Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-229

Az országgyűlés képviselőházának 229. ülése 1928 december 6-án, csütörtökön. búk volnának, azokat lehet a harmadik olvasásnál kijavítani. Ilyenformán nem látom azt, hogy meghosszabbítaná ez a rendszer a Ház vitáját, hanem inkább megrövidíti, mert ez együttesen pótolja a Ház mostani terjengős részletes vitáját; másfelől azt sem látom, hogy a színvonal leszállna, mert szerény nézetem szerint igen magas színvonalú lenne a bizottság tárgyalása is ós igen magas színvonalú lenne a Ház plenáris részletes tárgyalása is ezeknek az előadóknak vitája alakjában. Nem tudom, hogy világosan fejeztem-e ki magamat. Lesz egy főelőadó ós ezzel szemben esetleg a kisebbségnek s a külön véleménynek több előadója lehet. Esetleg az egyes szakaszokhoz külön-külön előadó választható, tudniillik más és más szakaszhoz más és más előadó, úgyhogy nem lehet azt monídani, hogy belekényszerítik azt a képviselőt, hogy esetleg olyan álláspontot is védjen, amely nem az övé volt, mert akkor az lesz az előadó, aki osztozik abban a véleményben, illetőleg ő adta be az indítványt. T Ház! Szerény véleményem szerint nagy előnye lenne ennek a rendszernek az, hogy sokkal kevesebb volna a Háznak plenáris tárgyalása. Ha a külföldi parla mentek üléseit nézzük, megállapíthatjuk, hogy sehol a világon nem vesznek annyi időt igénybe az ülések, mint nálunk. Erre tényleg nincsen szükség. Kevesebbet ülésezzünk, de alaposabban tárgyaljunk. Én úgy látom, hogy az új rendszer mellett nem volna panasz, hogy üresek a pad sorok és hogy a képviselők nem vesznek részt a tárgyalásokon. Ezt általában a képviselők rovására írják, de én kénytelen vagyok megvédeni bizonyos tekintetben a képviselőket. Lakatos t. képviselőtái-sam szintén helyesen mutatott rá arra, hogy a képviselőnek képviselői hivatásából kifolyólag is vannak dolgai, mert elhalmozzák mindenféle teendővel, de az a képviselő hivatásánál fogva más közérdekű és közéleti tevékenységet is fejt ki, — résztvesz a megyei életben vagy egyéb téren munkálkodik — de a képviselő azonkívül magánember is, akinek magándolgai vannak, akinek megvan a maga speciális hivatása és az a helyes, hogy minden képviselőnek meg legyen a maga társadalmi foglalkozása. (Helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Isten mentsen attól, hogy hivatásos politikusaink legyenek és olyan képviselőink legyenek, akik csak képviselők. Ez nem cél. (Élénk helyeslés.) Jaj annak az országnak, amelynek csak hivatásos politikusai vannak. (Erdélyi Aladár: Háromszor jaj!) Nagyon helyesen mondja t. képviselőtársam. Mondom, minden képviselőnek megvan a maga hivatása, s minthogy ebből kifolyólag a saját ügyei után is kell járnia, úgy kell tanát a törvényhozás munkáját beosztani, hogy maradjon arra is idő. Da vis/ont. amikor itt van a munkának az ideje, akkor itt legyen a képviselő. Én meg vagyok róla győződve, hogyha <z a rendszer érvényesül, sokkal kevesebb plenáris ülésünk lesz, de a padsorok sokkal jobban telve lesznek, mint ma és hogy azokra a szigorú rendszabályokra és retorziókra, amelyeket alkalmazni akarnak a képviselőkkel szemben, nem is lesz szükség. A bizottságban is az volt a véleményem, hogy ezekre nincs szükség s ha bent is lesznek az ni bázszabályokban, nem igen fogjuk őket alkalmazni, mert ha nem fogunk annyit ülésezni, mint most, akkor bizonyára itt Léteznek a képviselők és akkor ezek alkalmazására sohasem fog sor kerülni. Ma a legfontosabb kérdésekben a képviselőknek legfeljebb alig egyötöde dönt és dönthet, körülbelül a képviselők létszámának egyötöde kell a mai házszabályok szerint a Ház határozóképességéhez; többet nem szoktunk itt látni, amikor fontos kérdésekről döntünk, sőt néha még kevesebben is vagyunk. Az új rendszer szerint azonban többen leszünk és tele padsorok fogják hallgatni nemcsak az általános vita magas színvonalú felszólalásait, hanem a részletes vita hozzáértő szakelőadóinak csatáit is. Azt is felszoktak hozni ezzel a rendszerrel szemben, hogy csorbítja a képviselők indítvány ozási és felszólalási jogát. Már voltam bátor jelezni azt, hogy a bizottságban minden képviselő felszólalhat és indítványt tehet. A felszólalás feltétele az, hogy az illető képviselőnek indítványt kell tennie. De kérdem, hogyha valakinek nincs indítványa, ha nincs módosítása, miért szólaljon fel? Felszólalásának akkor nincs értelme. (Mozgás. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kritika is van!) Kérem szépen, képviselő urak: meg vannak alakítva a bizottságok, a bizottsági tagoknak joguk van hozzászólni anélkül is, hogy konkrét indítványt tennének, — a bizottsági tagoknak — a többi képviselőnek pedig akkor van joga felszólalni abban a bizottságban, aux lym k nem tatja, ha neki egy határozott, konkrét indítványa van, akkor pedig felszólalhat. Itt tehát nem mondhatjuk azt, hogy csorbítva van joga. S tegyük fel, hogy a bizottságban elvetették az indítványt, akkor jön a plénumba s itt azt az indítványt megint előhozzák s itt azt az indítványt meg fogja indokolni az a külön előadó és itt a Ház, ha az az indítvány helyes, elfogadhatja, szóval dönt. (Neubauer Ferenc: A felsőházi tag meddig tehet módosító indítványt? — Bródy Ernő: Gromobojig. — Zaj.) Nem értem a kérdést. (Felkiáltások a baloldalon: A felsőházi tag!) De nem értem a kérdést, hogyan kerül ide? (Neubauer Ferenc: Ez is idetartozik ehhez a problémához, az én nézetem szerint!) Nem értem a kérdést. Mármost a kisebbségnek igen tisztelt képviselője és a javaslata a képviselőknek ezt az indítványozási jogát nézetem szerint sokkal jobban korlátozza, mint ez a rendszer. A kisebbségi vélemény szerint a képviselők az Indítványaikat már az általános vita megkezdési» előtt kötelesek beadni. Hát, ezzel szemben nagyon indokolt az a kifogás, hogy hiszen a részletes vita során merülnek fel a gondolatok esetleg az egves szakaszoknál. (Úgy van! bah felÔl.) A kisebbségi vélemény szerint akkor már nem lehet indítványt tenni, mert az általános vita kezdetéig minden indítványt be kell az elnöknél írásban nyújtani és más indítványt nem lehet előterjeszteni. Ez már sokkal szigorúbb, sokkal jobban megszorítja a képviselő jogát. (Rubinck István: Akkor már túl vayyunk az előkészítési munkán 1 — HegymegiKiss Pál: Ez a kérdés veleje: meddig lehet indítványt benyújtani?) Én is azt mondom; ez nagyon fontos. (Hegymegi-Kiss Pál: A bizottság és mind mellékes, ez a fontos!) Vegyük a mai rendszert. A kisebbségi rendszer tulajdonképpen, bizonyos javításokkal, elvileg mégis csak a mai rendszer, és látjuk, hogy a mai rendszerben az előzetes bizottsági tárgyalás alatt, a tanakodások és tanács kozás alatt mindenki arra gondol: «Majd jövünk a Házba és ott fogunk tárgyalni!» A jövőben is így lenne, — úgyhogy annak az előkészítő bizottsági tárgyalásnak én sok jelentőséget nem tulajdonítok. S abban az esetben, ha itt az indítványt az általános vita elején