Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-234
Àz országgyűlés képviselőházának 234. bezárási szakasza folytán nem volt lehetséges. (Ügy van ! jobbról.) Azért vagyok bátor rámutatni erre, mert hiszen meg kell magyaráznom az igen t. Ház minden oldalának, hogy ez a javaslat, amely itt jön, nem hoz általános szigorításokat. Majdnem azt merném állítani, hogy a lényeges intézkedésekben inkább javít és csak a lényegtelen intézkedésekben van itt-ott szigorítás, s ezt le kell szögeznem ezúttal is. De nem hoz a javaslat fegyelmi tekintetben sem szigorítást. Ez az az érv, amelyet mindig szeretnek összekötni az általános szavazati joggal, a parlamentek radikalizálódásával. stb- Éu eltudom képzelni, hogy egészen szélső és radikális képviselők itt olyan jeleneteket inszcenálhatnak, amelyek a fegyelmi jog szigorítását indokolnák. Miután azonban mi az 1924. évi ú. n. házszabályrevizióval a fegyelmi jogot végleg kodifikáltuk és ezen a fegyelmi jogon ebben a pillanatban semmi változtatást nem teszünk, hanem tisztán a tárgyalási rendet illetőleg hozunk be nóvumokat, azt hiszem, hogy ezzel az érvvel is véglegesen leszámolhatunk. Interpellációról és egyéb mindenről beszélt az én igen t. képviselőtársam. Sajnos, lehetetlen kitérnem rá. ennélfogva az idő előrehaladottságánál fogva csak még a két szembenálló elvi álláspontról kell még pár szót mondanom. (Halljuk! Halljuk!) Beszédem eleién bátor voltam leszögezni azt a nézetemet, hogy nemcsak egyéni meggyőződésemnél, de a bizottságtól vett utasításomnál fogva is nekem az az álláspontom, hogy nem lehet egyik konstrukciót sem, tehát sem a bizottsági többségit, sem a kisebbségit olyannak tekinteni, amelv a másikat a limine kizárná. Én az alternatív alkalmazásnak vagyok a hive, mert én, aki talán eléggé ismerem a kérdést, hiszen már évek óta foglalkozom ezzel a problémával, és aki abban a helyzetben vagyok, hogy szakszerűleg hozzászólhatok a kérdéshez, nem merem azt a felelősségét vállalni, hogy a két álláspontot úgy szegezzem szembe, hogy egyik álláspont elfogadása esetén a másik teljesen lehetetlenné váljék. Azt a további kérdést, hogy vájjon a kisebbségi álláspont vezettessék-e be, mint szabály, és az ú. n. angol-magyar rendszer csak mint kivétel csak, másodrendűnek tekintem. Nagyon kérem az igen t. Ház objektív gondolkozású tagjait, ne méltóztassék azt az ódiumot magukra venni, hogy a limine elutasítsák a bizottsági többség álláspontját. Méltóztassék arra módot és alkalmat adni a Háznak a jövőben, hogy ha a ház bölcsesége úgy találná, hogy az illető tárgyat a bizottsági többség álláspontja szerinti ügyrend szerint jobban lehet megvitatni, erre a tárgyra nézve e szerint tárgyalhasson. Igen t. Képviselőház! Határozati javaslatokat adtak be. Nem kívánom ezek tekintetében a Ház álláspontját irányítani. Mégis úgy érzem, hogy Szabó Sándor képviselőtársam indítványát, amely nekem utasítást ad, hogy fogalmazzam meg ezeket az álláspontokat a szövegben (östör József: Kevés volt a fogalmazási?!), fogalmazzam meg az úgynevezett kisebbségi álláspontnak megfelelő szöveget, és fogalmazzuk meg azt az esetet is, amelyet esetleg, mint alternatív függeléket a tanácskozási rendhez fűzünk és végezzem el az esetleges stiláris, iránybeli változtatásokat is, szóvá kell tennem. Ennek én már eleget is tettem és ha jol tudom, e percben a szövegeket már ki is osztották a Ház tagjai között s ezért Szabó Sáudor t. képviselőtársam javaslatát készséggel elfogadom. Nem vagyok azonban abban a helyzetben, hogy elfogadhassam Propper Sándor igen t. képútése i&2ê december 14-én, pénteken. -~>37 viselőtársam határozati javaslatát és Strausz István igen t. képviselőtársam határozati javaslatát sem tehetem magamévá. Nem tehetem magamévá, mert hiszen bátor voltam rámutatni arra, hogy minden ilyen határozati javaslat ellenkezik a Ház már hozott azzal a határozatával, mely kimondja, hogy meg akarja változtatni a házszabályokat. Ezt a határozatot akkor hozta meg a Ház, amikor az én indítványom sorsát eldöntötte, még ez előtt a vita előtt. Minden ilyen határozati javaslat ellenkezik a Ház előzetes határozatával és az én szerény véleményem szerint a javaslatok (Strausz István : Most kimondhatja a Ház. hogy nem akarja megváltoztatni !) — nem tudom, hogy fogja az elnökség ezt a kérdést kezelni, liberálisan-e, vagy sem — még arra sem alkalmasak, hogy szavazásra feltétessenek. Szerintem még abba a helyzetbe sem volna szabad jutnunk, bogy e határozati javaslatok fölött döntsünk. Strausz István igen t. képviselőtársam indítványának ez a főhibája, eltekintve attól, az a hibája is van, ami a Propper-féle határozati javaslatnál is hiba, hogy t. i. olyan javaslatot tesz, amely tulajdonképpen nem határozati javaslatba, hanem a részletes vita során benyújtandó indítványba való. Mert hogy bizonyos kardinális kérdésekben ne ez a házszabály alkalmaztassák, hanem az, ez olyan természetű rendelkezés, amelyet csak a részletes vita során előterjesztendő indítvány alapján tehetünk mérlegelés tárgyává. Éppen ezért ezeket a határozati javaslatokat nem fogadhatom el. (Strausz István : Rossz miniszter lesz belőle ! ) T. Képviselőház ! Bátor voltam már rámutatni arra, hogy a két nagy felfogásbeli különbség tulajdonképpen csak abban áll, hogy kell-e egyáltalán a házszabálymódosítás, vagy nem. Mert abban a tekintetben, a már elhatározott házszabálymódosítás részleteiben milyen legyen, a Ház bölcsessége a részletes vita során úgy is dönteni fog. Az a két álláspont, amely a házszabályok változtatásának szükségessége tekintetében homlokegyenest szembenáll, tényleg áthidalhatatlan. Ennek indokát abban találom, hogy baloldali igen t. barátaim mindig csak azt tekintették, hogy mi fordult elő. a múltban mi történt és ebből vonják le a következtetést. T. Képviselőház ! Mi a jövőbe is tekintünk. (Úgy van ! jobbfelől.) Amikor ezt a házszabályjavaslatot el akarjuk fogadni, minket nem vezethet csupán visszatekintés, nem vezethet tisztán az a szempont, hogy mik történtek itt jobb- és baloldalon a múltban ? Kétségtelenül irányadók ezek is a revizió szempontjából, de minket a növő is vezet és nem merjük a felelőséget vállalni azért, ha az itt majdan elkövetkezendő választások után ide olyan elemek kerülnek fel, amelyeknek egész mentalitása, egész gondolkozása és gondolatvilága homlokegyenest ellenkezni fog az egész Ház gondolatmenetével, olyan elemek fognak idekerülni, amely elemek működését — meg vagyok róla győződve — a jelenleg a szélsőbaloldalon helyet foglaló képviselők is helytelennek, károsnak és veszedelmesnek tartják. (Ügy van! jobbfelől.) Nekünk tehát előre kell néznünk. És éppen ezért, mert mi a jövőt is nézzük és mert házszabály-javaslatunkban a jövőben előforduló esetekre is provideálni akarunk, arra kérem az igen t. Házat, hogy kikapcsolva minden, a részletekre vonatkozó kérdést, méltóztassék ezt a javaslatot általánosságban elfogadni. Meggyőződésem ugyanis, hogy azt, amit hozunk, alapjában véve üdvös és hasznos. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Minthogy a tárgyalásra szánt idő