Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-225

Az országgyűlés képviselőházának 225. ülése 1928 november 28-án, szerdán. denki, aki a magyar kérdéss 1 foglalkozik, azt hangoztatja, hogy nem lehel szó a béke revíziójáról és a trianoni határok megváltoz­tatásáról addig, amíg itt ebben az országban feudális uralom van, amíg a reakció olyan erős, mint amennyire erős manapság és ami­kor mindenki hangoztál ja a demokratikus tár­sadalmi, gazdasági berendezkedésekre való át térés szükségességét, akkor nem ezt látjuk, hanem látjuk azt, hogy a kormány megint csak szorosabbra fűzi és fonja azt a láncot, amelyet eddig is szorosra fűzött és a közsza­badságok újabb megnyirbálását akarja napi­rendre tűzni, a szólásszabadságol újból meg akarja nyirbálni. Ki kell térnem a miniszterelnök úrnak arra a bejelentésére is, amely az imént hang­zott el, amelyben a miniszterelnök úr a ház­szabályok 293. §-ára való utalással — ha jól emlékszem — visszavonta azokat a törvény­javaslatokat, amelyeket korábban vagy a mi­niszterelnök úr, vagy pedig egyes reszortmi­niszterek a Képviselőház elé beterjesztettek. Aki a házszabályok világos és teljesen érthető 293. §-át elolvassa, az tisztában van azzal, hogy egyrészt a miniszterelnök árnak az a bejelen­tése, amelyben erre a paragrafusra való uta­lással visszavonja a benyújtott törvényjavas­latokat, házszabályellenes, másrészt pedig ugyancsak házszabályellenesnek kell minősí­teni a napirendi indítványt, amely azt cé­lozza, hogy hétfőn már a házszabályok tárgya­lására kiküldött bizottság jelentését tárgyalja a Ház. A házszabályok 293. §-a ugyanis a kö­vetkező rendelkezést tartalmazza: (Halljuk! Halljuk! — Olvassa.) «A szabályoknak a Ház szervezetét s a szorosabb értelemben vett ta­nácskozási rendjét illető része csak az évi ülések végével s es;ik a törvényjavaslatok tár­gyalásának bevégzése után fog módosíttat ni.» Két feltételtől teszi tehát függővé a házszabá­lyoknak ez a rendelkezése a házszabályoknak újabb módosítását. Az egyik rendelkezés az, bogy az évi ülésszakot be kell rekeszteni, _ a másik rendelkezés pedij>' az, hogy a törvényja­vaslatok tárgyalását be kell végezni. Minthogy azonban a Képviselőház előtt feküsznek olyan törvényjavaslatok, amelyeknek letárgyalása nem történt meg, ezeket nem lehet egyszerűen visszavonni és a visszavonás után a házszabá­lyok módosítását erre a rendelkezésre való hi­vatkozással kitűzni. (Szilágyi Lajos: Tévedés!) Nines más mód és lehetőség, mint az, hogy le kell tárgyalni mindazokat a törvényjavasla­tokat, amelyeket a kormány vagy a kormány egyes tagjai benyújtottak. S ezek között első­sorban utalok arra, hogy itt van a közigazga­tási reform, amelynek Letárgyalását az egész ország közönsége várja ettől a kormányzattól. Ennek a reformnak a megtárgyalására ismételten kaptunk Ígéreteket. Az Ígéreteket azonban nem váltották be. s ennek következ­ménye az az anarchia, amely ma az egyes vár­megyei és városi törvényhatóságokban uralko­dik, amikor a 16 és 18 évvel ezelőtt megválasz­tott törvényhatósági bizottsági tagok gyako­rolják a hatalmat, azt a hatalmat, amelyet sze­rintem gyakorolniok már egyáltalában nem lehetne s amelynek gyakorlására egyáltalában nincs joguk. t Minthogy a miniszterelnök úr bejelentése és az elnök úr napirendi indítványa az érvény­ben lévő házszabályok 293. §-ával ellentétes,— mert sem az ülésszak nincs bezárva, sem pedig a kitűzött törvényjavaslatok tárgyalása nem végződött be — ennélfogva én az elnök úr által előterjesztett napirendi indtíványt nem foga­j dorn el, hanem kérem, méltóztassék az általam I beterjesztett napirendi indítványt elfogadni, s kérem azt is, hogy méltóztassék az Esztergályos János képviselőtársam által benyújtott napi- I rendi indítványhoz hozzájárulni. (Helyeslés a s; 'söbaloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Minthogy senki szólni nem kivan, a vitát be­za rom. A miniszterelnök úr kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy aki a házszabályok 293. § át elolvassa, tisztában van azzal, hogy a házszabályok mó- j «losítása lehetséges az ülésszak bármely idő­pontjában, de az új házszabályok csakis akkor lépnek érvénybe, ha az ülésszak bezáratott és I új ülésszak kezdődik. Hogy egy kormánynak ne volna joga törvényjavaslatait visszavonni, ez abszurdum. (Rassay Károly: Sokszor a leg­okosabb dolog, amit tehet! — Egy hány a kö­zépen: Sokszor követelik!) Sőt követelik is. Méltóztassanak visszanézni a magyar parla­mentarizmus történetére: hogyan történtek a há/szahályreviziók? Minden egyes esetben úgy történtek, ahogy ma bevezetődött a házszabály­revizió, azzal a lépéssel, hogy a kormány visz­szavonta törvényjavaslatait, azután a Ház tár­gyalta a házszabályokat, az ülésszak bezára­tott, és az új ülésszakban az új házszabályok érvénybe léptek. Ez tehát nem novum, ezt min­denki tudja, aki egy kissé érdeklődött a ma­gyar parlamentben előfordult hasonló ügyek lefolyása iránt. Ami mármost Esztergályos János t. kép viselő úrnak azt az indítványát illeti, hogy ne az elnök úr által javasolt napirendet fogadjuk el, hanem helyette a holnapi ülésen a bánya­munkások helyzetét, erre tisztelettel bejelen­tem a magam részéről, hogy ezt az indítványt nem fogadhatom el, illetőleg ellene kell, hogy állást foglaljak. A közelmúltban voltak bér­differenciák a salgótarjáni bányamunkások és a munkaadók között. Ebben az esetben az ille­tők a pénzügyminiszter úrhoz fordultak, aki ezeket a bérdifferenciákat igyekezett elsimítani és törekvése sikerrel is járt: a bérdifferenciák elsimultak, ós a munkások felvették a munkát Salgótarjánban. Ha hasonló bérdifferenciák vannak Pilis­vörösváron, azt ajánlhatom t. képviselőtár­samnak, hogy hasonló eljárást kövessen. (Esztergályos János: Megtörtént!) Meg va­gyok róla győződve, hogy a pénzügyminiszter úr ebben az esetben is mindent el fog követni az ellentétek elsimítására. (Esztergályos Já­nos: Eredménytelenül, mert az igazgató azt mondja, hogy inkább virslibe hagyja magát darálni, de nem ad semmit! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Én a legszerencsétlenebb dolognak tartanám, ha egy politikai testület — mint a parlament — konkrét bérdifferenciákba tanácskozásaival be­avatkozni akarna. (Ügy van! jobb felől.) Az a lehetőség még fennforog, hogy egy adott konkrét esetben a kormány a maga részéről, mint közvetítő fellépjen, de a legszerencsétle­nebb dolognak tartanám, ha a parlament viták segítségével akarna ilyen bérdifferenciákba beavatkozni és egyik vagy másik félnek a párt­ját fogni. Azt hiszem, nem ez a hivatása a par­lamentnek, hanem egészen más. A magam részéről tehát kérem, méltóztas­sék az elnök úr napirendi javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Mielőtt a határozathozatal követ-

Next

/
Thumbnails
Contents