Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-218
80 Az országgyűlés képviselőházának . hogy a megfelelő rendeletek kiadatnak ugyan ebben az esztendőben, — amint hogy ez még a következő hó folyamán megtörténik — maguk a választások azonban az összes ágazatokra vonatkozóan csak a következő tavasszal ejtetnek meg. Az igen t. képviselő úr interpellációjának pontjaira nézve tehát — követve a gondolatmenetét — a következő választ vagyok bátor adni. Az első pontban azt méltóztatik kérdezni : van-e tudomásom arról, hogy az önkormányzati szervek még a mai napig sem alakultak meg ? Van tudomásom. A második kérdés az, hogy vájjon a 98. és a 218. §. értelmében az alapszabály, valamint a betegsegélyezési rendtartás dolgában hajlandó vagyok-e intézkedni 1 Amint voltam bátor említeni : igen. Hozzáfűzöm még azt is, hogy az autonóm szervek megalakulására vonatkozó rendelet-tervezetet már szétküldöttem az érdekelt munkaadók és munkások szervezeteihez. Amikor a t. képviselő úr hazamegy, talán mint valamelyik szervezetnek igen tiszteletreméltó vezetője, esetleg talán már az asztalán fogja találni. (Peyer Károly : Fél órával ezelőtt még nem volt ott ! — Derültség. — Hacsak azalatt nem küldték oda !) Én fél órákra nem merek garanciát vállalni, jóllehet a magyar királyi posta teljesítőképessége iránt, igen nagy tisztelettel viseltetem. (Úgy van ! Ügy van ! a jobboldalon.) De hiszen nem is ez a dolog lényege. A dolog lényege az, hogy ez a tervezet szétküldetett mind a két érdekeltséghez. Ami az alapszabály tervezetet illeti, az most van elkészítés alatt. Ez szintén szétküldetik megfelelő időben és amikor majd letárgyalják, annak függelékeként a betegrendtartási szervezet tervezete is el fog készülni. A harmadik kérdés a bányamunkások nyugbérét illeti, hogy t. i. ezek a nyugbérek még nem emeltettek fel és a képviselő úr azt kérdi, van-e erről tudomásom ? Igen. A másik kérdés, amely következik, az, vájjon hajlandó vagyok-e ebben az ügyben intézkedni ? Igen. Nevezetesen tényleg mutatkozik némi felesleg a bányamunkásokra vonatkozó kerettörvény életbelépése, illetőleg a bányatársládák centralizációja óta és pedig a többletnek olyan mértéke mutatkozik, amellyel talán még bizonyos időre visszamenőleg is emelni lehet a nyugdíja/ott bányamunkások nyugbéreit. Én tehát a kérdésre, de a t. Ház érdeklődésére is tisztelettel vagyok bátor kijelenteni, hogy valószínűleg éppen karácsonyra fogják talán visszamenő hatályban kiszámított összegben megkapni az érdekelt bányamunkások azt az összeget, amely a lehetőségekhez képest az ő nyugbérüknek mégis felemelését jelenti. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Tisztelettel kérem, méltóztassanak még azt is szívesen tudomásul venni, hogy a bányamunkásokra vonatkozó az egész bányamunkás-törvényt el fogom készíteni. Ez most vau munkálat alatt és nem tudom milyen időben, de talán nem hosszú idő múlva módom lesz arra, hogy at. Ház elé léphetek a bányamunkások engem illető ügyeinek kodifikálására vonatkozó törvényjavaslattal. Kérem, méltóztassanak rövid, de érdemi válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő úr nem kíván válaszolni. Kérdem, méltóztatnak-e a népjóléti miniszter úr válaszát tudomásul venni ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Csik József képviselőtársunk interpellációja. Csik József: T. Ház! Miután a kereskedelemügyi miniszter úr, akihez interpellációmat intézem, kifejezést adott annak, hogy szereiné interpellációmat meghallgatni és azokra készséggel vá8. ülése 1Ö28 november 14-én, szerdán. laszolna, a bizottságban lévő elfoglaltsága miatt azonban a jelen ülés folyamán ezt nem teheti, erre való tekintettel kérem a t. Házat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy interpellációimat mához egy hétre mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem, méltóztatnak-e Csik József képviselő úrnak első interpellációjára vonatkozóan előterjesztett halasztási kérelméhez hozzájárulni? (Igen !) A Ház a kérelemhez hozzájárult. A képviselő úr második interpellációjára •vonatkozóan megismétli kérését ? Csik József : Igen ! Ugyanazon oknál fogva. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Gál Jenő képviselőtársunk interpellációja. (Felkiáltások a jobboldalon: Megadjuk! - Zaj.) Gál Jenő : T. Ház ! Én egy flagráns sérelmet akartam szóbahozni, amely a védelem szabadságát érinti. Mivel azonban a mélyen t. igazság" ügyminiszter úrtól garanciát kaptam arra nézve, hogy az általa is felismert ezt a sérelmet főfelügyelet i hatáskörében orvosolja, nem kívánom interpellációmat elmondani. (Helyeslés.) Elnök : A képviselő úr előterjesztése szerint nem halasztásról, hanem az interpelláció törléséről van szó. Ezt a Ház tudomásul veszi. Következik Kassay Károly képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni ! Griger Miklós jegyző (olvassa): «Interpelláció a miniszterelnök úrhoz a király kérdés tárgyában. Már hosszabb idő óta úgy a hazai, mint a külföldi közvéleményben mind erősebb lesz az a hit, hogy a magyar kormány a királykérdés megoldását tervezi. Ez a hír és annak következtében beálló nyomasztó bizonytalanság már ma is végzetes következményekkel jár gazdasági életünkre. Hajlandó-e a miniszterelnök úr határozottan kijelenteni, hogy a magyar kormány ilyen tervekkel nem foglalkozik és kifejezetten elutasít minden olyan törekvést, amely a királykérdést akár alkotmányreform, akár személyi megoldás tekintetében időszerűvé akarja tenni í» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. Képviselőház ! Rendkívül kényes kérdésben, a királykérdésben kívánom a t. Ház türelmét pár percre igénybe venni. Azok az indokok azonban, amelyek engem arra késztettek, hogy ebben a kérdésben az igen t. miniszterelnök i'irhoz kérdést intézzek, egyben meg is vonták azt a kört, amely kör keretében akarom én ezt a kérdést röviden tárgyalni. Nevezetesen interpellációmban világosan rámutattam arra, hogy én a kérdést azért teszem szóvá, mert az e kérdés körül beállt bizonyos izgalom és bizonytalanság gazdasági életünknek eminens érdekeit veszélyezteti, sőt mondhatnám azt is, hogy már veszélyeztette. Én a kérdés érdemi részét nem kívánom érinteni. Meggyőződésem az, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében, jelenlegi külpolitikai viszonyai között, belpolitikai viszonyai között és gazdasági viszonyai közepette ennek a kérdésnek érintése, bármely oldalról történjék is arra kísérlet, az ország világos, eminens érdekeit sérti. (Ügy van! ügy van! — Felkiáltások a jobboldalon : Ebben egyetértünk !) Ezzel szemben, bár úgy, mint ebben a pillanatban itt a Házban megvan, az ország társadalmának egyetemében is megvan az egyetértés, pár hónap óta olyan jelenségek mutatkoztak, amely jelenségekből úgy a külföldi közvélemény, mint a hazai közvélemény azt a következtetést vonta