Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-225
Az országgyűlés képviselőházának 225. ülése 1928 november 28-án, szerdán. denki, aki a magyar kérdéss 1 foglalkozik, azt hangoztatja, hogy nem lehel szó a béke revíziójáról és a trianoni határok megváltoztatásáról addig, amíg itt ebben az országban feudális uralom van, amíg a reakció olyan erős, mint amennyire erős manapság és amikor mindenki hangoztál ja a demokratikus társadalmi, gazdasági berendezkedésekre való át térés szükségességét, akkor nem ezt látjuk, hanem látjuk azt, hogy a kormány megint csak szorosabbra fűzi és fonja azt a láncot, amelyet eddig is szorosra fűzött és a közszabadságok újabb megnyirbálását akarja napirendre tűzni, a szólásszabadságol újból meg akarja nyirbálni. Ki kell térnem a miniszterelnök úrnak arra a bejelentésére is, amely az imént hangzott el, amelyben a miniszterelnök úr a házszabályok 293. §-ára való utalással — ha jól emlékszem — visszavonta azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket korábban vagy a miniszterelnök úr, vagy pedig egyes reszortminiszterek a Képviselőház elé beterjesztettek. Aki a házszabályok világos és teljesen érthető 293. §-át elolvassa, az tisztában van azzal, hogy egyrészt a miniszterelnök árnak az a bejelentése, amelyben erre a paragrafusra való utalással visszavonja a benyújtott törvényjavaslatokat, házszabályellenes, másrészt pedig ugyancsak házszabályellenesnek kell minősíteni a napirendi indítványt, amely azt célozza, hogy hétfőn már a házszabályok tárgyalására kiküldött bizottság jelentését tárgyalja a Ház. A házszabályok 293. §-a ugyanis a következő rendelkezést tartalmazza: (Halljuk! Halljuk! — Olvassa.) «A szabályoknak a Ház szervezetét s a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendjét illető része csak az évi ülések végével s es;ik a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttat ni.» Két feltételtől teszi tehát függővé a házszabályoknak ez a rendelkezése a házszabályoknak újabb módosítását. Az egyik rendelkezés az, bogy az évi ülésszakot be kell rekeszteni, _ a másik rendelkezés pedij>' az, hogy a törvényjavaslatok tárgyalását be kell végezni. Minthogy azonban a Képviselőház előtt feküsznek olyan törvényjavaslatok, amelyeknek letárgyalása nem történt meg, ezeket nem lehet egyszerűen visszavonni és a visszavonás után a házszabályok módosítását erre a rendelkezésre való hivatkozással kitűzni. (Szilágyi Lajos: Tévedés!) Nines más mód és lehetőség, mint az, hogy le kell tárgyalni mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány vagy a kormány egyes tagjai benyújtottak. S ezek között elsősorban utalok arra, hogy itt van a közigazgatási reform, amelynek Letárgyalását az egész ország közönsége várja ettől a kormányzattól. Ennek a reformnak a megtárgyalására ismételten kaptunk Ígéreteket. Az Ígéreteket azonban nem váltották be. s ennek következménye az az anarchia, amely ma az egyes vármegyei és városi törvényhatóságokban uralkodik, amikor a 16 és 18 évvel ezelőtt megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok gyakorolják a hatalmat, azt a hatalmat, amelyet szerintem gyakorolniok már egyáltalában nem lehetne s amelynek gyakorlására egyáltalában nincs joguk. t Minthogy a miniszterelnök úr bejelentése és az elnök úr napirendi indítványa az érvényben lévő házszabályok 293. §-ával ellentétes,— mert sem az ülésszak nincs bezárva, sem pedig a kitűzött törvényjavaslatok tárgyalása nem végződött be — ennélfogva én az elnök úr által előterjesztett napirendi indtíványt nem fogaj dorn el, hanem kérem, méltóztassék az általam I beterjesztett napirendi indítványt elfogadni, s kérem azt is, hogy méltóztassék az Esztergályos János képviselőtársam által benyújtott napi- I rendi indítványhoz hozzájárulni. (Helyeslés a s; 'söbaloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Minthogy senki szólni nem kivan, a vitát beza rom. A miniszterelnök úr kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy aki a házszabályok 293. § át elolvassa, tisztában van azzal, hogy a házszabályok mó- j «losítása lehetséges az ülésszak bármely időpontjában, de az új házszabályok csakis akkor lépnek érvénybe, ha az ülésszak bezáratott és I új ülésszak kezdődik. Hogy egy kormánynak ne volna joga törvényjavaslatait visszavonni, ez abszurdum. (Rassay Károly: Sokszor a legokosabb dolog, amit tehet! — Egy hány a középen: Sokszor követelik!) Sőt követelik is. Méltóztassanak visszanézni a magyar parlamentarizmus történetére: hogyan történtek a há/szahályreviziók? Minden egyes esetben úgy történtek, ahogy ma bevezetődött a házszabályrevizió, azzal a lépéssel, hogy a kormány viszszavonta törvényjavaslatait, azután a Ház tárgyalta a házszabályokat, az ülésszak bezáratott, és az új ülésszakban az új házszabályok érvénybe léptek. Ez tehát nem novum, ezt mindenki tudja, aki egy kissé érdeklődött a magyar parlamentben előfordult hasonló ügyek lefolyása iránt. Ami mármost Esztergályos János t. kép viselő úrnak azt az indítványát illeti, hogy ne az elnök úr által javasolt napirendet fogadjuk el, hanem helyette a holnapi ülésen a bányamunkások helyzetét, erre tisztelettel bejelentem a magam részéről, hogy ezt az indítványt nem fogadhatom el, illetőleg ellene kell, hogy állást foglaljak. A közelmúltban voltak bérdifferenciák a salgótarjáni bányamunkások és a munkaadók között. Ebben az esetben az illetők a pénzügyminiszter úrhoz fordultak, aki ezeket a bérdifferenciákat igyekezett elsimítani és törekvése sikerrel is járt: a bérdifferenciák elsimultak, ós a munkások felvették a munkát Salgótarjánban. Ha hasonló bérdifferenciák vannak Pilisvörösváron, azt ajánlhatom t. képviselőtársamnak, hogy hasonló eljárást kövessen. (Esztergályos János: Megtörtént!) Meg vagyok róla győződve, hogy a pénzügyminiszter úr ebben az esetben is mindent el fog követni az ellentétek elsimítására. (Esztergályos János: Eredménytelenül, mert az igazgató azt mondja, hogy inkább virslibe hagyja magát darálni, de nem ad semmit! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Én a legszerencsétlenebb dolognak tartanám, ha egy politikai testület — mint a parlament — konkrét bérdifferenciákba tanácskozásaival beavatkozni akarna. (Ügy van! jobb felől.) Az a lehetőség még fennforog, hogy egy adott konkrét esetben a kormány a maga részéről, mint közvetítő fellépjen, de a legszerencsétlenebb dolognak tartanám, ha a parlament viták segítségével akarna ilyen bérdifferenciákba beavatkozni és egyik vagy másik félnek a pártját fogni. Azt hiszem, nem ez a hivatása a parlamentnek, hanem egészen más. A magam részéről tehát kérem, méltóztassék az elnök úr napirendi javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Mielőtt a határozathozatal követ-