Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-218

Ai országgyűlés képviselőházának 218. ülése 1928 november 14-én,-szerdán. 55 nagyobb nehézségek között mehet végbe. Már Pedig a Duna, mint közlekedésügyünknek nagyszabású és igazán elsőrangú szerve, mindenképpen olyan állapotba hozandó, hogy ezen a Dunán a nemzetközi forgalom, de a hazai forüíiliin) is minden megkötöttség és nehézség nélkül lebonyolítható legyen. A Határ—Dunaszakasszal szorosan összefügg a tisztán magyar területei] levő Győr-gönyüi Dunának rendezése és hajózhatóvá tétele, amelyhez egy nagyvidék nek, különösen Győr sz. kir. városnak gazdasági és közforgalmi érdekei fűződnek. Ami most már a tisztán magyar fennhatóság alatt álló Dunát illeti, ez ma 280 kilométer terjedelmű. Itt különösen fel akarom hívni a t. Ház ügyeimét a váci Dunaágban végzendő munkálatokra, amelyek Szintén ugyanabból a, szempontból váltak szükségessé, mint az előbb említettem általában az Országhatár—Dunán, hogy ott a víz szélessége és általában a víz sekélyessége az év legnagyobb részében megakadályozza a rendes hajózást. Bátor vagyok felhívni at. Ház figyelmét a szentendrei Dunaágban végzendő munkál;.tokra is, ahol eddig semmiféle munkák nem végeztettek. Tervbe vett munkálatok: a Duna víztömegének arányos megosztása és a jégt óriások elhárítása céljából felső torkolata művek építése; Itt van továbbá az újpest] kikötő, ahol a háború előtt már vállalatba adott munkálatoknak megindítása és befejezése nagy közgazdasági érdek. T. Ház! A második nagy tétel ebben az előirányzatban, a Tiszán folytatandó munkálatokra felvett 11,250.000 pengő. A Tiszán £89$. évtől fogva létesített szabályozás] művek közül az összes átvágások anyamederré váltak (Úfj.U van! a jobboldalon.) s főleg a Tokaj fölötti szakaszon olyan elfajulások mutatkoznak, amelyek árvédelmi szempontból a legnagyobb aggályokra adhatnak okot. A kanyarok «'lőrehaladt mozgása okozta, hogy ami dorn ború part volt azelőtt, az homorú letl és ami homorú volt. az domború lett. Úgyhogy ebben a tekintetben a földmivelésügyi kormányzatnak messzemenő és igen fontos feladatai vannak, amelyek nem halaszthatók, nemcsak az ottani gazdasági érdekek szempontjából, hanem a magasabb közgazdaság] és országos érdekek szem pontjából eem. Ehhez járulnak azután a meredek folyampartok, amelyek növelik a hordalékmennyiséget és veszélyeztetik az ármentesítő védgátak biztonságát 's. {Vmi ran! ï'fi.i/ ran! a jobboldalon.) T. Ház! A Tiszán végrehajtandó munkálatok összesítése e szorosan veti fenntartási munkálatokon kívül a következő: a Tiszabecse— csapi szakaszon 2-2 millió pengő, a Tiszafüred— szönyi szakaszon 7 millió pengő, a Szőny—szegedi szakaszon 8*7 millió pengő. Természetes, bogy ezek az összegek, viszonyítva azokhoz a munkálatokhoz, amelyeket ott \ó}xrv kellene hajtani, nagyon szűken vannak méretezve. Amint azonban bevezető szavaimban említettem, a Földmivelésügyi minisztériumnak figyelembe kellett vennie az ország nehéz pénzügy] helyzetét és oda kellett szorítkoznia, hogy a közeljövőben csakis a legsürgősebb, közgazdasági és mezőgazdaság] szempontból feltétlenül végrehajtható munkálatokat vegye tervbe. Meg kell emlékeznem még a Balatonon és a Sión végrehajtandó munkálatokról, amelyek szintén minlegy 11 milió pengőt fognak felemészteni. Hogy miért fordít a földmivelésügyi miniszter úr ilyen tekintélyes összeget a Balaton és Sió szabályozására, azt hiszem, a Ház előtt nem kell bővebben kifejteni. A háború utáni Magyarországon s különösen a mostani viszonyok között a Balaton jelentősége naprólnapra emelkedik. (Ügy van! a jobboldalon.) Az ottani építkezések, a fürdőtelepek fejlődése és egyáltalán az ottani közgazdasági és mezőgazdasági viszonyok szükségessé teszik, hogy a kormány fokozottaban foglalkozzék a jövőben a Balaton problémájával, amely sajnos, a múltban meglehetősen mostohagyermeke volt az illetékes tényezőknek. (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van! sohasem törődött vele!) A Balatonon különösen a kikötők építése vált sürgőssé. Mindenki, aki a Balatonon járt, megálla píthatta, hogy egy-két-három hely kivételével a kikötők meglehetősen rossz, majdnem azt mondhatnám, gyalázatos állapotban vannak, úgyhogy ezen a téren feltétlenül szükség van a Halálon fejlesztése és fejlődése szempontjából a megfelelő munkálatok végrehajtására. A fürdőtelepek kőpartjainak kiépítése is nagyon fontos feladat lesz, amely szintén ennek a törvényjavaslatnak keretében valósul meg. A mocsaras területek lecsapolása szintén megvalósítandó feladat. Mindenki, aki a Balaton táján járt, tudja, hogy ez közegészségügyi szempontból mennyire fontos, mert hiszen az ott tartózkodást a mocsarak nemcsak kellemet lenné, de veszélyessé tehetik. Ez olyan fontos szempont, hogy ehhez is a legsürgősebben hozzá kell nyúlnia a földmivelésügyi kormányzatnak. Rendezendő probléma azonkívül a Balaton vízszínének ügye. A szabályozás szempontjából gondoskodni kell a Balaton vizének a Siómeder útján való levezetéséről is. A Siószabályozás céljaira 6,600.000 pengő van a törvényjavaslatba felvéve. Az érdekeltség részéről itt is az az észrevétel tétetett, hogy nem elegendő, ha ezek a munkálatok csak 15 éven belül fog nak végrehajtatni, ez olyan hosszú idő, hogy ezzel a Ha laton fejlődésének előmozdítása nagyon hosszú időre fog kitolódni. Bátor vagyok azonban felhívni a t. Képviselőház íigvelmét arra* hogy ennek a törvényjavaslatnak l.§-ában az utolsó bekezdés a következőket mondja ki (olvassa): «Amennyiben a meder és partviszonyok változása indokolttá vagy szükségessé teszi egyes munkák nngyobharányú és nagyobb költségű végrehajtását, úgy azok már előirányzott, de kevésbbé sürgős munkák költségeinek lei bére lesznek elvégezhetők. Azt hiszem ez mindenkit megnyugtathat abban a tekintetben, hogy a földmívelésügvi miniszter úr alkalomadtán, ha szükséges, élni is fog ezzel a felhatalmazással, s így amennyiben a Balatonon végzett munkák Igen hosszú időre nyúlnak ki. ő a balatoni munkák ritmusát, ütemét gyorsíthatja. Ezek után a Körösökre vagyok bátor felhívni a t. Ház figyelmét, amelyek szabályo/á eára a törvényjavaslat 3.800.000 pengőt vett fel, (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) A Körösök jelentőségéről nem kell beszéli ;>n>. Mái- előbb hivatkoztam azokra az ár Vizekre, amelyek Békés megyében két évvel ezelőtt zajlottak le. Ttt nagy mezőgazdasági területek megmentéséről van szó. tehát nagyon fontos közgazdasági igények követelik, hogy a Földmivelésügyi miniszter úr a jövőben fokozott gondot szenteljen ennek a kérdésnek. Ttt is Fel kell említenem, hogv a földmivelésügyi mi-