Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-228

Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése 1928 december 5~én, szerdán. 359 vedne a sajtó által nagymértékben, viszont azonban a szajtónak sem lehet érdeke, hogy ilyen érdekek szolgálatában álljon. Én összegyűjtöttem egy kimutatásban az 1927. év végétől azokat a tudósításokat, amelyeket a rendőri sajtóiroda kiadott. Megállapíthatom, hogy a rendőri sajtóiroda ettől az időtől kezdve a fontosabb bűnesetekkel, különösen az intellektuális bűnesetekkel kapcsolatban sem nevet nem említett, sem az őrizetbevételről egyáltalában nem tett említést. A legutóbb történt Röser-féle esettel kapcsolatban különös indokok forogtak fenn arra nézve, bogy Röser igazgató előállításáról szóló rövid hivatalos közleményben éppen csak közérdekből név említtessék, de itt is a királyi ügyészség vezetőjével történt előzetes megállapodás alapján adatott ki az, hogy Röser ieazgató őrizetbevétetett és előállíttatott mert hiszen abban az épületben, ahol Röser intézete volt, ott van egy lapnak kiadóhivatala is, úgy hogy ezeket a kérdéseket a nagy nyilvánosság előtt úgy sem lehetett volna eltitkolni, mert ez a kiadóhivatal az eseményeket ugyanabban a házban lebonyolítva látta. Tehát semmi érdeke sem lehetett volna a nyomozatnak, hogy ezeket a közléseket a nagy nyilvánosságnak le ne adja. Már most, hogy a hírlapokban mégis, a legszűkszavúbb rendőri sajtóirodai közlemények ellenére is olyan nagy terjedelemben tárgyaltattak meg maguk a nyomozati ügyek is, ehhez a rendőrségnek és magának a rendőrségi sajtóirodának semmiféle köze sincsen. Ezt — sajnos — nem sikerült eddig megakadályoznunk, és nem is lehet megakadályoznunk, hogy a sajtó képviselői, ha itt nem kapnak információt, onnan szerezhessék azt be, ahol sokkal könnyebben áll rendelkezésükre. De ezeknek autentikusságáért természetesen sem a rendőri sajtóiroda, sem pedig maga a rendőrség felelősséget nem vállalhat. Én megengedem, hogy ehhez a lehetőséghez meglehetősen segédkezet nyújt mayának a főkapitánysági épületnek alkalmatlansága, mert a sajtót nem lehet elválasztani azoktól az épületrészektől, ahol az őrizetbevettek, a bekísértek vannak, mert hiszen ezek mind eiry kapun közlekednek. Természetesen, hogy így könnyen megvan a lehetősége annak, hogy a sajtó kiküldöttjei ezeknek családtagjaival érintkezésbe lépve az egész ügyről mindazt, amit ezek tudnak lejegyezzék és a nagy nyilvánosságra is, hozzák, nem mindig előnyére a közérdeknek és néni mindig előnyére annak az ügynek, amelynek a jó sajtó éppen hírszolgálatával szolgálatot kívánt volna tenni, Ezekben kívántam a magam válaszát igen t. képviselőtársamnak interpelláció iára röviden megadni. Itt csak arra kívánok még röviden kitérni, hogy képviselőtársam nem szerzett tudomást arról, — pedig ha utánajárt és utánanézett volna a dolgoknak, de hiszen különben tapasztalásból is tudnia kellett volna — hogy azok a kifogások, amely kifogásokkal élt, nem helytállók. Például a Leirer-esetet hozta fel, amely már több, mint egy esztendeje történt, és ott sem a rendőrség, hanem más hatóságok részéről adattak ki ezek a komünikék és híradások, tehát semmi körülmények között sem a rendőri sajtóiroda utján kerültek azok a nagy nyilvánosság elé. A képviselő úr egy olyan esetet sem tudott felhozni, amely a folyó évben történt volna, hanem csak régebbi eseteket. Ez az új rendelkezés pedig tudtommal folyó év elején lépett életbe s láttam magam is, hogy ezek a rendelkezések a maguk hasznos hatásait meghozták, és így a magam részéről nem látom fennforogni annak szükségét, hogy ebben a kérdésben más intézkedést tegyek. Még egyre kívánok kiterjeszkedni, ez pedig arra vonatkozik, hogy a sajtóval szemben és mindKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. XVI. azokkal szemben, akik a fennálló törvényes rendelkezéseket erre vonatkozólag be nem tartják, a maga részéről az ügyészség is úgy, mint a múltban, mindenkor ligyelemmel kíséri, hogy a bírlapoknak a most ismertetett törvények rendelk« zéseivel összefüggő közlései a közzétételnek megengedett mérvét nem haladják-e meg, és ha úgy találják, hogy közlési engedély nem volt, vagy a közlemény terjedelme a közzétételnek engedélyezett mérvét meghaladja, a bűnvádi eljárást, mint az már számos esetben megtörtént, tiltott közlés vétsége címén haladéktalanul folyamatba is teszik. (Pakots József: Ez a. sajtószabadság?) Ezek a rendelkezések kötelezők az ügyészségre vonatkozólag, és ha ezeket a rendelkezéseket alkalmazzák, kizárólag a közérdek szempontjából veszik igénybe. Mert ezeknél a kérdéseknél mégis csak az a fő, hogy elsősorban a közérdek nyerjen védelmet (Helyeslés a jobboldalon.) és a közérdek védelme mellett csorba ne essék a nagy nyilvánosságon sem és így a nagy nyilvánosság is hozzájusson a maga sajtója útján mindazokhoz a hírekhez, amelyek a közérdekkel ellentétben nincsenek és annak sérelmével nem járnak. Ezek elmondása után kérem a t. Házat, méltóztassék mind a magam, mind az igazságügyminiszter úr nevében adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő úr nincs itt, Következik a határozathozatal. Kérdem a t, Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Fábián Béla képviselő úr kérelmet kíván előterjeszteni. A szót a képviselő úrnak megadom. Fábián Béla: T. Képviselőház! A királyi büntetőbíróságok által kiszabott büntetéspénzek hováfordítása tárgyában óhajtottam interpellációt előterjeszteni az igazságügy miniszter úrhoz. Az igazságügyminiszter úr a mai délelőtt folyamán statisztikát volt szíves rendelkezésemre bocsátani abban a tárgyban, hogy mekkora az az összeg, amely az igazságügyminisztérium javára a ni. kir. kincstárba, illetőleg a Postatakarékpénztárba befolyik. Egészen őszintén megvallom, ezt a statisztikát, amelyet az ígazságügyminiszter úr nekem rendelkezésemre bocsátott, végtelenül érdekes statisztikának találtam azért, mert ebből kiderült elsősorban az, hogy a kir. büntetőbíróságok által kiszabott büntetéspénzek az elmúlt esztendőben összesen 1,100.000 pengőt tettek ki. Ez azért érdekes, mert a büntető törvénykönyvnek van 4Sii szakasza, és van egész tömeg bűncselekmény, s kiderült ebből a statisztikából az, hogy amig a forgalmiadónál 970.000 pengő büntetéspénz folyt be egy esztendőben, addig alig valamivel több folyt be a kir. büntetőbiróságok által kiszabott összes pénzbüntetésekből. Minthogy az igazságügy miniszter úr által közölt statisztika és az igazságügyminiszter úr által rendelkezésemre bocsátott kimutatás szerint ez a pénz az utolsó fillérig igazságügyi célokra fordíttatik, azokra a célokra, amelyeket az 181)2. évi törvény megállapít, tehát a rabsegélyezés, továbbá a letartóztatás! és javító-intézetek céljaira, köszönetemet fejezve ki azért, hogy ez a statisztikai adat rendelkezésemre bocsáttatott, ós ennek alapján ez az érdekes tény megállapítható volt. kérem interpellációm törlését. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció töröltetik. Következik Fábián képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter Urnákra