Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-229

Az országgyűlés képviselőházának 229. ülése 1928 december 6-án, csütörtökön. búk volnának, azokat lehet a harmadik olva­sásnál kijavítani. Ilyenformán nem látom azt, hogy meg­hosszabbítaná ez a rendszer a Ház vitáját, hanem inkább megrövidíti, mert ez együttesen pótolja a Ház mostani terjengős részletes vitá­ját; másfelől azt sem látom, hogy a színvonal leszállna, mert szerény nézetem szerint igen magas színvonalú lenne a bizottság tárgya­lása is ós igen magas színvonalú lenne a Ház plenáris részletes tárgyalása is ezeknek az előadóknak vitája alakjában. Nem tudom, hogy világosan fejeztem-e ki magamat. Lesz egy főelőadó ós ezzel szemben esetleg a kisebbségnek s a külön véleménynek több előadója lehet. Esetleg az egyes szaka­szokhoz külön-külön előadó választható, tudni­illik más és más szakaszhoz más és más elő­adó, úgyhogy nem lehet azt monídani, hogy belekényszerítik azt a képviselőt, hogy esetleg olyan álláspontot is védjen, amely nem az övé volt, mert akkor az lesz az előadó, aki osztozik abban a véleményben, illetőleg ő adta be az indítványt. T Ház! Szerény véleményem szerint nagy előnye lenne ennek a rendszernek az, hogy sokkal kevesebb volna a Háznak plenáris tár­gyalása. Ha a külföldi parla mentek üléseit nézzük, megállapíthatjuk, hogy sehol a vilá­gon nem vesznek annyi időt igénybe az ülések, mint nálunk. Erre tényleg nincsen szükség. Kevesebbet ülésezzünk, de alaposabban tár­gyaljunk. Én úgy látom, hogy az új rendszer mellett nem volna panasz, hogy üresek a pad sorok és hogy a képviselők nem vesznek részt a tárgyalásokon. Ezt általában a képviselők rovására írják, de én kénytelen vagyok megvédeni bizonyos tekintetben a képviselőket. Lakatos t. képvi­selőtái-sam szintén helyesen mutatott rá arra, hogy a képviselőnek képviselői hivatásából ki­folyólag is vannak dolgai, mert elhalmozzák mindenféle teendővel, de az a képviselő hiva­tásánál fogva más közérdekű és közéleti tevé­kenységet is fejt ki, — résztvesz a megyei élet­ben vagy egyéb téren munkálkodik — de a képviselő azonkívül magánember is, akinek magándolgai vannak, akinek megvan a maga speciális hivatása és az a helyes, hogy minden képviselőnek meg legyen a maga társadalmi foglalkozása. (Helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Isten mentsen attól, hogy hivatásos politikusaink legyenek és olyan képviselőink legyenek, akik csak képviselők. Ez nem cél. (Élénk helyeslés.) Jaj annak az országnak, amelynek csak hivatásos politikusai vannak. (Erdélyi Aladár: Háromszor jaj!) Nagyon helyesen mondja t. képviselőtár­sam. Mondom, minden képviselőnek megvan a maga hivatása, s minthogy ebből kifolyólag a saját ügyei után is kell járnia, úgy kell tanát a törvényhozás munkáját beosztani, hogy ma­radjon arra is idő. Da vis/ont. amikor itt van a munkának az ideje, akkor itt legyen a kép­viselő. Én meg vagyok róla győződve, hogyha <z a rendszer érvényesül, sokkal kevesebb ple­náris ülésünk lesz, de a padsorok sokkal jobban telve lesznek, mint ma és hogy azokra a szigorú rendszabályokra és retorziókra, amelyeket al­kalmazni akarnak a képviselőkkel szemben, nem is lesz szükség. A bizottságban is az volt a véleményem, hogy ezekre nincs szükség s ha bent is lesznek az ni bázszabályokban, nem igen fogjuk őket alkalmazni, mert ha nem fogunk annyit ülésezni, mint most, akkor bizo­nyára itt Léteznek a képviselők és akkor ezek al­kalmazására sohasem fog sor kerülni. Ma a legfontosabb kérdésekben a képviselőknek leg­feljebb alig egyötöde dönt és dönthet, körülbelül a képviselők létszámának egyötöde kell a mai házszabályok szerint a Ház határozóképességé­hez; többet nem szoktunk itt látni, amikor fon­tos kérdésekről döntünk, sőt néha még keve­sebben is vagyunk. Az új rendszer szerint azon­ban többen leszünk és tele padsorok fogják hallgatni nemcsak az általános vita magas színvonalú felszólalásait, hanem a részletes vita hozzáértő szakelőadóinak csatáit is. Azt is felszoktak hozni ezzel a rendszerrel szemben, hogy csorbítja a képviselők indítvá­ny ozási és felszólalási jogát. Már voltam bátor jelezni azt, hogy a bizottságban minden képvi­selő felszólalhat és indítványt tehet. A felszó­lalás feltétele az, hogy az illető képviselőnek indítványt kell tennie. De kérdem, hogyha vala­kinek nincs indítványa, ha nincs módosítása, miért szólaljon fel? Felszólalásának akkor nincs értelme. (Mozgás. — Felkiáltások a szélső­baloldalon: Kritika is van!) Kérem szépen, képviselő urak: meg vannak alakítva a bizott­ságok, a bizottsági tagoknak joguk van hozzá­szólni anélkül is, hogy konkrét indítványt ten­nének, — a bizottsági tagoknak — a többi kép­viselőnek pedig akkor van joga felszólalni abban a bizottságban, aux lym k nem tatja, ha neki egy határozott, konkrét indítványa van, akkor pedig felszólalhat. Itt tehát nem mond­hatjuk azt, hogy csorbítva van joga. S tegyük fel, hogy a bizottságban elvetették az indít­ványt, akkor jön a plénumba s itt azt az indít­ványt megint előhozzák s itt azt az indítványt meg fogja indokolni az a külön előadó és itt a Ház, ha az az indítvány helyes, elfogadhatja, szóval dönt. (Neubauer Ferenc: A felsőházi tag meddig tehet módosító indítványt? — Bródy Ernő: Gromobojig. — Zaj.) Nem értem a kér­dést. (Felkiáltások a baloldalon: A felsőházi tag!) De nem értem a kérdést, hogyan kerül ide? (Neubauer Ferenc: Ez is idetartozik ehhez a problémához, az én nézetem szerint!) Nem értem a kérdést. Mármost a kisebbségnek igen tisztelt kép­viselője és a javaslata a képviselőknek ezt az indítványozási jogát nézetem szerint sokkal jobban korlátozza, mint ez a rendszer. A ki­sebbségi vélemény szerint a képviselők az In­dítványaikat már az általános vita megkezdési» előtt kötelesek beadni. Hát, ezzel szemben na­gyon indokolt az a kifogás, hogy hiszen a részletes vita során merülnek fel a gondolatok esetleg az egves szakaszoknál. (Úgy van! bah felÔl.) A kisebbségi vélemény szerint akkor már nem lehet indítványt tenni, mert az álta­lános vita kezdetéig minden indítványt be kell az elnöknél írásban nyújtani és más indítványt nem lehet előterjeszteni. Ez már sokkal szi­gorúbb, sokkal jobban megszorítja a képviselő jogát. (Rubinck István: Akkor már túl va­yyunk az előkészítési munkán 1 — Hegymegi­Kiss Pál: Ez a kérdés veleje: meddig lehet indítványt benyújtani?) Én is azt mondom; ez nagyon fontos. (Hegymegi-Kiss Pál: A bi­zottság és mind mellékes, ez a fontos!) Vegyük a mai rendszert. A kisebbségi rendszer tulajdonképpen, bizonyos javítások­kal, elvileg mégis csak a mai rendszer, és lát­juk, hogy a mai rendszerben az előzetes bizott­sági tárgyalás alatt, a tanakodások és tanács kozás alatt mindenki arra gondol: «Majd jö­vünk a Házba és ott fogunk tárgyalni!» A jö­vőben is így lenne, — úgyhogy annak az elő­készítő bizottsági tárgyalásnak én sok jelen­tőséget nem tulajdonítok. S abban az esetben, ha itt az indítványt az általános vita elején

Next

/
Thumbnails
Contents