Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-216
Az országgyűlés képviselőházának 216. ülése 1928. évi november hó 9-én, pénteken, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyal : Elnöki előterjesztések. — A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A házadó kivetési kulcsának újabb megállapításáról ós a községek segélyezósi alapjáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Bródy Ernő, Wolff Károly, Kun Béla, Csizmadia András, Malasits Géza, Kiss István, Jókai-Ihász Miklós, Wekerle Sándor pénzügyminiszter. — A közlekedésügyi bizottság benyujtia a közúti közlekedés szabályozása tárgyában ós a gépjárómiivek közúti forgalmának szabályozása tárgyában Párizsbun aláírt nemzetközi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokra vonatkozó jelentésót. •— A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről leien vannak: gróf Bethlen István, Vass József, Scitovszky Béla, Herrmann Miksa, Wekerle Sándor, Pestluj Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 25 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A niai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző úr. i Bemutatom a t. Háznak az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületnek Móser Ernő képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a hadviselt óraadó és helyettestanárok sérelmei tárgyában. A kérvényt a házszabályok 226. f-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottsághoz adja ki.' Napirend szerint következik a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a házadó kivetési kulcsának újabbi megállapításáról és a községek segélyezési alapjáról szóló törvényjavaslat (írom. 614.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra követke7 k Bródy Ernő képviselő úr, ki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Bródy Ernő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azok az adótörvények, amelyek meghatározzák az adókötelezettség mértékét, kulcsát, rendszerint magukban foglalják az adómentesség eseteit is. Nem akarok visszamenni a történelemelőtti időkre, de két esetet említek 1V1. Az egyik az 1909. évi adóreform, amelyet a jelenlegi pénzügyminiszter úrnak nagynevű atyja indított meg. Ebben meg voltak határozva az adókötelezettség esetei, de ugyanakkor bennefoglnltattak az adómentesség esetei is, preoizírozva és íaxirozva. A háború után, már a jelen legi rezsim alatt, a jelenlegi korszakban, az 1922-iki adótörvényben szintén ugyanez az eset volt. Ott is meg voltak állapítva az adókötelezettség, továbbá az állandó és ideiglenes adómentesség esetei. Legutóbb tavaly, 1927-ben volt egy változás az adó kulcsát illetőleg, mert az 1922-ben megállapított 24% 1927-ben leszállíttatott 20%-ra. Ebben az 1927-es törvényben, amikor meg volt állapítva az adókötelezettség, egyúttal meg voltak állapítva az adómentesség esetei is. Most itt van a mélyen t. pénzügyminiszter úr, akinek személyisége, egyénisége nekünk nagyon rokonszenves, ^ atyja emlékére való tekintettel is, de lényénél fogva is, amit én az ellenzék részéről sem habozom kifejezni. Vannak esetek, amikor az ember párttekintetek nélkül állapítja meg nézetét és ezek közé tartozik a pénzügyminiszter úr esete is. akinek csak azt kívánom, hogy új állásában Ós hivatásában érezze meg a nép lelkének dobbanását, ennek a sínylődő szegény országnak rettenetes szerencsétlenségét, a lakosságnak betevő falat utáni sóvárgását és a maga hatáskörében lelkével és szívével igyekezzék segíteni ezen a jóravaló, derék dolgozó magyar társadalmon. (Kun Béla: Nyúljon az adóleszállításokhoz!) Mondom, 1927-ben szintén meg volt állapítva az adókötelezettség és az adómentesség is, de ebben a törvényjavaslatban, amely most előttünk fekszik, az igen t, pénzügyminiszter KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVI. 1
