Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

Az országgyűlés képviselőházának Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 11. §-t): Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház A,% % után logikailag következő módosításokat a minisz­terelnök úr által elfogadott szövegnek megfele­lően kérem szavazásra feltenni. Elnök: A miniszterelnök úr óhajt szólani. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Kép­viselőház! Itt is ugyanazt a módosítást kérem a Bródy-féle módosításnak, hogy a «viszo­nyokra vonatkozó» szavak «jelentőségű» szóval helyettesíttessenek. Elnök: Megállapítom, hogy Bródy Ernő képviselő úr indítványát, amelyet írásban be­terjesztett, visszavonta. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 11. §-a a miniszterelnök úr mó­dosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A szakasz a miniszterelnök úr módosításával fogadtatott el. Következik a 12. §. Kérem annak felolva­sását! Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 12. §-t, ame­lyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 13. §-t): Kócsán Károly! Kócsán Károly: T. Képviselőház! A 13; §-hoz benyújtott módosító indítványomat mél­tóztassék tárgytalannak tekinteni, amennyiben a törölm kívánt szavak a tanítóságra vonat­kozó egyéb miniszteri rendeletekben és fegyelmi szabályokban már bentfoglaltatnak. Méltóztas­sanak azonban megengedni, hogy ezzel a pa­ragrafussal kapcsolatban, amely a tanítóságra vonatkozik, a miniszterelnök úr figyelmét fel­hívjam néhány momentumra, hogy a végre­hajtási utasításnál azokra tekintettel méltóz­tassék lenni. Első megállapításom az, hogy a tanítóság, mint nagy testület, be van iktatva a statisz­tikai r munkálatok végzésére, mint hajszál­gyökér. ' Az adatg-yüjtés oroszlánrészét, jófor­mán egész részét a tanítóság végzi. Abból az objektív elismerésből és dicséretből, amely a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával mind­két oldalról elhangzott, bizonyos részt méltóz­tassék ennek a testületnek is átengedni, mert annak, hogy a helyszíni felvételnél a legpre­cízebben igyekszik eljárni a tanítóság. Ez a törvényjavaslat is azt bizonyítia, hogy a statisztika jelentősége mind nagyobb és nagyobb lesz. Felmerül azonban annak szük­ségessége, hogy ez a statisztikai tudomány, amelynek tudósa és tanszéke van. nem tisztán egyetemi előadások kereteire, — hogy így fe­jezzem ki magamat — zsugorodjék össze, ha­nem ennek a tudománynak kvintesszencia ja vagy rövid füzetben vagy néhány előadás ke­retében már azok számára is átadassák, akik a jövőben tanítók lesznek és így ezt a munkát elvégezni hivatottak. Az az óhajtásom tehát, hogy a tanítóképzés keretében valamely tan­tárgy körében a statisztikát ismertessék, hogy ennek főfogalmaival a tanítóság megismer­kedjék. Szükség van arra is, hogy a tanítóság, amely most működik, a statisztikai felvétele­ket elkészíti, necsak a számlálólapokhoz mellé­kelt utasításokból kapja meg a felvilágosítá­sokat, hanem, — amiről az előbb szólottam — a statisztikai tudomány nagy jelentőséigéről, céljáról valamely füzetben kéznéllévő utasítá­sokat, tanulmányi forrást kapjon, amelyből megszerezheti azt, ami számára szükséges. Ezt azért találom szükségesnek, hogy a tanítóság tudatára jusson annak, hogy a statisztikai tu­domány és annak gyakorlati keresztülvitele nemzeti szempontból milyen óriási fontosságú. De nemcsak füzetről lehet itt szó, hanem 248. ülése 1929 február 5-én } kedden. 265 arról, is, hogy évenként rendszeres tovább­képző tanfolyamokon egy-egy előadás kere­tébe is be lehet iktatni a statisztikát, fel lehet használni továbbá a tanügyi lapokat is arra, hogy a statisztikával foglalkozó tudósok időn­ként cikkekben tájékoztassák a tanítóságot és a közvéleményt. Másik kívánságom és óhajtásom a követ­kező. A tanítók nemcsak a tanügyi, hanem az, összes statisztikai munkákat is végzik s akik ennek a gyakorlati részét végezték, méltóztat­nak tudni, hogy ez igen terhes és kellemetlen foglalkozás. Házról házra kell menni, a sta­tisztikai számlálóbiztost sokszor ellenségként néző közönséget kell bevonni és ennek az ada­tait meg kell szerezni. Igaz, hogy ez bizonyos mértékben a tanítóság számára nagyszerű al­kalom, hogy házról házra járva, környezet­tanulmányt végezzen s így szerzett tapaszta­latait a nevelésben és a tanítás szolgálatában felhasználhatja. Kétségtelen azonban, hogy roppant nagy kellemetlenséggel jár. Ezen a helyzeten azáltal lehetne könnyíteni, ha még tovább mennénk egy lépéssel és ezt a kérdést a nagy, széles nép­rétegek felfogásában népszerűsítenők. Erre mód nyílik, amikor a kormányzat a népműve­lési előadásoknak ezreit tartja az országban, hogy ezzel a kérdéssel legalább egy-két elő­adás keretében foglalkozzanak és felvilágosít­sák a népet. A miniszterelnök úr a munkának elvégzé­séért díjazást fog megállapítani. Gavallériá­jára bízzuk, hogy ez a díjazás olyan mérvű le­gyen, mely azzal a fáradsággal, amelyeit a ta­nítók a statisztikai adatgyűjtésnél kifejtenek, arányban áll. Hiszen az erkölcsi elismerésen túl nagyon kevés anyagiakban részesül a taní­tóság- Fontos azután, hogy az a megállapított díjazás pontosan kiszolgáltattassék, ne ú<ry, amint sokszor tapasztaljuk, hogy hosszú éve­kig kell várniok, amíg a különböző bürokra­tikus eljárásokon keresztül hozzájutnak ahhoz a néhány fillérhez. Végül legyen szabad megjegyeznem azt, hogy a statisztikai felvételeket a szünidőre te­szi át a törvényjavaslat, fin tapasztal atból tu­dom, hoay a szünidő a legkevésbbé alkalmas a statisztikai felvételre, főleg a nagy szünidő. (Ügy van! a baloldalon.) A nagv szünidő nyá*­ron Van, amikor a mezőgazdasági munkások hajnaltól késő éjjelig a mezőn vannak.így te­hát nagyon sok próbálkozás lesz szükséges ah­hoz, hogy eredményes statisztikai felvételeket lehessen végezni. A statisztikai felvételeknek főleg a téli időszak az ideje, a karácsonyi és húsvéti szünetek sem mindig alkalmasak erre. Tapasztalatból tudom azt, hogy a tanítási idő a legalkalmasabb erre. Nem is kell sokszor szünnap, mint a törvényjavaslat tervezi, ha­nem a nap második része, a délutánja alkal­mas erre, amikor éppen otthon van a családfő, otthon vannak a családtagok, amikor a legfon­tosabb statisztikai adatokat fel lehet venni. A paragrafussal kapcsolatban ezeket a szerény megjegyzéseket vagyok bátor a miniszterelnök ár és az igen t. Ház figyelmébe ajánlani. Egyébként benyújtott indítványom elfogadá­sát kérem. , ; : Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Kép­viselőház! Az, hogy a javaslat a maga részéről honorálja azokat az érdemeket, amelyeket a tanítóság azzal szerzett, hogy a statisztikai felvételekben közreműködött és pedig hatéko­37*

Next

/
Thumbnails
Contents