Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-248
Az országgyűlés képviselőházának Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 11. §-t): Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház A,% % után logikailag következő módosításokat a miniszterelnök úr által elfogadott szövegnek megfelelően kérem szavazásra feltenni. Elnök: A miniszterelnök úr óhajt szólani. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! Itt is ugyanazt a módosítást kérem a Bródy-féle módosításnak, hogy a «viszonyokra vonatkozó» szavak «jelentőségű» szóval helyettesíttessenek. Elnök: Megállapítom, hogy Bródy Ernő képviselő úr indítványát, amelyet írásban beterjesztett, visszavonta. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 11. §-a a miniszterelnök úr módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A szakasz a miniszterelnök úr módosításával fogadtatott el. Következik a 12. §. Kérem annak felolvasását! Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 12. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 13. §-t): Kócsán Károly! Kócsán Károly: T. Képviselőház! A 13; §-hoz benyújtott módosító indítványomat méltóztassék tárgytalannak tekinteni, amennyiben a törölm kívánt szavak a tanítóságra vonatkozó egyéb miniszteri rendeletekben és fegyelmi szabályokban már bentfoglaltatnak. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy ezzel a paragrafussal kapcsolatban, amely a tanítóságra vonatkozik, a miniszterelnök úr figyelmét felhívjam néhány momentumra, hogy a végrehajtási utasításnál azokra tekintettel méltóztassék lenni. Első megállapításom az, hogy a tanítóság, mint nagy testület, be van iktatva a statisztikai r munkálatok végzésére, mint hajszálgyökér. ' Az adatg-yüjtés oroszlánrészét, jóformán egész részét a tanítóság végzi. Abból az objektív elismerésből és dicséretből, amely a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával mindkét oldalról elhangzott, bizonyos részt méltóztassék ennek a testületnek is átengedni, mert annak, hogy a helyszíni felvételnél a legprecízebben igyekszik eljárni a tanítóság. Ez a törvényjavaslat is azt bizonyítia, hogy a statisztika jelentősége mind nagyobb és nagyobb lesz. Felmerül azonban annak szükségessége, hogy ez a statisztikai tudomány, amelynek tudósa és tanszéke van. nem tisztán egyetemi előadások kereteire, — hogy így fejezzem ki magamat — zsugorodjék össze, hanem ennek a tudománynak kvintesszencia ja vagy rövid füzetben vagy néhány előadás keretében már azok számára is átadassák, akik a jövőben tanítók lesznek és így ezt a munkát elvégezni hivatottak. Az az óhajtásom tehát, hogy a tanítóképzés keretében valamely tantárgy körében a statisztikát ismertessék, hogy ennek főfogalmaival a tanítóság megismerkedjék. Szükség van arra is, hogy a tanítóság, amely most működik, a statisztikai felvételeket elkészíti, necsak a számlálólapokhoz mellékelt utasításokból kapja meg a felvilágosításokat, hanem, — amiről az előbb szólottam — a statisztikai tudomány nagy jelentőséigéről, céljáról valamely füzetben kéznéllévő utasításokat, tanulmányi forrást kapjon, amelyből megszerezheti azt, ami számára szükséges. Ezt azért találom szükségesnek, hogy a tanítóság tudatára jusson annak, hogy a statisztikai tudomány és annak gyakorlati keresztülvitele nemzeti szempontból milyen óriási fontosságú. De nemcsak füzetről lehet itt szó, hanem 248. ülése 1929 február 5-én } kedden. 265 arról, is, hogy évenként rendszeres továbbképző tanfolyamokon egy-egy előadás keretébe is be lehet iktatni a statisztikát, fel lehet használni továbbá a tanügyi lapokat is arra, hogy a statisztikával foglalkozó tudósok időnként cikkekben tájékoztassák a tanítóságot és a közvéleményt. Másik kívánságom és óhajtásom a következő. A tanítók nemcsak a tanügyi, hanem az, összes statisztikai munkákat is végzik s akik ennek a gyakorlati részét végezték, méltóztatnak tudni, hogy ez igen terhes és kellemetlen foglalkozás. Házról házra kell menni, a statisztikai számlálóbiztost sokszor ellenségként néző közönséget kell bevonni és ennek az adatait meg kell szerezni. Igaz, hogy ez bizonyos mértékben a tanítóság számára nagyszerű alkalom, hogy házról házra járva, környezettanulmányt végezzen s így szerzett tapasztalatait a nevelésben és a tanítás szolgálatában felhasználhatja. Kétségtelen azonban, hogy roppant nagy kellemetlenséggel jár. Ezen a helyzeten azáltal lehetne könnyíteni, ha még tovább mennénk egy lépéssel és ezt a kérdést a nagy, széles néprétegek felfogásában népszerűsítenők. Erre mód nyílik, amikor a kormányzat a népművelési előadásoknak ezreit tartja az országban, hogy ezzel a kérdéssel legalább egy-két előadás keretében foglalkozzanak és felvilágosítsák a népet. A miniszterelnök úr a munkának elvégzéséért díjazást fog megállapítani. Gavallériájára bízzuk, hogy ez a díjazás olyan mérvű legyen, mely azzal a fáradsággal, amelyeit a tanítók a statisztikai adatgyűjtésnél kifejtenek, arányban áll. Hiszen az erkölcsi elismerésen túl nagyon kevés anyagiakban részesül a tanítóság- Fontos azután, hogy az a megállapított díjazás pontosan kiszolgáltattassék, ne ú<ry, amint sokszor tapasztaljuk, hogy hosszú évekig kell várniok, amíg a különböző bürokratikus eljárásokon keresztül hozzájutnak ahhoz a néhány fillérhez. Végül legyen szabad megjegyeznem azt, hogy a statisztikai felvételeket a szünidőre teszi át a törvényjavaslat, fin tapasztal atból tudom, hoay a szünidő a legkevésbbé alkalmas a statisztikai felvételre, főleg a nagy szünidő. (Ügy van! a baloldalon.) A nagv szünidő nyá*ron Van, amikor a mezőgazdasági munkások hajnaltól késő éjjelig a mezőn vannak.így tehát nagyon sok próbálkozás lesz szükséges ahhoz, hogy eredményes statisztikai felvételeket lehessen végezni. A statisztikai felvételeknek főleg a téli időszak az ideje, a karácsonyi és húsvéti szünetek sem mindig alkalmasak erre. Tapasztalatból tudom azt, hogy a tanítási idő a legalkalmasabb erre. Nem is kell sokszor szünnap, mint a törvényjavaslat tervezi, hanem a nap második része, a délutánja alkalmas erre, amikor éppen otthon van a családfő, otthon vannak a családtagok, amikor a legfontosabb statisztikai adatokat fel lehet venni. A paragrafussal kapcsolatban ezeket a szerény megjegyzéseket vagyok bátor a miniszterelnök ár és az igen t. Ház figyelmébe ajánlani. Egyébként benyújtott indítványom elfogadását kérem. , ; : Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! Az, hogy a javaslat a maga részéről honorálja azokat az érdemeket, amelyeket a tanítóság azzal szerzett, hogy a statisztikai felvételekben közreműködött és pedig hatéko37*