Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-239

Àz országgyűlés képviselőházának 23i ban megilletik a végrehajtást szenvedőt abban az esetben, ha tartozása időközben kiegyenlí­tést nyert volna. t A 9. § szintén egyszerűsítést tartalmaz, amennyiben kimondja, hogy olyan követelé­sek tekintetében, amelyek csupán közpénztár­ból felvehető, vagy bírói letétben lévő követe­lésekre vonatkoznak, a végrehajtást elrendelő bíróság egyúttal a foganatosító bíróság is; nem érinti azonban ez a rendelkezés a hatásköri kérdést a tekintetben, hogy a törvényszéket nem jogosítja fel a végrehajtás foganatosítá­sára, ami a bírói hatásköri kérdést érintené és ami nem volna helyes. Egyszerűsíti azonban — mondom — a bírói eljárást és ennek követ­keztében az igazságügyi bizottság helyesnek vélte ennek a rendelkezésnek beiktatását, A 10. § csak egy technikai rendelkezést tartalmaz, amely a postatakarékpénztárnak az állami pénzügyvitelben való térfoglalásával függ össze; ugyanis a törvény és a novella végrehajtási intézkedéseitől eltérően felesle­gessé vált a postatakarékpénztárnak külön ér­tesítése, miután az utalványozó hatóság úgyis megteszi az erre vonatkozó intézkedéseket és rendelkezéseket. Ennek a 10. §-nak beiktatásá­val elmaradnak ezek a feleslegessé vált érte­sítések. A javaslat 11. §-a az életbeléptetés tekin­tetében intézkedik. T. Képviselőház! Az igazságügyi bizottság­ban felmerült gondolat, hogy most már a törvényes gyermekek tartására vonatkozó ren­delkezéseket isi törvényhozási úton kellene sza­bályozni, mert hiszen az eddigi állapot, amely szerint a törvényes gyermekek tartási követe­léseit közadók módjára hajtották be, nem mu­tatkozott minden tekintetben megfelelőnek. Éppen ezért az igazságügyi bizottság kife­jezte azt az óhaját, hogy e tekintetben is tör­ténjék törvényes rendelkezés. Azt hiszem, erre fog mód nyiLni akkor, amikor a polgári tör­vénykönyv letárgyalása után úgyis szüksé­gessé válik majd egész végrehajtási jogunknak egyöntetű rendezése és szabályozása; ez alka­lommal ezt a hiányosságot is mindenesetre rendezni kell majd. Ezekben voltam bátor ismertetni a tárgya­lás alatt lévő törvényjavaslatot és tisztelettel kérem, méltóztassék azt általánosságban el­fogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Urbanics Kálmán jegyző: Senlki sincs fel­jegyezve. ! Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!} A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét felolvasni! Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a címet és az 1—11. §-okat. amelyeket a Ház hozzászó­lás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmad­szori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a mú­zeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdé­seinek rendezéséről szóló törvényjavaslat '. ülése 1929 január 16-án, szerdán. 15 (írom. 653) egyes szakaszainak a Felsőház ál­tal módosított s alkotmányos tárgyalás és hoz­zájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett szövegéneik tárgyalása. Ezzel kapcsolatban jelentem a t. Háznak, hogy a magyar királyi vallás- és közoktatás­ügyi miniszter űr írásban közölte velem, hogy a házszabályok 142. §-ának második bekezdésé­ben körülírt jogkörrel meghatalmazottul Petri Pál kultuszállamtitkár urat bízta meg. Minthogy a Képviselőház ezt a törvény­javaslatot már letárgyalta és elfogadta, ennél­fogva természetesen csak a Felsőház által mó­dosított szakaszok, illetőleg annak csak egye« részei kerülnek újból tárgyalás alá s felszóla­lások is csak a Felsőház által megváltoztatott szakaszok keretében lehetségesek. Egyúttal 'közlöm a t. Házzal, hogy a ház­szabályokban előírt határidő alatt, tehát az általános vita megkezdéséig módosító indít­ványt senkisem nyújtott be, a vita során tehát ily ein be nem terjeszthető. Most pedig kérem a jegyző urat, szívesked­jék az 1. § módosított szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa as 1. § módosított szövegét, továbbá a 7., 8., 12., 20., 21., 21., 25., 26., 33. és 51. §-ok módosított szövegét, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatnak a Felsőház által módosított szakaszait letár­gyalta. Minthogy a Képviselőház a törvényjavas­latot annak idején már harmadszori olvasás­ban is elfogadta, így az eddigi állandó gyakor­latnak megfelelően a Ház által most letár­gyalt módosított szakaszoknak harmadszori ol­vasására nincs szükség. A Képviselőháznak az imént tárgyalt sza­kaszokra vonatkozó határozatáról a Felsőházat értesíteni fogom, ezzel egyidejűleg a törvényt a kihirdetés kieszközlése végett a miniszter­elnök úrhoz teszem át. Minthogy napirendünknek egyéb tárgya nincs, előterjesztést teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház a legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa s annak napi­rendjére tűzessék ki: 1. a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a mezőgazdasági rádiójelentések köz­hírrétételéről szóló törvényjavaslatok tárgya­lása s végül 3. a Nemzeti Közművelődési Alapítványról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhloz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Frühwirth Mátyás képviselő úr interpellációjának szöve­gét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): Inter­pelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. 1. Megváltozott-e a kereskedelemügyi mi­niszter úr álláspontba a Kézműves Kamara fel­állításának szükségességét illetőleg a kor­mánynyilatkozat ellenére? 2. Hajlandó-e a kereskedelemügyi minisz­ter úr az ipartestületi reformról szóló javasla­tot a törvényes érdekképviseleti szerv felállí­tására vonatkozó javaslattól elkülönítve be­nyújtani? 3. Hajlandó-e a kereskedelemügyi minisz­ter úr a Kézműves Kamarára vonatkozó kér-

Next

/
Thumbnails
Contents