Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-230

Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése W.'H december 7-én, pénteken. 411 iránt. Már nom izgatja; meggyőződött róla, hogy onnan semmi jót nem kaphat, meggyőződött róla, hogy számára ez teljesen felesleges és elavult rendszer. Nem érdekli, nem izgatja, nem törődik vele. Ezt észre kell venni és észre kell venni a hibákat, de nem úgy kell eljárni, hogy még roszszabhá tegyük a hely/etet, banem úgy, hogy igyekezzünk azokat megjavítani. Györki képviselőtársam Jókai regényéből citált— nagyon elmésen— részeket. «A jövő század regényé»-ből ráolvasta a házszabálymódosítókra, hogy onnan plagizálták gondolataikat. Jókai nagy képzelőtehetségével valóban megírta «A jövő század regényét». A regényben azonban nemcs;ik a parlamenti szájkosárra vonatkozó részek v nnak benne, hanem egyebek is. Én eltérek Jókaitól és ki fogom mutatni — ez talán előnyére szolgál az előadó úrnak —, hogy nem Jókaitól, vagy legalábbis nemcsak Jókaitól plagizált. Plagizált máshonnan is, sokkal régebbiek azok a gondolatok, amelyekkel előállt. (Úgy van! Úgy von'- a szélsőbaloldalon.) Megvoltak ezek már a régi magyar országgyűlésekben. Jókai még akkor nem is élt, még kevésbbé írhatta meg ezeket előrelátó regényében. Az 1625. évi soproni országgyűlésnek van egy bizonyos, egy LXI1. számú torvénye, amellyel Esterházy Miklós nádor megkonstruálta a magyar országgyűlések első házszabályát. Egészen Ide vezet vissza a mai elgondolás. Méltóztatik majd látni, hogy az ön gondolatai, t. előadó úr, körülbelül hárotnszázévescK. Háromszázévesok azok a gondolatok, amelyeket ön ide, mint úiákat ég mmt moderneket hozott. Akkor szintén egy királyfi érdekében ment a játék. Abban az időben II. Ferdinánd uralkodott és III Ferdinánd szeretett volna uralkodni. Ennek érdekében túlságosan sok volt a soproni országgyűlésen az ellenzék munkája, ezért Esterházy Miklós nádor házszabályszigorításhoz folyamodott, illetve az addig szokásjog alapján gyakorolt házszabályokat kodifikálni akarta. Az ellenzék panaszkodott. így például a szatmári követ a következőket írja (olvassa): «Szabad voltunk nincsen, ba mit szólalunk, torkunkba verik és szólanunk nem nagynak, lia kik közülünk az úrral meg nem egyezik, palatínus urunk mindjárt azzal fenyeget, hogy citáltat bennünket és meg is büntet». A szatmári követnek van egy másik levele is, amely így szól (olvassa): «Palatínus árunk rut gyalázattal és szidalommal illet bennünket, azt mondja: egyáltalában vagy akar uk, vagy nem, de különben semmi sem lészen, hanem az, amit őnagysága akar. annak kell lennie». (Farkas István : Itt is úgy van, ugyanaz a gondolat). Fzt mondja az 16_'5-iki országgyűlés ellenzéki tagjai közül a szatmári követ. Kzután megcsináltak akkor a házszabályrevíziót, amelynek egyik szakasza így szól (olvassa): «Azt pedig, hoay a közülésén és az országgyűlések egyikén semmiféle gyalázkodások és tettleges bántalmazások megengedve ne legyenek, a legszigorúbb határozattá emelik 1. Ha pedig valami ilyesmit elkövetnének, a vétkes személyt azonnal megidézzék, felette törvényt tartsanak, és elengedhetetlenül megbüntessék. 2 Az országgyűlések pedig nyugodtan és az ország köztörvényei értelmében végezzék dolgukat». Tehát 300 évvel ezelőtt III. Ferdinánd érdekében Esterházy Miklós nádor ugyanezekkel a go dolatokkal és ugyanezekkel a motívumokkal állott elő. (Örffy Imre előadó: A tettleges bántalmazás megakadályozásáról mégsem gondoskodott ) Láttuk a kivezetteteseket, söt élveztük is. (Farkas M van : Ma hadsereg van itt a Házban, akkor nem volt. Külön hadsereget tartanak a Házban a képviselők ellen.) Azután a napidíjakról is szó volt. Meg akarták rendszabályozni a képviselőket. A 36. § azt mondja: «Országos törvény útján keli minden követnek bizonyos napidíjat határozni élelmére, melynél ha többet fogyaszt valaki, pótolja a magáéból és ha az országgyűlés meghatározóit napnál tovább tart, Be kapianak ez után sen mit, mert ily módon kén.\ szciítve lesznek a haszontalan feleselések helyett mielőbb a has/nos tárgyalásokra áttérni.» (Farkas István: Tehát már akkor is feleseltek ! Háromszáz évvel ezelőtt is sok volt a szólásszabadság!) Elnök: Kérem a képviselő urat. méltóztassék a tárgyhoz térni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a tárgyhoz t rtozik.) Propper Sándor: Ez a tárgyhoz tartozik. Éppen kimutattam azt, hogy már 16o0-ban, 300 évvel ezelőtt tárgyalta a >oproni országgyűlés a házszabályreviziót. De volt gondja a nádornak arra is, hogy ne kerülhessen be mindenki az alsóházba. Azt mondja a 17. §: (olvassa): «Mivel a prokurátorok és ügyvédek mindig szeretnek a felvállalt ügyek érdekében új meg új törvény gyártását sürgetni, semmi szín alatt nem kell őket követnek megválasztani.» (Rassay Károly: Csontos bácsi háromszáz évvel ezelőtt haragudott az ügyvédekre!) Azt hiszem, inkább innen, mint Jókaiból vette az előadó úr a maga érveit és a maga gondolatait. És hogy semmi sem új a nap alatt, azt bizonyítja az is. hogy ennek az első magyar házszabálynak még az angol-magyar rendszerre is volt gondja, (Derültség a Siélsőbalol dalon.) noha az angol-magyar rendszer — már t. i. az angol bizottsági rendszer — akkor még nem is volt életben Éveken keresztül folyt a vita, hogy a főrendekből és az alsótábla tagjaiból alakult vegyes bizottságok vitatkozzanak-e, vagy pedig szavazattal döntsenek is. Két-három esztendeig ez nem ment keresztül a soproni országgyűlésen, de Esterhá/y Miklós nádor volt olyan legény, mint Bethlen és a maga céljaira ezt is keresztülhajszolta. Amikor ezt a vegyes bizottsági rendszert keresztül vitték, a spanyol követ a maga uralkodójának a következő levelet küldte haza: (olvasta}: «A császár ezentúl Magyarország korlátlan uralkodójának tekintheti magát.» (Farkas István : Ügy van ! Így csinálták meg az urak ! Mo*t is valami új császárt akarnak a nyakunkra ! — Malasits Géza : Pedig elég egy vezérlő akarat az ország nyakán !) Mondom, akkor III. Ferdinánd érdekében menta játék, de nem járt eredménnyel, amint hogy — remélem — itt sem fog eredménynyel járni, (Farkas István : Nem lesz itt még pünkösdi királyság sem! Zaj.— Elnök csenget.) mert III. Ferdinándnak a megszigorított házszabályok elleneié is meg kellett szépen várnift, amíg II. Ferdinánd meghal és csak azután, 1637-ben léphetett trónra. Remélem itt is eredménytelen lesz ez az előkészítő munkálat és itt sem fug más eredménnyel járni. Arra a vádra vonatkozóan pedig, amelyet velünk szemben hmgoztattak és hangoztatnak, — valószínűleg alkalmuk lesz ezután is hangoztatni — hogy mi nem veszünk r szt ennek a javaslatnak részletes tárgyalásában, ismételten ki kell jelentenem, hogy csak az vezet bennünket, hogy a vitát teljesen meddőnek tartjuk. Látjuk, hogy Bethlen a maga nyers erőszakára és többségére utalva minden egészséges gondolatot elutasít magától, teljesen med ő tehát a vita és igazán csak lelkiismereti kötelességünknek teszünk eledet, amidőn általánosságban a házszabályok módosítása ellen tiltakozunk. Hetiden, az ő kormánya és egész rendszere úgy tesz. am ként 1857-ben Albrecht főherceg cselekedett, akinél magyar urak jártak küldötts gben és kérték vissza a magyar alkotmányt. (Zaj a baloldalon.) Nem ez a kicsi, 2ö*