Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-241

60 Az orszáctQyülés képviselőházának 241. ülése 1929 január 18-án> pénteken. a két hónapot; talán arra, hogy gazdasági fő­miniszteri állást kreált? Ezzel legfeljebb egy embert tudott megfelelően elhelyezni, azonban az ország gazdasági életerejében ezzel kapcso­latban semmiféle haladást nem lehet előidézni. Súlyos mulasztása a kormányzatnak az is, hogy akkor, amikor nemzetközi egyezmény valósággal kötelezővé tenné a kormánynak a nyolcórai munkaidő törvénybeiktatását és elren­delését, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) akkor idevonatkozóan sem tesz semmiféle intézkedést. A kormányzat már különféle nem­zetközi egyezményt, amelyek nem jelentősek az ország szempontjából, ratifikált, ellenben annak az egyezménynek törvénybeiktatásától, amely egyezmény gazdasági szempontból je­lentős lenne a dolgozó tömegekre nézve, s amelynek törvénybeiktatása folytán legalább is egy csomó munkanélküli jutna munkához, ridegen elzárkózik. Szociálpolitikai téren is szükséges a mi­niszterelnök nyilatkozatának napirendretűzése azért, mert nem áll az, amit a miniszterelnök úr beszédében mondott, hogy óriási vívmány az öregség és rokkantsa <r esetére való biztosí­tás törvénybeiktatása. Ha komolyan megnéz­zük, (hogy mit jelent az ország szempontjából az öregség és rokkantság esetére való biztosí­tás törvénybeiktatása, akkor mindenki előtt tudott dolog, hogy ez újabb terhet jelent az iparra, kereskedelemre és magára az érdekelt munkásságra^ nézve a nélkül, hogy ennek elő­nyeit élveznék. Az előnyeinek élvezése kitoló­dik egy hosszú időre, hat-nyolc esztendőre, sőt némely esetben tíz esztendőre, tehát oly időre, amelyet kérdés, hogy a mai nemzedék még el tud-e viselni és nem pusztul-e el azon az úton, amelyet a kormány megmutat a helytelen, rossz gazdasági politikájával. De szükségesnek tartom az egységespárti vacsorán elmondott miniszterelnöki be°zéd napteendretűzését azért is. mert ennek a Kép­viselőháznak komo'yan kell foglalkoznia a túladóztatás kérdésével. Teljesen lehetetlen, hogy akkor, amikor az egész országban a leg­képtelenebb nyomor van, amikor az elszegé­nyedés az egész országban úrrá, lesz, a kormány pénzbeli feleslegekkel rendelkezzék és a pénz­ügyminiszterek beszámolója állandóan arról káutaztasson el mindenkit, aki nem ért a dol­gokhoz, vagy, aki nem foglalkozik intenzíven az ország ügyeinek intézésével, hogy ebben a hónapban ennyi, a másik hónapban annyi millió neno-ő pénzügyi feleslege van a magyar kormánynak. Elnök: Egy nerc áll még a képviselő úr rendelkezésére. Méltóztassék befejezni. Györki Imre: Szükségesnek tartom tehát a túladóztatás kérdésének méltatását. Mint­hogy látiuk azt. hocry a kormányzat Pí*yaltalá­ban nem tudja foglalkoztatni ezt a Házat, mi­kor a Kénviselőház most megint hónaptól kezdve a jövő csütörtökte nem tart ülé«t s a jövő csütörtökre is olv napirend' tűzetett ki, amelyet öt nerc alatt kényelmesen el leihet vé­gezni s azután megint bizonytalan, hogy pén­tekit, vagy jövő szombation tnd-e a kormány oly törvényjavas'atokat előterjeszteni, amelyek az orszáe- óyóVVéhen fontosak és kívánatosak. ilyen kön^ménv^k között, amikor bőségesen rendelkezünk idővel fontosnak tartom az or­szág gazdasági kéréseinek m eirvi tatását. FteöV: A felszólalási idő letelt. Györki Imre: Befőjezem. Fontosnak tartom továbbá a munkanéiküliséír problemájának és a túladóztatás kérdésének megvitatását. Kérem a t. képviselőtársaimat, hogy ezeket a kérdése­ket szívleljék meg ée a holnapi ülés napirend­jére tűzzük ki a miniszterelnök úrnak a keddi vacsorán elmondott beszédét. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Szabó Sándor. Szabó Sándor: T. Ház! Amidőn ebben a napirendi vitában résztveszek, bizonyos elvi megállapításokat kívánok leszegezni. A ma­gam részéről igen sok érdekes gondolatot Lá­tok az előttem szólott t. képviselőtársam be­szódében, amely, ha a miniszterelnöki szék­ben ülne, igen szén kormányzati programúi­nak is beillenék. (Esztergályos János: Bizony nem vadászni járna, hanem dolgoznék!) Egye­lőre azonban nem tisztelhetjük a t. képviselő­társamat a miniszterelnöki székben. így azt a Urogrammot, amelyet itt előadott, nem tűz­hetjük napirendre, annál kevésbbé, mert az előkészítve nincsen. Azok között a kérdések között, amelyeket felvetett, töhb olyant találok, amelyekkel fog­lalkozni kell alkalmas időben és alkalmas he­lyon. (Fábián Béla: Be mikor jóra már el azaz alkalmas idő?) de ebben a pillanatban nincs itt ennek sem az ideje, sem a helye. (Ű n y van! fjnti van! a jobboldalon.) Ha azt teJáteám, (Fábián Béla: A túladóztatással mikor fogunk foglalkozni?) t. képviselőtársam, hogv a túl­adóztatás kérdését itt napirendre kell hozni, megkeresném a házszabá^szerű módozatokat, amelyekkel azt ide lehet hozni, f^ródy Ernő: Be nem találía meg!) Ha azt találnám, hogy a fainari munkások üpyH ide kell hozni... (Esztfranhjos János közbeszól.) "Fllnök: Esztergályos kéov^selő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. '­Szabó Sándor:... megkereisnéim annak is a módiát a házszabályok szerint. (Esztergá­lyos .îâwos közbeszól.) Elnök: Esztergályos kébvteelő urat kény­telen vacyok rendreutasítani. (Za*.) Szabó Sándor: Ha ilyen kérdós Q ket akar­nak itt felvetni, ha ilyen kétsée-telenül fontos kérdésiek kívánkoznak ide a Ház porondjára és 'T'a ni remeiére, mé 1 tóztaiqsanak azokat ház­szabályszerűi eg előkészíteni. Ehhez kell tar­tania ma fát úgy a kormánvnártnak, mint az ellenzéknek. fKabók Lajos: Leszavaznak min­dent! Hiába minden!) A magam részéről el tu­dóin ké/nzpilni. hogy egy miniszterelnöki beszé­det a K^ivise^názhan napirendre k p ll tnzni, hiszen oz az alkot™ anyóssá g elgondolásából fo­lyó felfogás. Méltóztassak azonban megen­gedni, egy miniszterelnöknek a oarlamenten kívül elmondott kópédét, vaey akár a sajtó­ban megjelent cikkéit, magáintársiasiágban el­hangzott felszólalását . itt napirendre t ;í zni mir nix. dir n'x nem tehet. (Ügw van! Űay van! a inhboldnlow.) Ha méltózte+ott volna moírfelelőon. há^szia^álvszorű formában, i^dít­vánv alakiéban előkészíteni, esotleg találkoz­nának w>" az oldalon is oteanok. ak í; k a mel­lett volnának, hogy tűzzük ki napirendre. Mindezeknek egybevetésével abban a fel­fogásiban vagyok, hogy ezt a feérdést így ide­hozni a naoirendre nem lehet, ennélfogva ezt naoirendi indítvány alakiában s p m lehet elfo­gadni. A magam részéről az elnöki nanirendi indítváinyt fogadom el. érmem az elmondottak alanián. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Napirendhez szólásra következik? Urbanics Kálmán Jegyző: Bródv Ernő. Bródy Ernő: T. Ház! A következő napi­rendi indítványt terjesztem elő (olvassa): «Miután a szerdai nap interpellációs nap, in­dítványozom, hogy a legközelebbi ülés ne osü-

Next

/
Thumbnails
Contents