Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-225

Az országgyűlés hépviselőházának 225. Balthazar püspök úr is, a magyar sajtó nem léte ügyében bizonyos nézeteltérés támadt, s ebből kifolyólag nyilatkozatot tett közzé a belügyminiszter úr is és nyilatkozatot tett közzé Balthazar püspök úr is, a magyar sajtó nem merte szó szerint leközölni Balthazar püspök úr nyilatkozatát, mert azt olyan élesnek tartotta, hogy félt attól, hogy ha azt szó szerint, ágy, amint a püspök úr megírta, leközli, esel leg ki van téve annak, hogy ha nem is fojtják bele a szót azokba a lapokba, amelyek ezt a nyilatkozatot leközlik, de legalább is bizonyos retorzióval fog élni velük szemben a kormány. (Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ez teljesen tendenciózus beállítás. — Peidl Gyula: Meg van félemlítve a sajtó! — Farkas István: Terror alatt áll mindenki az országban! — Peidl Gyula: Nem merik az ilyet leközölni! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ezt maguk sem hiszik! — Peidl Gyula: Ez tény, miniszterelnök úr! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ez gyermekmese! — Farkas István: Mosolyoghat a miniszterelnök úr, de e'z így van! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ezen csak mosolyogni lehet! — Peidl Gyula: Kultúrbotrányt szeretnénk megzavarni!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot zavarni! Györki Imre: Amikor ezt a kérdést érintem, nem hagyhatom figyelmen kívül és ajánlom a miniszterelnök úr figyelmébe, hogy érdeklődjék a belügyi kormányzat útján aziránt, hogy mi folyik például a Népszava üldözése kérdésében a vidéki hatóságok részéről; érdeklődjék a tekintetben, hogy vidéken nap-nap után megtörténnek azok az esetek, amikor csendőrök járnak házról-házra, azokhoz a házakhoz, ahol Népszavaelőfizetők vannak és leterrorizálják a Népszavaelőfizetőket és igyekeznek őket lebeszélni arról, hogy a Népszavára fizessenek elő, azt mondván, hogyha előfizetnek és továbbra is vásárolják ezt a lapot, a hatóságokkal gyűlik meg a bajuk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urat pedig figyelmeztetnem kell, hogy meg csak egy perc áll rendelkezésére. Györki Imre: Azonnal befejezem. Itt van a kezeim között t. miniszterelnök úr egy rendőrkapitány hivatalos kiadásában megjelenő «Rendőrségi kódex» című könyv, amely tartalmazza azoknak a külföldi sajtótermékeknek jegyzékét, amelyeket különféle időben belügyminiszteri vagy kormányrendelkezéssel az ország területéről kitiltottak. Ez a közlemény, amely körülbelül egy évvel ezelőtt jelent meg, nem kevesebb indexre tett lap, folyóirat és könyv jegyzékét tartalmazza, mint kétszáznegyvenet. Amikor tehát olyan bőségesen ontjuk a kitiltó rendelkezéseket a külföldi sajtótermékekkel szemben, akkor nekem ismételten csak azt kell mondanom: tessék először a kormánynak a saját portáján rendet teremteni ebben az országban (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) s a szólásszabadság mellett a sajtószabadságot is teljesen biztosítani. (Ügy van ! a szélsőbaioldalon.) Ha ezt idebenn biztosítottuk, akkor mehetünk a külföldiekkel szemben panaszra és akkor tiltakozhatunk azon intézkedések ellen, amelyek ellen való tiltakozást ezeknek a feltételeknek fennforgása esetén magam is szükségesnek tartom. Hogy mi megy ebben az országban végbe t. miniszterelnök úr, erre vonatkozólag vagyok bátor utalni arra — éppen úgy, mint interpellációm 7. pontjában ezt már felemlítettem — hogy Szentesen pl. nem történt egyéb, mint hogy az ottani rendőrhatósági közegek megjelentek az fcí:r\ isT.i.rmÁZI HAPLO. XVÍ. ülése 1928 november 28-án, szerdán. 279 ottani szakszervezetek helyiségében, átnézték az ottani könyvtárt, könyvről-könyvre mentek és indexre tettek olyan könyveket, amelyeket semmiféle batóság indexre nem kíván tenni, de melyeket az ő egyéni önkényeskedésük alapján szükségesnek tartottak lefoglalni, lepecsételni. Az ottani szakszervezeti emberek körülbelül egy év óta panaszkodnak ezen rendőri önkényeskedések ellen, de hiábavaló minden panaszuk, semmiféle hatálya panaszuknak nincs, és semmiféle intézkedés a kormány részéről ebben az ügyben nem történt. Elnök : Kérem a képviselő urat, most már méltóztassék befejezni, mert különben kénytelen volnék a szót megvonni! Györki Imre : Azonnal, csak néhány könyvcímet szeretnék az igen t. miniszterelnök úrnak figyelmébe ajánlani — s ezzel be is fejezem felszólalásomat (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) —, hogy mit foglalt le és mit inkriminált ebben az országban a szentesi kapitányság. (Olvassa) : Buchinger : «Ide hallgassatok !», Kautzky : «A democráciától az állami rabszolgaságig», Liebknecht : «Mit akar a szociáldemokrácia?», Engels : «A szocializmus fejlődése». (Felkiáltások a szélsőbaioldalon : Hallatlan !), Tolstoj : «Korunk rabszolgasága», Mac Donald volt angol miniszterelnök : «A szocialista mozgalom» című könyve, (Gr. Bethlen István miniszterelnök : Ez nem így van !), Weltner: «Milliókegy miatt» című munkája, Dr. Szabó Lajosnak : «Mi okozta az összeomlást ?» című munkája, s azonkívül van egy csomó olyan könyv, amelyre vonatkozólag semmiféle hatóság nem tiltotta meg, hogy azt nem lehetne akár magán-, akár közkönyvtárban tartani, ennek ellenére az igen t. miniszterelnök úr közegei ezeket a könyveket lefoglalták, lepecsételték, elkobozták. (Gr. Bethlen István miniszterelnök : Egészen más okból, ezt tudja a képviselő úr ! — Zaj- és ellenmondások a szélsőbaioldalon. — Farkas István: Hazugság!) Elnök : Farkas István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Györki Imre : Akármilyen okból, nincs joguk elkobozni! Nincs ilyen törvényes rendelkezés! Ezeket előrebocsátva, ebben a vonatkozásban az interpellációm kérdéseire nem annyira nyilatkozatot, mint inkább tetteket várok a t. kormánytól. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István miniszterelnök : T. Képviselőház! Én nem állítom, hogy a t. képviselő úr azzal a tendenciával mondta el a maga interpellációját, hogy legyengítse azt a benyomást, amelyet Karafiáth Jenő t. képviselőtársunk interpellációja a múltkor a Házban keltett, (Kabók Lajos : Ha nem állítja, akkor miért mondja?) mert hiszen ő maga is hivatkozott arra, hogy elítéli azokat az eljárásokat, amelyeket a szomszéd államok a magyar sajtótermékekkel és a magyar nyomtatott könyvvel szemben követnek. Legyen azonban tisztában a t. képviselőtársam azzal, hogyha talán nem is ez a tendencia vezette, de a felszólalásának eredménye ez lesz. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Karafiáth Jenő: Hazaárulás! — Nagy zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! A képviselő urat rendreutasítom! *) (Farkas István: Az analfabétaságot és a butaságot kell rendesen tenyészteni!) Farkas István képviselő urat rendreutasítom ! (Farkas István: Mert így olcsó rabszolgát kapnak!) Farkas István képviselő urat újból rendreutasítom ! Gr. Bethlen István miniszterelnök : Az eredmény mindenesetre ez lesz, és amikor magyar *) A 226. ülésben, 308. oldalon tett elnöki kijelentés alapján a Napló kiigazíttatott. Az elnöki rendreutasítás a gyorsírói feljegyzésből kimaradt. 42