Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-243

Az országgyűlés képviselőházának 24 munkahiány. Hiszen méltóztatna k tudni, éppen a Marx-féle elmélet egyik igen fontos tétele az, hogy az a bizonyos «der eiserne Bestand», ez a kinálati rezerva. a munkáskezek kinálati rezerválja (Malasits Géza : Ezt csinálják a kormány támogatásával a kapitalisták, hogy tartalék-sereg legyen !) állandó jelensége különösen az ipari életnek, ami mutatja tehát azt, hogy a békebeli években és a fellendülés éveiben sem szűnt meg ez a jelenség. Ismétlem, nagy jelentőséget magának a tüntetésnek nem tulajdonítok, de • nagy jelentőséget tulajdonítok magának a problémának. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Urbanics Kálmán jegyző : Kálmán Jenő ! Kálmán Jenő : T. Képviselőház ! Azok után a kijelentések után és azután az intézkedés után, amelyet a Ház igen t, elnöke Kabók Lajos képviselőtársunk ellenindítványával szemben tett, valamint a népjóléti miniszter úr felszólalása után, nagyon kevés mondanivalóm van. Kétségtelen dolog, hogy az új házszabályok egészen új helyzetet teremtettek a napirendi vita tekintetében, amikor megállapították, hogy csupán két kérdésben lehet napirendi vitát kezdeni, illetőleg ellenindítványt tenni. Az egyik az az eset, amikor bizottságilag szabályszerűen előkészített darabnak a kitűzését indítványozzák ellenindítványképpen; a másik eset — s ez a nehezebb része a kérdésnek —, amikor a bizalmi kérdést fel lehet vetni a miniszterek vagy a kormánytagok által tett bizonyos nyilatkozatok tekintetében. Nagyon helyes, hogy az elnök úr intézkedése által itt bizonyos precedens teremtetett a mai napon, mert hiszen annak elbírálásánál és ennek a kérdésnek az alkalmazásánál, hogy a kormánynak mely nyilatkozatai azok, amelyek a bizalmi kérdés felvetésére alkalmasak, nagyon helyes, ha a Házban ez a kérdés tisztáztatik. Egészen őszintén megvallom, hogy a 132. §-nak idevonatkozó szövegezését én a legszerencsésebbnek nem tartom, (Ügy van!

f Ügy van!) mert mindenesetre hhetnek véleménykülönbségek, lehetnek felfogásbeli különbségek és magyarázatra adhatnak okot. (Szilágyi Lajos : Nem világos !) Én azonban tökéletesen magamévá teszem a népjóléti miniszter úrnak a kérdés lényegére vonatkozó azt a magyarázatát, amely szerint itt a dolog természete és rációja szerint a kormánytagoknak csak olyan értelmű nyilatkozatairól lehetne szó, amelyekben a kormányprogrammnak bizonyos kibővítését, kiterjesztését tárgyazzák, s amelyek olyan körülmények között tétettek, amikor okszerűen következtethető magából a helyből és magának a nyilatkozatnak a körülményeiből, hogy azok valóban érdemet, lényeget érintő programúira vonatkoznak, (Rubinek István : És indokolják a bizalmi kérdés felvetését.) továbbá indokolják a bizalmi kérdés felvetését. De semmi esetre sem vonatkozhatik ez a házszabályintézkedés arra a mindennapos esetre, ha a Képviselőház folyosóján vagy bárhol egy hírlapíró kérdést intéz a miniszterhez és a miniszter nagy általánosságban olyan kijelentéseket tesz, amelyeknek semmiféle, a program mot, annak lényegét szorosan érintő lényege, sajátsága nincs, vagy annak ilyen értelem nem tulajdonítható. Nagyon helyes, ha ezt a kérdést felvetjük s azt hiszem, hogy éppen a mai esetből kifolyólag az elnök úr intézkedése folytán s a miniszter úr felszólalásával is ez a kérdés teljesen tisztáztatott. Nem lesz a jövőben nap-nap mellett alkalom és mód arra, hogy a bizalmi kérdés annak felvetésére nem alkalmas körülményekkel kapcsolatban vettessék be a vitába. (Ügy van! Ügy van!) Györki képviselő úr indítványát én tulaj doní. ülése 1929 január 25'én, pénteken. 93 képpen — és itt bizonyos tekintetben a Ház igen t. elnökével talán ellentétbe jutok — nem is tartom szavazásra alkalmasnak, mert hiszen ő nem tett olyan értelmű pozitív indítványt, hogy az elnök úr napirendi indítványával szemben micsoda újabb tárgy vétessék fel és tűzessék napirendre, hanem a negatívum terén marad, amikor azt indítványozza, hogy ne tűzessék napirendre az, amit a Ház elnöke volt szíves indítványozni. Ami most már a dolog lényegét illeti, nevezetesen, hogy a mentelmi bizottság jelentései kinyomattak és szétosztattak-e és napirendre tűzésük indítványozható-e anélkül, hogy azok kiosztattak volna, e tekintetben én is kívánatosnak tartanám azt, hogy csak olyan javaslatoknak és jelentéseknek napirendre tűzése indítványoztassék, amelyek már a képviselők kezei között vannak. (Szilágyi Lajos : Elküldik a lakásunkra ma délután !) Még sem tartom azonban házszabályellenesnek az elnök úr indítványát, mert ezekben a házszabályokban olyan intézkedés, amely szerint csakis már kinyomatott és szétosztott jelentések és javaslatok volnának tárgyalásra kitűzhetők. nincs. (Szilágyi Lajos : Tessék a lakásunkra küldeni ma délután !) Egyedül azt a kritériumot, illetőleg követelményt állítja fel a házszabály, hogy bizottságilag tárgyalásra előkészítve legyenek azok a javaslatba hozott napirendi pontok. Már pedig a mentelmi bizottság ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, azokat előkészítette és házszabály szerűen bejelentette. Ezeknek a mentelmi ügyeknek fontosságát nem akarom kicsinyíteni egy percig sem, de ezeknek a bizottsági jelentéseknek mindegyike olyan, hogy azokról nagyon könnyen és kényelmesen tájékozást szerezhet a Képviselőház minden tagja, és éppen azért, mert nem a holnapi napra vannak kitűzve, hanem a jövő hét egyik következő napjára, meg vagyok győződve arról, hogy ez alatt az idő alatt minden képviselőnek módjában van megszerezni a kinyomatott bizottsági jelentéseket is. így tehát házszabályellenes dolog ebben az ügyben nem történik, panaszra ok nincs. Fenntartom azt a véleményemet is, hogy negatívum nem tekinthető a napirendi indítvánnyal ellenkező értelmű indítványnak. Ami azt a panaszát illeti Györki t. képviselő úrnak, hogy a keddi ülésnapra bizottsági ülés is hívatott egybe, az elnök úr már volt szíves kijelenteni, hogy a házszabályok 170. §-a világosan rendelkezik arról, hogy csakis az ú. n. különleges tárgyalási módszer — amelyet köznyelven itt úgy neveznek, hogy angol módszer — szerint történő tárgyalás során nem tartható a Képviselőház ülésével egyidőben bizottsági ülés. Ilyen körülmények között, minthogy nem is találok az elnök úr indítványával szemben érdemi indítványt, az elnök úr napirendi indítványához járulok hozzá. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal, Az elnöki napirendi indítvány 1., 2. és 3. pontja alatt szereplő javaslatok, mint tárgyak meg nem támadtattak, azokat tehát elfogadottaknak jelentem ki mint napirendet. Az utolsó pontban javaslatba hozott tárggyal szemben, nevezetesen a mentelmi bizottsági jelentésekkel szemben áll Györki képviselő úr indítványa, amely ezeknek tárgyalását mellőzni javasolja Minthogy a képviselő úrnak bizottságilag előkészített ügyek tárgyalására vonatkozóan éppúgy van joga javaslatot tenni, mint azoknak nem tárgyalására vonatkozóan, ennélfogva ezt az indítványt szembeállítom az elnöki napirendi indítványnak ezzel a pontjával és kérdem, méltóztatik-e elfogadni az elnöki napirendi indítványnak ezt a pontját, szemben Györki képviselő úr elleniüdítváüyával, igen vagy