Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-229

Az országgyűlés képviselőházának 229. ülése 1928 december 6-án, csütörtökön. 391 azt fejtegettem, hogy a szociáldemokraták, mint eddig, a jövőben is megadják az elnöknek a kellő tiszteletet. Mert hol van lefektetve az, hogy a szociáldemokrata nem tud éppen olyan udvarias lenni, nem éppen olyan udvarias, nem éppen olyan intelligens és művelt, mint azok, akik nem szociáldemokraták ? Udvariasságban, azt hiszem, mi versenyzőnk egymással. (Ellenmondások a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelöl : Nem mindig ! — Elnök csenget. — B. Podmaniczky Endre : Jól van, rendben van Móric, minden meg van bocsátva. — Derültség.) . Elnök : A képviselő urat kérem, szíveskedjék a szőnyegen levő tárgyhoz közeledni. Rothenstein Mór: Arról beszélek, hogy a 188. § teljesen fölösleges valami. Hát olyan gyakori eset az. hogy a szociáldemokrata képviselők vagy az ellenzéki képviselők mentelmi bizottság elé kerülnek ? Hát eddig nem volt az elnöknek elegendő eszköze arra az esetre, ha valaki elragadtatja magát? (Jánossy Gábor: Hogyne volnál) Mert hiszen csak erről van szó. Nem akar senki sem — sem mi, sem más — valakit tudatosan megbántani, megsérteni. (Jánossy Gábor : Ügy van !) Csak arról lehet szó, hogy valaki elragadtatja magát és akkor elég eszköz áll az elnök rendelkezésére a mai házszabályban is, hogy megtegye a szükséges intézkedést. Sőt, azt tapasztaljuk, hogy ha valamely képviselőt a mentelmi bizottsághoz utasítanak, — én még nem kerültem a mentelmi bizottság elé - (Jánossy Gábor : Szívből gratulálok ! — Györki Imre: En már igen ! — Zaj.) még mielőtt a mentelmi bizottság összeül, ami 48 órán belül szokott megtörténni, a sértő képviselő olyan kijelentéssel él a Házban, amellyel quasi már a mentelmi bizottságot megelőzve, ünnepélyesen bocsánatot kér a Háztól. (Propper Sándor : Hányszor kellett volna az egyes miniszter urakat a mentelmi elé utasítani!) Ha ez az eset, akkor nem lehet megérteni a kormánypártot és a kormányt, amely mégis szükségesnek látja azt, hogy a házszabályokat revideálják állítólag azért, hogy több idő maradjon hasznos munkára. Nem tudom mi legyen az a hasznos munka. A királykérdésre azt mondják, hogy nem aktuális, (Jánossy Gábor : De nem ám ! — Györki Imre : És nem is hasznos !) azért nem kívánják tárgyalni, irnert egyelőre még nem érett a helyzet. (Györki Imre : A jelölt sem érett !) Nekünk jó, ha több királyjelölt van, mert az a vizet a mi malmunkra fogja hajtani, minél több a királyjelöJt, annál több kilátás van arra, hogy Magyarország köztársaság lesz. (Propper Sándor: Az is lesz ! — Krisztián Imre : Propper lesz az elnök ! — Propper Sándor : Meg fogjuk érni, hogy önök is éltetni fogják a köztársaságot ! ~ Pataki Tibor: Proppert éltetjük ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Rothenstein Mór : Itt van olyan fontos szociális kérdés, mint a munkanélküliség kérdése, itt van a közszabadságok kérdése (Propper Sándor: Franciaországban háromszor nyomták vissza a köztársaságot, mégis az van!), amelyekre vonatkozóan már készen áll hatnának a törvényjavaslatok (Zaj. — Patay Tibor : Kun Béla jön majd! Propper Sándor: Nem tudom ki volt közelebb, én nem! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Patay Tibor és Propper Sándor képviselő urakat kérem, szüntessék be párbeszédeiket. (Györki Imre közbeszól.) Györki képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Egy hang a jobboldalon: Saját szónokukat fullasztják zajba!) Rothenstein Mór : T. Képviselőház ! A vita folyamán és különösképp azáltal, hogy egy kisebbségi véleményt jelentettek be ellene, hallottuuk a házszabály revíziója alkalmával egy angol-maKKI'VIKKLAIIAZT NAPLÓ. XVI. gyár, vagy magyar-angol rendszerről. Az érdekes ebben az ügyben az, hogy akik ebben a kérdésben a túloldalról, az igen t. egységespárt részéről felszólaltak, mint pl. Lakatos igen t. képviselőtársunk, azt mondották, hogy ez téves állítás, mert ez egészen más valami. Nincs sem angol-magyar rendszer, sem magyar-angol rendszer ! Amennyiben a mi parlamenti tárgyalásunkról Angliában is olvasnak, akkor nagyon meglepetve fogják ezt olvasni, kérdezősködni fognak, hogy milyen az az angol-magyar rendszer. Kiderül, hogy sem angol, sem magyar rendszer (Farkas István: Sem nem ló, sem nem szamár !), kiderül pedig egy képviselőtársam szavaiból, aki az egységespárt tagja. Sem angol-magyar rendszer, sem magyar-angol rendszer, hanem speciálisan magyar rendszer. Azt hiszem, speciálisan magyar rendszer az, hogy egy házszabályt minden szükség nélkül revideálnak és olyan házszabályt akarnak alkotni, amely az eddiginél szűkebb, korlátoltabb lesz és azok a jogok, amelyek a képviselők részére eddig fennállottak, megkurtíttatnak. (Györki Imre : A házszabálytervezet nagyon korlátolt !) Bocsánatot kérek, ha olyan országban élnénk, ahol lehet gyűléseket tartani, ahol meg lehet irni a sajtóban azt, ami az igazságnak megfelel, (Jánossy Gábor: És az ország érdekeinek! — Kabók Lajos: Az igazság az ország érdeke!) akkor még megérteném ezt. Miután azonban a gyűlést be kell jelenteni a rendőrségnél, és ha annak úgy tetszik, akkor nem engedi meg; ez Angliában nincs így. Hogyan lehet hát akkor angol rendszerről beszélni ? Angliában akinek tetszik, feláll az utcán egy székre vagy asztalra és elkezd szónokolni, körülötte egész csoport támad és mindig nagyobb lesz a tömeg. (Reischl Richárd: Nálunk meg a hordóra áll! — Propper Sándor: A meghallgatás nem kötelező! — Reischl Richárd : Attól függ, a hordó tele van-e vagy üres?) S Anglia nem megy tönkre azért, hogy ezt megengedi, hanem ellenkezőleg mindig nagyobb, erősebb és hatalmasabb lesz, amit Magyarországról sajnos, nem igen lehet mondani. Ezek a korlátok pedig nem fogják elősegíteni azt, hogy az ország erősebb és hatalmasabb legyen, mert nem lehet erős az a nép, amely a jogokból ki van zárva és el van zárva annak lehetőségétől is, hogy ha akarja, megbeszélje ügyes-bajos dolgait gyűléseken, mert ez attól függ, hogy a rendőrkapitánynak tetszik-e ez vagy sem. Értsék meg az igen t képviselő urak: azt akarjuk, hogy ott, ahol a beszédidő eddig korlátlan volt, továbbra is ilyen legyen mindaddig, amig nem mondhatjuk azt, hogy az általános titkos választójog alapján tanácskozik a Ház. Akárhogy vizsgálom is, akármelyik oldalról világítom is meg ezt a kérdést, sehogysem tudok felfedezni olyan támpontot, amely azt mutatná, hogy tényleg szükség van a házszabályok revíziójára, mert ezek a házszabályok a mai kornak nem felelnek meg, hacsak az igen t. miniszterelnök úr azt nem vette észre, hogy saját pártjában mutatkozik olyan forrongis, olyan nyugtalanság, hogy saját pártja részére kellenek szigorított házszabályok. Nem tudom, mennyiben áll ez fenn — hiszen zárt ajtók mögött tartják értekezleteiket — (B. Podmaniczky Endre : Az új bor forr !), de onnan olyan hírek szivárognak ki, hogy a jövőre nézve az igen t. miniszterelnök úrnak már nincs biztosítva a parlamenti biztonság olyan mérve, mint eddig. Lehet, hogy ezért van neki erre szüksége. De engedelmet kérek, akkor saját pártjában kell olyan házszabályokat teremtenie, hogy össze tudja tartani továbbra is pártját. (Zaj. — Felkiáltások jobb/elöl : Házszabályokkal nem lehet ! — B. Podmaniczky Endre : 59