Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-230
406 Az országgyűlés képviselőházának ; itt rövidesen erőszakkal akarnak végrehajtani Albrecht javára egy király puccsot. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni, különben kénytelen lennék a képviselő úrtól a szót megvonni. Propper Sándor: Ezzel megtalálta az indokát annak, hogy miért kell ez a házszabalyrevizió. Azt nagyon jól tudjuk mi is és mindenki, hogy a külszín megóvására a kormány súlyt helyez, mert parlamentáris formákat akar auni a maga diktatórikus cselekedeteinek. (Farkas István: Az államcsínyeket is szankcionállak !) Ha ezt ki akarjuk irtani, ezt közérdeknek tartom és közérdeknek tartom azt, hogy ez a meggyőződés vagy gondolat belemenjen a köztudatba. Ehhez azonban az kell, hogy tessék ezt illetékes személynek kategorikusan megcáfolni ; felelős személynek. Én valamelyik délutáni kormánypárti újság illetékes helyének cáfolatát nem vagyok hajlandó elfogadni, mert a mögött felelősség nincsen. Az minden felelősség nélkül írhatja, hogy ez légjből kapott koholmány, de attól még igaz lehet. (Örffy Imre előadó : A miniszterelnök úr kijelentette a bizottságban !) A miniszterelnök úr már sokat kijelentett. Azóta történt meg a debreceni vacsora is. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. (Malasits Géza: Olvassa el a Pesti Hírlap nyilatkozatát ! — Farkas István : A miniszterelnök kijelentette, hogy visszaállítja a közszabadságokat az egész országban és mégis szigorítja !) Propper Sándor : A miniszterelnök úr kijelentette, hogy házszabályokkal királyt csinálni nem lehet. De ez csak féligazság, mert házszabállyal vagy annak szigorításával nem lehet, de ennek segítségével igenis lehet. Tessék ezt megcáfolni az illető úrnak vagy a miniszterelnök úrnak, mindenesetre olyan személynek, akit azután később felelősségre lehet vonni. (Farkas István : Nyilatkozzék a főherceg úr, az a fiatalember! Debrecenben paprikás szalonnát eszik, hogy a nemzeti sajátosságokat magában kifejlessze!) A távolabbi célok között helyett foglalhat a diktatúra kiépítésére való törekvés. Meg kell állapítanom, — fájdalommal állapítom meg — hogy az ország gazdasági helyzete soha olyan nyomott nem volt, mint éppen napjainkban. Meg kell állapítanom, hogy a kormányt a külpolitikai sikertelenségek egész sorozata nyomja. Meg kell állapítanom, hogy a közéletet súlyos erkölcsi defektusok éktelenítik el. Panamavádak úsznak a levegőben. Nem egészen irreleváns az ország közvéleményére és a nyugodt életre az, ami a bíróságok előtt folyik. A frankhamisítás nagy botránya után bíró áll a bíróság előtt megvesztegetéssel vádolva, rendőrkapitány áll a bíróság előtt sikasztással vádolva. (Örffy Imre előadó: Azonnali megtorlásban részesül !) Tele van az ország panamahi/ekkel. Minden olyan dolgot, amely a közgazdaságot nagyobb mértékben érdekli, úgy intéznek el, hogy gyanúra ad okot és alkalmat. Ilyen körülmények mellett nem szigorítani kell a házszabályokat. Ha a kormánynak nincs félteni és takargatuivalója, akkor ne fojtsa el a bírálat lehetőségét, hanem az ellenkezőjét cselekedje annak. Akkor tud maga iránt bizalmat kelteni, akkor tudja maga iránt a bizalmat megszilárdítani. Tessék elhinni, hogy ez a módszer csak fokozza a gyanút. A parlameuti szólásszabadság megnyirbálása és megszüntetése tápot ad azoknak a vádaskodásoknak, amelyek elöntik az egész magyar közéletet és amelyeknek csak azért nem lehet hangot adui, mert nincs sajtó és nincs egészséges közszellem. Ha a kormány ezekben a kérdésekben gyanún felülállónak tartja magát, akkor 30. ülése 1928 december 7-én, pénteken. tágítania kellene és ösztökélnie kellene a bírálatot, lehetővé kellene tennie a sajtó megnyilatkozását, azt kellene kívánnia, hogy necsak ne hallgasson, hanem harsogjon a kritika, mert csak így lehet az országot meggyógyítaui. Több szónok igyekezett az alkotmányjogi skrupulusokat lefokozni. Szóvirágokkal azonban ez lehetetlen. A házszabályrevizióuak, a házszabályszigorításnak vannak olyan szakaszai, amelyek igenis beleütköznek az alkotmáuyba. Ilyen a cenzuraszakasz, az a bizonyos 188. §, amelyről később majd még beszélni fogok, amely részben kirekeszti a nyilvánosságot a parlament tárgyalásaiból. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Propper Sándor: Az 1848-i alaptörvény teljes nyilvánosságot biztosít a parlament tárgyalásainak (Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) és védelemben, büntetlenségben részesíti a parlamenti nyilvánosságot. Ha ez a 188. § hatálybalép, akkor ennek a nyilvánosságnak egy része megszűnik, mert az elnök jogkörébe utalják, hogy azt töröljön ki a naplóból, amit éppen jónak lat. Ha még megvalósítják azt a híresztelést, hogy a készülő sajtónoyellában a büntetendő cselekmények közé sorolják a cenzúra által kihúzott részek közlését, akkor azt hiszem, hogy az 1848-as alaptörvény második része válik hatálytalanná, illetőleg a biztosított nyilvánosság még megmaradt része is hatálytalanná válik. Azt hiszem, ha még egy ilyen merész lépésre szánná rá magát a kormány, akkor a 48-iki alaptörvényeknek végük volna. És hogy nem áz utolsó eset ez a házszabályszigorítás, azt bizonyítja az előadmány, amelyben az előadó úr hivatkozott arra, hogy mi történik a külföldi parlamentekben. Szószeriut ezt moidja (olvassa): «A törvényhozó testületek állandóan napirenden fogják tartani tanácskozási rendjüknek a kor szükségleteihez alkalmazását és megváltoztatását.» (Órffy Imre előadó : Tartják is !) Ami azt jelenti, hogy a Képviselőház számoljon azzal, hogy ez a házszabál.\ szigorítás nem az utolsó a sorban, mert ha a többség, a kormány úgy látná, hogy az alkotandó házszabályszigorílás ellenére mé»is volna valamilyen ellenzéki tevékenykedési lehetőség, akkor újra előjön a házszabályszigorítással és újra szűkíteni fog a parlamenti szólásszabadságon, már előre hivatkozva arra, hogy a külföld is állandóan napirenden tartja a házszabálykérdést. A külföld azonban nemcsak a házszabálykérdést tartja napirenden, hanem a parlamentarizmus többi problémáit, a társadalom és a gazdasági problémák egész tömegét is állandóan napirenden tartia, ezekre állandóan visszatér, együtt él a szükségletekkel és kielégíti a szükségleteket. Ha nálunk szükség van igen erőteljesen ösztönző és bíráló munkára, nem bizonyos az, hogy máshol is szükség van erre. Más országokban nemcsak a házszabályok aktuálisak állandóan, hanem a választójog kérdése is aktuális, azt is fejlesztik. Méltóztassék figyelemmel kísérni a házszabályok módosítására irányuló munka mellett a választójog kitágítására irányuló munkát, a választások technikájának fejlettségére, tisztaságára, a Közakarat megnyilvánulásának biztosítására irányuló cselekvéseket is, ezek is helyet foglalnak külföldön a napirendben. Ezt azonban nein veszik észre nagy bölcsen, csak azt, hogy a fejlődéshez idomítják állandóan a házszabályokat- Ez a 188. §. egyenesen diktátori hatalmat ad a mindenkori elnökök kezébe, - nem a jelenlegi elnökök, hanem az elnöklés kezébe —, amelyet a parlament maga felett nem tűrhet el. Ilyen hatalma egyetlen egy parlamentben sincs az elnöknek. Merem állítani,