Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-228
Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése IÖ2& december 5-én, szerdán. 363 kódom és majd próbálok azonnal segíteni. Mert gondolkodni gondolkoztunk eléggé, ma azonban nem vagyok abban a helyzetben, hogy olyan kijelentést tehessek erről a helyről, hogy rövid időn belül itt valami nagy változás következik be. (Györki Imre : Választások előtt mást ígértek nekünk!) A választások előtt is tudtommal a felelősek soha semmiféle ilyen könnyelmű kijelentést nem tettek. Amit mondottak akkoi-, azt ma is meg lehet mondani, hogy állandó figyelemmel kíséri a pénzügyminiszter, a közgazdasági miniszter ezt az egész kérdést és amint alkalom nyílik a javításra, ez a javítás feltétlenül be fog következni. (Györki Imre: Majd megint a választás előtt ! — Zaj. — Elnök csenget.) Ami a harmadik kérdést, a vasúti munkások bérjavitását illeti, amely tulajdonképpen az interpelláció célja volt, erre vonatkozólag a következőket kell kijelentenem : Először is bizonyos helyreigazítás szükséges, csak azt nem tudom most hamarjában, hogy Várnai képviselő urnák melyik nyilatkozata az, amelyet rektiíikálnom kell. Azt mondja ugyanis egyszer : «van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy a munkásság immár hat esztendő óta semmiféle bérjavításban nem részesült», vagy pedig az a hiteles, amit most méltóztattak mondani, hogy csak egyszer részesült bérjavításban í (Várnai Dániel: Megmagyaráztam! Ez egy hajszál a levesben !) A nélkül, hogy ennek valami túlságos nagy fontosságot tulajdonítanék, kijelentem, hogy 1924 óta az órabér kétszer emeltetett fel. Egyszer 1925 február 23-ától 7%-kal, és azután 1927 július 23 ától újabb 6%-kal. (Peyer Károly : A drágaság mennyivel emelkedett ugyanakkor ?) Itt tehát bizonyos ténybeli tévedés volt. Sem az nem igaz, hogy egyszer sem emelték, sem az, hogy csak egyszer emelték, hanem az igazság az, hogy kétszer emelték. (Peyer Károly : Az az igaz, hogy semmiféle irányban nem történt javulás !) Azt tetszett mondani, hogy így áll a dolog, ezt én most helyreigazítottam. Mondom azonban, ez nem nagyon lényeges. A lényeges az, hogy mi történhetik a közel jövőben 1 (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Egészen nyiltan kijelentem, hogy az államvasutak igazgatóságának főargumentációja az volt a béremelés mellett, hogy amíg más kategóriákban lakbérjavítások voltak, a munkásság ezektől a javításoktól elesett, és az Államvasutak igazgatósága is szükségesnek tartja, hogy bizonyos béremelés bekövetkezzék. Azt is ki kell jelentenem, hogy mivel megint milliókról van szó, a pénzügyminisztérium gondos mérlegelés tárgyává tette az egész kérdést, bizonyos aggodalmai még ma is fennállanak, végeredményben azonban mégis hozzájárul ahhoz, hogy a legközelebbi minisztertanácshoz az ő beleegyezésével előterjesztést tehessek, amely nagyjában és egészében fedi azt, amit az Államvasutak igazgatósága kivánt. Minthogy ez a kérdés elbírálás végett a minisztertanács elé kerül, a részletekre nem terjeszkedhetem ki, mert elvégre nem tehetek olyan nyilatkozatot, amelynek affirmálása a minisztertanács dolga. Remélem, hogy azokat az ismert propoziciókat, amelyek lényegében 8% os béremelésre vonatkoznak, a minisztertanács el fogja fogadni, s így a teljes joggal felhozható aggodalmak mégis eloszlathatok lesznek annak érdekében, hogy a munkásság körében az atmoszféra kedvezői)!) legyen és korrigáljuk azokat a hibákat, amelyeket pl. én is fennállóknak látok, mert valóban, bizonyos rekompenzáció a lakásbér terén másutt megtörtént, itt pedig nem történt meg. Ennek következtében kilátás van arra, hogy a munkásság ezt a javítást megkapja és azért kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti ;i viszonválasz joga. Várnai Dániel: T. Képviselőház! Én is el voltam készülve a miniszter úrnak ellenvetésére, amint hogy az igen t. miniszter úr is különböző előkészületeiről tett jelentést nekünk. El voltam készülve, hogy fel fogja említeni a gazdasági életnek ama — hozzáteszem, magam is — bizonyos vonatkozásban jogos kívánalmait, amelyek az árúszállítási tarifa leszállítására vonatkoznak, de hozzátehetem, el voltam készülve, hogy a miniszter úr olyan színezésben fogja ezt a tarifaleszállítási és refakciakérdésre vonatkozó követeléseket beállítani, amint tette (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Ügy is van!), hogy t. i. azáltal, hogy az egyik oldalon a bérjavítáf-okat követelik tőle. a másik oldalon \ edig a bevételek esökkentését. olyan helyzetben van. hogy nem tud eleget tenni egyik kéretitek sem Én azt mondom, ne akarja az igen t. miniszter úr és az igen t. kormány azzal a küzdő, inségeskedő. a percről-perere megújuló kenyéi'gomlokkal terhelt vasúti munkássággal megfizettetni (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Nem is akarom !) vagy kikoplaltatni azt, hogy valamikor majd ad tarifaleszállítást, vagy bizonyos kategóriáknak refakciákat. A kormány ezt a szempontot a bérjavítás kérdésénél ejtse el. Ez a munkásság kiérdemelte a bérjavítást, jogosan követeli a bér javítást, s nagyon szerencsétlen és nagyon veszedelmes dolog volna az, ha a tarifaleszállítás meg a refakciakövetelési akció ezt a bériavítást meg tudná akadályozni. (Györki Imre: Kevesebb potyajegyet adjon a miniszter úr! Minden második ember potyautas !) Azt mondja a miniszter úr, hogy az új akkord-bérszabályzat, melyről említést tettem, olyau,'hogy a szorgalmas munkás, vagy amint a miniszter úr kifejezte magát : az értékes munkás meg van elégedve ezzel a szabályzattal. Mélyen t. miniszter úr, technikai részleteket én sem akarok idehozni, de méltóztassék tudomásul venni, hogy ezzel az akkord-bérszabályzattal, amelyet egy esztendővel ezelőtt léptettek életbe, egyetlenegy munkás sincsen megelégedve, sem az u. n. értékes, sem az u. n. selejtes munkás, se a szakmunkás, se a betanított munkás, se a segédmunkás mert valamennyiüknek megakadályozza a kereseti lehetőségét. Még csak azt legyen szabad megjegyeznem, hogy hiába szorgalmas ennél az új akkord-bérszabályzatnál az az u. n. értékes munkás is. Hiába szorgalmas, hiába verejtékezik és hiába töri ma gát, mert 93 filléres átlagnál többet úgysem kap. Sőt, ha szorgalmas s ha nagyon erősen dolgozik és bizonyos munkát a lestoppolt időnél kevesebb idő alatt csinál meg, akkor azt az időt újra lestoppolják és a következő alkalommal kevesebbet számítanak érte. T. miniszter úr, ne méltóztassék elhinni azt az információt, mert az megtévesztés, hogy az akkord-bérrendszerrel a munkások meg vannak elégedve ; egyetlen munkás sincs a vasútnál azzal megelégedve. Azt mondja az igen t. miniszter úr, hogy részleteket a megígért javítás tekintetében nem akar elárulni, mert hiszen ennek még a minisztertanács jóváhagyásán kell keresztülmennie. Annyit azonban megmond és elárul, hogy ennek a javításnak mértéke úgy átlagban 8°/ 0 . (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Amit én fogok javasolni a holnapi minisztertanácson!) A miniszter úr javaslata bizonyára a maximum, lehetséges azonban, hogy ennél a maximumnál a minisztertanács kevesebbet fog megállapítani. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Honnan tudjál) De maradjunk meg ennél a H"Vnál. (Györki Imre : Nem lehet kevesebb, mert akkor a miniszter úr lemond ;t tálcájáról!) Hogy ez mily-