Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-240
30 Az országgyűlés hepviselShásának 240 viselőnek önmaga által bejelentett összeférhetlenségi ügyében a további eljárást megszünteti, mert Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő, mint a Nemzeti Hitelintézet igazgatósági tagja a házszabályok 68. §-ának 2. bekezdése alapján, hivatkozva az 1901 : XXIV. tcikk 5. §-ának 9. pontjára, ezen állásának a képviselői összeférhetlenség szempontjából való elbírálását kérte, de mielőtt az állandó Összeférhetlenségi bizottság az előkészítő eljárást befejezte volna, ezen állásáról lemondott, s.így összeférhetlennek vélhető helyzetét önként megszüntette. Igaz ugyan, hogy Erdélyi Aladár országgyűlési képviselőnek az 1901 : XXIV. tcikk 21. §-ának rendelkezése értelmében ezen bejelentését, illetve kérelmét képviselői megbízólevele bemutatásakor kellett volna megtennie, de úgy az előkészítés során, mint a mai napon megtartott tárgyaláson felderített ténykörülmények alapján megállapítást nyert, hogy őt ezen bejelentési határidő elmulasztása tekintetében célzatosság nem vezette, miért is a további eljárás megszüntetését kellett kimondani. Kelt Budapeten, 1929. évi január hó 16-án. Gróf Teleki Tibor s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság elnöke, gróf Szapáry Lajos s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.» r Elnök: Bemutatom az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének' további átiratát, amelyben tudatja, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság Kálnoki-Bedő Sándor képviselő úr összeférhetlenségi önbe jelentése ügyében az előkészítő eljárást befejezte, s egyben megküldi az előkészítő eljárás folyamán keletkezett iratokat és közli, hogy az előkészítő eljárás folyamán költségek nem merültek fel. Minthogy a házszabályok 86. §-a értelmében a Ház elnökének feladata, hogy az ítélőbizottság - kisorsolását nyolc nap eltelte után egy naptárilag megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ennélfogva Kálnoki-Bedő Sándor képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az ítélő; bizottság kisorsolását folyó evi január hó 30-ára tűzöm ki, A kisorsolás a napirend letárgyalása után, illetőleg a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában fog megtörténni, amikor a kisorsolandó ítélőbizottság a sorsolás megfejtése után az ügyet azonnal tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és tárgyalás napjáról a Ház irodája úgy az érdekelt képviselő urat. mint pedig a negyvenes névjegyzékben foglalt képviselő urakat a házszabályoknak megfelelő módon értesíteni fogja. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot), i Elnök: Vitának helye nincs. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadta; tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz küldi át. Következik a mezőgazdasági rádiójelentések közhírrétételéről szóló törvényjavaslat (írom. 641.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadd: T. Ház! Az előt. ülése 1929 január 17-én, csütörtökön. tünk lévő, törvényjavaslat, amely voltaképpen kerettörvény jellegével bír, szürkének látszó szakaszaival oly kérdés intézményes megoldását kívánja elősegíteni, amely különösen a magyar falvakat érintő részében országos jelentőségre és országos méltánylásra tarthat számot. A rádiónak, a modern kor e nagyszerű vívmányának a falu életébe való bevezetéséről és bekapcsolásáról van itt szó, és pedig annak a célnak szolgálatában, hogy minél szélesebbkörű tájékozottságnak, a helyzet gyors felismerésének és az ahhoz való alkalmazkodás lehetőségének, továbbá a szaktudomány modern eredményeinek birtokába jusson elsősorban az a falusi nép amely ma termel, dolgozik, küszködik, de küzdelmes élete során folyton-f oly vast a kérdőjelek tömegével találja magát szemben, amelyekre nem tud választ kapni, vagy amelyekre nem kap választ. T. Ház! A mezőgazdálkodás ma már nem az a patriarkális foglalkozás, amely a háború előtti Magyarországon egy biztos fogyasztási piac birtokában és egy — mondhatni — vaskeretű . vámhelyzet élvezetében valóban a kétszer kettő négy biztosságával és realitásával volt lefolytatható. A világverseny kíméletlen áradatába sodorva, az élet ma annyira exakt tudást, annyi kereskedelmi tájékozottságot, a piaci lehetőségek gyors felismerését és kegyetlenül rideg kalkulációját kívánja a legegyszerűbb földmíves embertől is, hogy úgy ahogy megállhassa a helyét, hogy a kormányzatnak kötelessége a gazdának ebben a keserves küszködésében segítségére sietni s minden eszközzel és móddal ezt a küszködést, vívódást alátámasztani és megkönnyíteni. Ilyen eszköznek mutatkozik a rádió is, amely különösen alkalmas arra, hogy a gazdaközönséget érdeklő azokat a közléseket és azokat a híreket közvetítse, melyeknél fontos az, hogy minél gyorsabban és minél közvetlenebbül jussanak oda. Előrebocsátom, t. Ház, hogy a rádióban és ebben a törvényjavaslatban nem olyan csodaszerről és nem olyan arkánumról van szó, amely most már egyszeriben eloszlatja azt az atra cirrát, amely ma minden gazdánál, — kisgazdánál, középgazdánál és nagygazdánál — ott ül. Meggyőződésem szerint azonban a rádió mindenesetre hivatva van arra, hogy egy fénysugarat vigyen be abba a ködbe, amely ma a nemcsak termelni, de értékesíteni is akaró gazda tisztánlátását megakadályozza. Itt - vannak például a napi időjárásjelentések, amelyek a tudományos megállapítások határain belül a várható időjárásokat közlik és amelyeknek a gazdatársadalom a gazdasági munkálatok beosztásánál nagy hasznát veheti, természetesen csak akkor, ha ezek a jelentések gyorsan és főleg idejében jutnak a gazdaközönség tudomására. Aki ismeri a magyar gazdának, de főleg a magyar alföldi gazdának a klimatikus viszonyokkal és a mi rendkívül szeszélyes időjárási viszonyainkkal való küszködését, annak szükségtelen azokról az előnyökről beszélni, amelyek az időjárási hírszolgálatnak ebből a meggyorsításából és ennek megszervezéséből fakadhatnak. De itt vannak a vízállási jelentések, amelyeknek szélesebb körben való gyors közhírrététele különösen az árvízveszedelmek ellen való védekezés szempontjából szintén rendkívül nagy jelentőségű. De, igen t. Ház, a legnagyobb jelentőségét az itt szóban forgó . hírszolgálatnak talán mégis abban kell látnunk, hogy a mezőgazda-