Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-217
A: országgyűlés képviselőházának jt?\ gyár, a legénységre nézve pedig ki van mondva, hogy egyenlő körülmények között az elsőbbséget élvezik. Ezt azért kellett megtenni, mert különösen a szabad hajózásnál, amely nincs vonalakhoz kötve, előfordulhat az. hogy adott pillanatban magyar legénység nem is áll rendelkezésre. így a törvényben meg kellett adni a lehetőségét annak, hogy ilyen esetekben segítsen magán az idegen személyzettel is. (Helyeslés a jobboldalon.) Az eddigi puhatolózások és ajánlkozások azt mutatják, hogy kilátás van egy bizonyos magyar szabadba júzásnak kifejlesztésére. 'Az egyik régi vállalatunk minden adókedvezménytől függetlenül, már körülbelül egy évvel ezelőtt meglehetős áldozatok árán egy új hajót szolgálatba Is állított, ez a «Honvéd» nevű hajó, amely ma ishasítja a tendert és pedig új. .jól felszerelt hajó lévén, egészen méltóképpen képviseli is a magyar lobogót. Amint mondom, az ajánlkozásokból az vehető ki, hogy a törvényben fixirozott feltételek mellett is van kilátás arra, hogy még több ilyen hajó fog szolgálatba állíttatni. Ez teszi tulajdonképpen gyakorlati értékűvé ezt a törvényt, ami — helyesei] mondotta Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam — mégis csak az indító ok a szociális szempontok mérlegelésekor. (Helyeslés.) Első látszatra tényleg az lehel a benyomás, hogyha a szociális szempont volt a mértékadó, > akkor miért nem mentünk el odáig, ameddig Szilágyi Lajos t. képviselőtársam kíván menni. hogy tudniillik a korhatárt egészen elejtsük, mert akkor talán több hajó fog magyar lobogó alá kerülni. Én ezt a «talán»-t azért hangsúlyozom, mert azok a tőlünk elvett hajók ma is idegen tulajdonban vannak és kérdés, hogy tényleg sikerülni fog-e azokat visszaszerezni. Ezt én még teljesen bebizonyítottunk nem látom. Hogy mi érett megfontolás és beható tanácskozások után mégis arra az állásnontra helyezkedtünk, hogy a korhatárt nem ejtettük el egészen, annak régi tapasztalat az oka. Egy hajó normális körülmények között 20 év alatt elavul, részben konstrukciójában, úgyhogy újítások jönnek, amelyek a régi hajónál már nem érvényesíthetők, részben azért is. mert a hajónak élettartalma normális körülmények között nem sokkal több. A régi hajók tökéletlenségüknél fogva természetesen elmaradnak a fiatalabb konkurrensek mellett. Attól tartottunk és ez nagyon jogosult, hogyha a korhatárt teljesen eleitiük. akkor először is diszkreditáljuk még csak keletkezésben levő hajózásunkat, mert példák vannak rá, hogy egyes nemzetnél, nagyon sok ilyen régi hajó van és annak a hnjó- ' zásnak renoméja nem valami elsőrangú. Mi megfontolandónak tartottuk, kitegyfik-e < i /t a kezdődő, institúciót annak az eshetőségnek, hogy mindjárt az elején a legrégibb hajókkal kirukkolunk és ezzel az egész kérdést diszkreditáljuk. Ez az egyik. A másik ok — és ez talám még fontosabb — az, hogrba mi nem teszünk különbséget, vagy csak egészen minimális külünbsée^t újabb és réVibb haiók között, akkor egyáltalában nincs kilátás arra. hogy úi hajók álljanak be, mert hiszen nevebár a régi hajók konkurrenciájával állunk szemben és ígv alig várható, hogy Újabb hajók igénybeveszik ezt a vállalkozást; egypár nagyon régi hajó fog egyedül ezzel a kedvezménnyel élni. és akkor egypár embert elhelve/tünk ugyan, a jövő fejlődésnek azonban útját álltuk. Ezek voltak azok a meggondolások, amelyek a törvény megalkotására vezettek, abban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVI. ülésé 1928 november 13-án, kedden. 35 a tonnában, amint az a Ház elé került. A törvény első fogalmazása sokkal szigorúbb volt. Ott csak a 15 évet engedtük, a bizottsági tárgyalás folyamán azonban éppen azokból a megfontolásokból kiindulva, amelyek hasonló értelemben hangzottak el, mint most Szilágyi t. képviselőtársamnak beszéde, a lehetőség szerint tágítottuk ezeket a határokat, és így most már 20 évig mentünk el. Én az adott pillanatban nem tartanám ajánlatosnak, ha ezen még túlmennénk. A szociális szempontok mellett még bizonyos presztízsszempontot és a jövő fejlődés szempontjai is figyelembeveendők, amelyeknek visszahatásuk lesz azutáni a szociális kérdésre. Mert, ha sikerül egy modernebb hajóparkot beállítani, akkor ez az ország érdekeit jobban szolgálja és a mellett kenyerei fog adni azoknak, akiknek kenyeret adni igenis tülekszünk. (Felkiáltások a jobboldalon: Állandóan.) Annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban hallván ezekről a dolgokról, újabb vizsgálat tárgyává tettem a kérdést, nem tudtam más elhatározásra jutni, mint arra, amely a kormánynak álláspontja volt és azért kérném ennek a törvényjavaslatnak változatlan elfogadását, illetőleg, azoknak a változásoknak honorálását, amelyekéi az -előadó ár a bizottsági tárgyalás alapján előterjeszteti Hozzátehetem még, hogy elvégre emberi institúciókkal állunk szemben és ha itt bizonyos számokat íixiroztuiak és az élet ezekre a számokra rácáfol, akkor egy utólagos korrektúrának még mindig megvan a lehetősége. Ha például az derülne ki, hogy ezek mellett a feltételek mellett a várt i ( dményeket nem tudjuk elérni és áll rendelkezésre egy bizonyos hajópark, amelyet esetleg be lehet vonni, akkor elvégre nem lehetetlenség az. hogy azon változtassunk. Ma azonban, amikor a kísérlet stádiumálban vagyunk és az első lépes! tesszük meg. arra kérném a t. Házat, hogy azt a lépést abban a formában méltóztassék jóváhagyni, ahogy ez a törvényjavaslatban le van fektetve. (Helyeslés a jobboldalon.) i Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. Szólásjoga többé senkinek sincs; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozat hozatal. Kéulem a t. Házat, méltóztatlk-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Háza törvényjavaslatot a közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezéséin n általánosságban, a részletes tárgyalás alapján] elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Kíván valaki szólani? (Szilányi La jos szólásra jelentkezik.) Elnök: Szilágyi képviselő urat illeti a szó! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter úrnak ama nyilatkozata folytán, hogy tapasztalatok után ő sem vágja útjál egy utólagos korrektúrának, tehát törvénymódosításnak, én viszonrl azt a lojális magatartást tanúsítom, hogy nem teszek indítványt a törvényjavaslat módosítására, hanem hiszem és meg vagyok győződve róla, hogyha az általam felhozott érvek a valóságban jelentkezni fognak, akkor a kereskedelemügyi miniszter űr a mostani nyilatkozata alapján önmaga fogja keresni ennek a törvény6
