Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-224

Az országgyűlés képviselőházának 224 ülése W28 november 23-án, pénteken. 257 zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vértes Vilmos István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Miután szólni senki nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Vértes Vilmos István képviselő lír mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Vértes Vilmos István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a becsületsértés és rágalmazás vétségével gyanúsított Bartos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség 3.517/1926. f. ü. szám alatt kelt megkeresésére a zalaegerszegi kir. járásbíróság B. 4.316/5/1926. számú megkeresése szerint, Medgyessy Ernő nemesszentandrási lakos sérelmére elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétségének gyanúja miatt, a mentelmi bizottság javaslatára, a képviselőház 1927. évi május hó 23-án tartott 52. ülésében, nevezett képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. A zalaegerszegi kir. járásbíróság elnöke B. 4.316/6/1927. szám alatt, továbbá a győri kir. főügyészség 3.080/1927. f. ü. szám alatt újból megkeresést intézett a Képviselőház elnökéhez azon okból, hogy Bartos Jánjos képviselő kétízbeni szabályszerű megidézés ellenére sem jelent meg a bíróság előtt, miértis elővezettetésének szüksége merült fel. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés arra illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem vitás, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Bartos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben az elővezetés végrehajtása céljából függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, amely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Bartos János képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék,elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Bartos János képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a becsületsértés vétségével gyanúsított Csizmadia András országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó : T. Képviselőház ! A szegedi kir. főügyészség 3316/1927. f. ü. szám alatt Csizmadia András országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert az orosházai kir. járásbíróság B. 8638/6—1926. számú megkeresése szerint a bíróság ellene dr. Häuser Leó orosházai lakos feljelentésére, a sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő a feljelentés és a kihallgatott tanuk vallomása szerint 1926. november 2-án az orosházai községházán, a főjegyzői irodában a sértettnek azt mondotta, hogy : «Huszonötöt kellene magára verni, amiért belekontárkodott a lakásügyekbe», továbbá : «Ki maga, hogy az orrát olyan magasan hordja ?», ami az 1914. évi XLI. te. 2. § ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a véleményezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem vitás, minthogy azonban a kihallgatott képviselő állítása szerint és az eset személyes körülményei folytán, — amint az a B. 8.638/926—4. számú tanúkihallgatási jegyzőkönyvből megállapítható -, csupán kölcsönösen viszonzott vaskosabb tréfálkozásról lehet szó, mely nem meríti ki a becsületsértés jogi ismérveinek tényálladékát, — zaklatás esetét látja fennforogni, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Csizmadia András országgyűlési képviselő mentelmi joarát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök : Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Minthogy szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, mely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Csizmadia András országgyűlési képviselő úr mentelmi joga fel ne függesztessék, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Csizmadia András képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Nagy Emil országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó : T. Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 6-801/1927. f. ü. szám alatt, Nagy Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. V. 14.737/6—1926. számú megkeresése szerint, ellene a bíróság Csiszér János budapesti lakos feljelentésére büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő a közöttük fennálló polgári per, — dr. Kácz Jenő ügyvéd ellenjegyzésével ellátott — előkészítő iratában a következő kifejezéseket használta : «Ezt a keresetet én egy közönséges zsarolási kísérletnek tartom, a szegény jogon perlekedés védelme alatt», továbbá : «Felperes eme civilis zsarolási kísérletével szemben»... Ezen kifejezések az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás és a 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének a tényálladékát látszanak feltüntetni. Minthogy az eljárás alapjául szolgált polgári per még jogerős befejezést nem nyert és nem lehet megállapítani a feljelentő által beadott kereset jogosságát, másfelől «civilis zsarolási kísérlet» kitétel inkriminálása jogilag nem létező kifejezés, a bizottság nem látja fennforogni a bccsületvédelmi törvénybe ütköző jogi ismérvek tényálladékát. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esetét látja fennforogni, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Nagy Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne fügessze fel. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólani ? (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint az előbb tárgyalt ügyből kifolyólag Nagy Emil képviselő úr mentelmi joga ne függesztessék