Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-235
546 Az országgyűlés képviselőházának 235. ülése 1928 december 18-án, kedden. hogy hiszen a kettő között tulajdonképpen nincs különbség; a többségi javaslat szerint nem történik egyéb, mint egy helyzetcsere, hogy tudniillik a bizottsági részletes tárgyalás a Háiz általános tárgyalása mögé helyeztetik. Itt tehát semmi egyéb nem történik. íöstör József: Ez az!) Azt mondja: hol vannak akkor az alkotmányjogi aggályok? Hát t. képviselőtársam, ha egyéb tényleg nem történt volna, mint a, bizottsági tárgyalásnak az általános vita mögé helyezése, akkor alkotmányjogi aggályok talán nem is lettek volna. Csakhogy nem ez történt. Ha a képviselő úr azzal a javaslattal jött volna, hogy indokoltnak tartanám, hogy legyen a Házban általános vita, kezdődjék a törvényjavaslat tárgyalása általános vitával, s a bizottsági részletes vita utáfna következzék s ezt kövesse a Házban a jelenlegi házszabályok szerinti részletes vita, — abban az esetben, azt mondtam volna: ez tényleg gyakorlati kérdés, ez tényleg praktikum kénlése, amint azt a t. képviselőtársam beállított;), s akkor az alkotmányjogi aggályok tényleg lecsökkentek volna. Azonban, t. képviselőtársam, nem ez történik, önök nem ezt csinálják; önök kizárják a részletes vitát a Házban s ennek következtébe« eltérnek a mai rendszer egyik alapelvétől. Kikapcsolnak egy nagy törvényhozói működést a részletes vita során. Itt tehát nem praktikumról, nem gyakorlati kérdésről van szó. itt nem roch hozásról van szó a bizottsági tárgyalás és a plenáris tárgyalás tekintetében, itt elvi, alkotmányjogi kérdésekről van szó; szó van itt ásókról a kérdésekről, kifogásokról és különbségekről, amelyeket bátor voltam hosszasabban kifejteni. Nem helyes tehát a képviselő úrnak az a ténymegállapítása, hogy itt tulajdonképpen helyzetcseréről van szó, amit a praktikum indokol. Ezzel el is értem beszédem végéhez. Én a magam részéről a többségi véleménynek a magyar házszabályokba való bevételét olyan módon, ahogyan azt a többségi vélemény óhajtja veszélyesnek és ezért elfogadhatatlannak tar torn. Ragrszkodom ahhoz, hogy maradjunk meg a jelenlegi házszabályok mellett, fejleszszük a jelenlegi házszabályokat úgy, olyan mértékben és olyan módon, ahogyan annak szükségét látjuk azoknak a céloknak elérésére, amely célok indokolták a házszabályok módosítását. Azok a házszabályok, amelyek nyolc évtizeden keresztül al'kalmasak voltak — bizonyos hiányosság merül ugyan fel. de törvényalkotásra alkalmasak voltak (Tomcsányi Vilmos Pál: Most már nem alkalmasak!) — és amely házszabályok azoknak a módosítások* níÉ keresztülvitelével, amelyeiket kisebbségi véleményünkben előterjesztettünk, ezeket a hiányosságokat el fogják tüntetni, meggyőződésünk szerint sokkal tökéletesebben fogjál; leűietővé tenni azoknak a céloknak elérését, amelyeket magunk elé kitűztünk, mint a többségi vélemény. A magam részéről tehát ragasz&odoiu ab hoz, hogy alaprendszer gyanánt igenis, maradjon meg a magyar rendszer és fogadtassék el a kisebbségi rendszer. Kisegítő rendszer gyanánt fájó szívvel bár, de hajlandó volnék hozzá járulni a többségi javaslatban ajánlott rendszerbez, mert alkotmányjogi aggályaim ebben az esetben mindenesetre csökkennének, hiszen így megmarad a jelenlegi alaprendszer, a magyar rendszer, csak e mellett lehetővé válik a másik kipróbálása is amelyről meggyőződé M-m, hogy az életben nem fog beválni és hogy mint a magyar házszabályoknak egy csökévé nye, nagyon rövid idő alatt úgyis ki fog kerülni a magyar házszabályokból. Éppen ez az indoka anna'íu hogy fájó szívvel bár. de hajlandó volnék hozzájárulni ahhoz, hogy kisegítő rendszer gyanánt fennmaradjon a másik rendszer csak azért, hogy maguk az indítványozók iis meggyőződjenek annak rosszaságáról. Bródy t. képviselőtársam itt bizonyos kifogásokat tett a kisebbségi véleménnyel szemben. Kifogásolta azt, 'hogy a bizottsági tárgyalásnál elvetjük az általános vitát, amit a maga részéről károsnaik tart. Amikor mi benyújtottuk kisebbségi vóleményün'ket, nem jöttünk egy kidolgozott rendszerrel. Hoztunk alapelveket, igazolni, hogy megvan a lehetőség a mai házszabályok szerint is ezen alapelvek megvalósításával azoknak a céloknak elérésére, amelyek bennünket a házszabályok módosítására indítottak, de nem hoztunlk, részleteiben kidolgozott rendszert. A magam részéről hajlandó voltam és vagyok ma is elfogadni és hozzájárulni ahhoz, hogy a bizottsági tárgyalás általános vitával kezdődjék. (Helyeslés.) Láttuk a múltban, hogy ez visszaélésekre nem vezet és a kisebbségi vélemény immár kidolgozott rendszere, amely közkézen forog, ilyen módon már át is lett alakítva. Ez az aggály tehát a kisebbségi véleménnyel szemben teljesen elesik. Az, hogy a többségi véleményben voltak olyan indítványok, vagy állásfoglalások, amelyeket mi is magunkévá tettünk s amelyek lehetővé tették ránk nézve is azt, hogy általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk a többségi véleményt, reámnézve indokolttá tette, hogy a kisebbségi véleményt itt visszavonjam azzal a hozzátétellel azonban, hogy a részletes vita során a vonatkozó — ha jól emlékszem — 46. §-nál a magam indítványát a kisebbségi vélemény becikkelvezése céljából meg foe-om tenni, ahol módja lesz azután a t. Háznak a kisebbségi vélemény elfogadása tekintetében határozni. Ilyen módon tehát a mi kisebbségi véleményünket azok aláíróinak meghatalmazása alapján is visszavonom azzal, hogy később, a részletes vita során fogom előterjeszteni vonatkozó Javaslatainkat. (Helyeslés. — Taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga van még Györk' Imre képviselő úrnak; ha nincs itt. Peyer Károly képviselő úrnak mint a másik kisebbségi véleménv aláíróinak. A képviselő urak nincsenek itt, tehát megállapítom, hogy szólásjoga többé senkinek nincs, ennélfogva a tanácskozást befejelzettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Rubinek István és társai, az első kisebbségi vélemény aláírói, valamennyien visszavonták indítványukat. Ehhez joguk van, ennek következtében ezek felett a k'sebbs^eri indítványok felett, amelyek két részből állanak, a Háznak nem kell határoznia. Györki Imre és Peyer Károly képviselő uraknak kisebbségi véleménye 1 alapjában és lényegében ellentétben van az egész bizottsági jelentésben foglalt javaslattal, azt tehát szembe kell helyeznem e javaslattal. IJpyanez a helyzet Strausz István t. képviselőtársunk határozati javaslatával, amelyben a javaslatnak napirendről való levételét kívánja, és helyette más törvényjavaslatok benyújtását kívánja. Én tehát mellőzve 1 a Szabó Sándor képviselő úr határozati javaslata felett a határozathozatalt t ebben a Pillanatban, — úiry tesaetm fel a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a tárgyalás alapjául szolgáló és az előadó úi" által képviselt bizottsági javaslatot, Györki