamentben (Meskó Zoltán: Csak termetre!) meg merem mondani ezt, akkor tessék minden képviselőnek talpára állni és ezt csinálni. Azt hiszem, akkor ezt a kérdést megoldhatjuk minden teher nélkül igazán, teljesen, mert mondom, az a gazda köteles és oda is adja fiát, csak méltóztassék vagy megengedni, vagy ha nekünk meg nem engedi a kormányzat ezt a propaganda csinálást, méltóztassék akkor a honvédelmi minisztériumnak ezeket a dolgokat a kezébe venni. Más tekintetben — beszédem befejezése előtt meg kell állapítanom — én ilyen gyengeséget még nem láttam, hogy ne tiltakozzunk az ellen a rendszer ellen, amelyet reánk bilincsként vert az entente, a győző hatalom. Tisztán áll előttünk az, hogy ők fejlesztik a hadseregüket, nekünk pedig itt határozottan bérfizetéssel való zsoldos hadsereget en erednek. Nekünk kötelességünk megmondani nyiltan az entente hatalmaknak, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy zsoldos hadsereget tartson éveken keresztül. Ha Bulgária meg bírta mondani azt, hogy nem bírom a zsoldos hadsereg tartását akkor Magyarország gyűlésének is kötelessége ezt megmondani. Méltóztassék megengedni a honvédelmi miniszter úrnak, hogy ilyen hangnemben • beszélek, de kell, bosry a kormányt ezen a téren erősítsük és elősegítsük haladását bátran előre. Bátran azzal az entente-tal szemben amely nem képes eleget rontani vagy eleget kínozni raitunk. Nyiltan és őszintén kell «ígyszer beszélnem. Beszélnem kell, mert akármilyen hatalom is az entente, de van egy isteni igazság, az, hogy egy nemzetet megfojtani az adók terhe alatt elnusztítaui joeraneki sincs. Van Isten, aki felettünk áll és látja, hogy mi történik egy szerencsétlen országgal, avval az országgal, amely a maga akaratából soha sem ment volna bele a háborúba. Minket vittek. Vitt bennünket az a hatalom, amely velünk szabadon rendelkezett, és amelyet sokan ma is még visszakívánnak ebbe az országba. Ez a nemzet szenvedett Európában a legjobban. Bocsánatot kérek ezért a hangért, amelyet alkalmazok, de kérem a kormányzatot, különösen a honvédelmi miniszter urat, méltóztassék elősegíteni bennünket azon a téren» hogv gazda fiainkat beimmortáiiuk a nemzeti hadseregbe. (Derültsén iobbfelől. — Malasits Géza: Ki tiltja meg 1 ?) De nem erre a javaslatra van szükség; önkéntes katonaságra van szükség. Arra a katonára van szükség, aki nem a munkát hasrv'a ott. aki nem ha^yia szüleit kenyér nélkül. Azok, amit az állam fizet nekik, elélik, otthon pedig a család folyamodik a kormányzathoz, a honvédelmi miniszterhez általam és más képvis elők ál tal, hogy szabadítsd ki a fiamat mert éhen halok otthon mint szülő, mint családapa. Ez a kérelmem, e mellett foglalok állást, bármennyire humánusnak ismerem is a javaslatot. Nem a javaslat humánus oldala ellen beszélek, hanem az általános szerencsétlen helyzet ellen. Azért beszélek, hogy kérjem a kormányt és a Kénviselőházat, hogy mondjunk már egyszer vétót, bármennyire kötve vagyunk, de arra nem kötelez bennünket senki, azt senki sem akadályozza, hogy mi itt egy olyan nemzeti hadsereget állítsunk fel, amelybe mindenki köteles a rend fenntartása vée-ett bejönni, minden keeryelmi cselekmény nélkül mert bazánát őriznie kell annak, akinek abban féltenivalója van. A javaslat humánus oldalát elismerem, de általánosságban a javaslatot nem szavazhatom meg. Elnök: A miniszterelnök úr óhajt törvényjavaslatot b éteri észten i. Gr. Bethlen István miniszterelnök^ T. Képviselőház! Van szerencsém egy törvényjayaslatot benyrntani a hivatalos statisztikai szolgálatról. Kérem a javaslat kinyomatását, szétosztását s a közgazdasági és közlekedésügyi bizottsághoz való utasítását. Einölt A most beterjesztett törvényiavaslatot a Ház kinyomatia. szétosztatja s azt előzetes tárgyalás^ és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasáe-i és közlekedésügyi bizottságnak. A napirendre visszatérve, szólásra következik 1 ! Urbanics Kálmán iegvző: Szilágvi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Ház! Csontos Imre képviselőtársamnak talpraesett, eszes, okos és hazafias meggyőződésből fakadó szavait a legteljesebb mértékben magamévá teszem. (Éljenzés jrbbfelöl.) Én is azon az ál'ásponton vagyok, hogy nronagandát kie T l esinálnunk mindryájunknaík abban a tekintetben, hos-y önkéntesen vállaljanak miné 1 többen katonai szolgálatot, illetve minél többen fo^düHanak meg kiképzés' végett a magyar királyi honvédsé<r kötelékében, és az igen t. honvédelmi miniszter úr a trianoni békeszerződés akadályozó szabályai dacára is találjon utat és módot arra, hogy ez a törekvés sikerrel járion. Ami magát a tö^vényiavaslatot illeti, már az e'őpdó úr is mondotta, hogy lehet Raj ölömmel üdvözöli, de szomorú öröm minden ol^an törvényjavaslat elfogadása, amely egyrészt ucyan szociális szempontból haladást jelent, viszont azonban mégis csak egy fokozatos berpndpzkedést jelent a trianoni békeszerződés Tífi+á^nzmányai folytán. A trianoni «zer'/őrfóst iUotőiep- nem lebet köz+finfc vélemérry^Hérés; mindnyájunknak ^erv leb.pt cs^k a felfogása, az, hogv az erkölcsileg iop-ilag. gazdasóo^ag és természetosípn honvédelmi szemr»on+hól is teljesen és töfcéle+ewn lehetetlen és tarthatatlan. (Üpv.vnn! jrhhfolől) Azonfelül nedig a trianoni békeszerződés V. feiezete. ame^v a bf>di hajózási é« léghajózás! részekre vonatkozik, olyan, amelvet egy katon?viselt, hadviselt ember, vagv nláne ep-y katonai szakember semmi körülményeik között magáévá nem t n bet. Az elmúlt nauokbnn az egyik időközben megüresedett választókerület biz-flma. a mi sorainkba hozta a most is jelenlévő báró Láng Boldizsár képviselőtársunkat. Előttem feVfisznek azok a nyilatkozatok, melyeket ezelőtt kilene esztendővel isren t. képviselőtársunk, mint a békedelegáció 'katonai szakértője, a nagy nyilvánosság számára, tett. és jól esik most őt es^yrészt itt. sorainkban látni és üdvözölni másrészt jólesik rámutatni arraw hogy a mi békpdelegációnk már a békekötés előtt is teljes mértékben megtette a mac*« kötelességét, mert hiszen az adatok bizonyítják, hogy már akkor 13*
