Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-234

Az országgyűlés képviselőházának 234. ülése 1928. évi december hó 14-én, pénteken, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : A Képviselőház házszabályai módosításának előkészítésére kiküldött bizottság, jelentésének tárgya­lása. Felszólaltak: Farkas István, Jánossy Gábor, Strausz István, Csák Károly, Orffy Imre előadó.— ^ A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen van : Vass József (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző úr, a javaslat mellett felszó­lalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, a javas­latok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Napirendünk szerint következik a házsza­bályreviziós bizottság jelentésének folytató­lagos tárgyalása. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! (Hall­juk! a szélsőbaloldalon.) Pártom részéről nyi­latkozatot óhajtok tenni, amelyben pártom kifejezi a maga álláspontját a tárgyalás alatt álló házszabályrevizióval szemben. Mielőtt azonban ezt megtenném, a vitában elhangzott néhány felszólalásra észrevételt kívánok tenni. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A tegnapi nap folyamán két igen érdekes felszólalásnak voltunk tanúi. Mindkettő kon­zervatív oldalról hangzott el a mindkettő két­ségtelenül alkalmas arra, hogy foglalkozzunk vele. Az egyik felszólaló Gaal Gaston volt, a másik Kenéz Béla. Gaal Gaston nem radiká­lis, hanem konzervatív politikus, akire semmi szín alatt sem lehet ráfogni azt, hogy felfor­gató, hogy destruálni akar, akire tehát semmi­nemű liberális, vagy forradalmi, vagy radi­kális jelző nem alkalmazható. Gaal Gaston mégis kénytelen volt megállapítani, hogy a kormányzati rendszertől való függőség ma olyan nagy, hogy ebből az egy szempontból kiindulva is, el kell ítélni minden olyan tö­rekvést, minden olyan szándékot, amely en­nek a Háznak jogkörét, szólásszabadságát, ak­cióképességét csonkítani akarja. A második felszólaló Kenéz Béla képviselő úr volt, aki valószínűleg semmivel sem kon­zervatívabb politikus, mint Gaal Gaston, hi­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVI. szen foglalkozásánál, képzettségénél fogva is feltehető róla, hogy ítélőképessége? széles te­rületen mozoghat. Ennek ellenére Kenéz Béla képviselő úr felszólalása olyan irányú, olyan szellemű volt, amely kétségkívül meglepett mindenkit. Irredenta beszédet tartott a ház­szabályokkal kapcsolatosan, (Jánossy Gábor: Magyar beszéd volt, nem irredenta beszéd! — Malasits Géza: Reakciós beszéd volt, mégpe­dig sötét! Többet ártott az országnak, mint használt!) és azt mondotta, hogy tisztán az a gondolatkör helyes a házszabályreviziónál is, amely megkötöttséget, megállást akar kény­szeríteni a törvényhozás organizmusára (Prop­per Sándor: Visszafelé menést, nem megál­lást!) és pincébe akarja bezárni ezt a testüle­tet, hogy ne lásson, ne halljon és ide ne hatol­hassanak be a gondolatnak, eszmének érzései, amelyek kint viharognak, forognak az élet forgatagában. Ez a reakciós álláspont neki igen könnyű volt, hiszen azt a módszert követte, amelyet az elvont fogalmakkal foglalkozó professzorok szoktak követni, hogy felállítanak egy tézist — igaz-e vagy nem igaz, az más kérdés — és azután ezt cáfolni kezdik, ő is így tett: felál­lította a tételt, hogy az ellenzék, de különösen a szociáldemokratapárt, csodaszernek tartja a titkos választójogot, azután ezt cáfolni kezdte, hogy ez a csodaszer nem csodaszer. Mi nem élünk a babonák korszakában, nem is hiszünk a babonáknak és csodaszereknek, nem is tar­tottuk sohasem csodaszernek, minden baj or­voslása egyedüli módjának az általános tit­kos, egyenlő választójogot. A tanár úr téve­dése tehát ott kezdődik, amikor a tézist úgy állítja fel. amikor azt tulajdonítja az ellen­zéknek, hogy csodaszernek tartja a titkos vá­lasztójogot. Nem: a választójog egyszerű al­kotmányos jog. Az általános titkos választó­jog és a választási eljárás tisztasága azt je­lenti, hogy ezen keresztül az állami életen be­lül minden társadalmi réteg vágya, kívánsága a választásoknál megnyilvánulhasson, szaba­don érvényesülhessen és így ide juthasson a törvényhozásba és itt tényezőként szerepelhes­sen. Semmivel többnek mi a választójog kér­77

Next

/
Thumbnails
Contents