Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-201
Az országgyűlés képviseíSházánah 2 A bizottságok nevében tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék az indítványokhoz hozzájárulni. (Helyeslés jobb felől) Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a most előterjesztett indítványokhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó ur által előterjesztett indítványokat elfogadta. Most pedig kérem a jegyző urat, méltóztassék a törvényjavaslatot felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént olvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az Egyiptommal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyministeri jelentés (írom. 554, 568.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Ház! Egyiptomban az elmúlt esztendőben erős gazdasági fellendülés volt észlelhető, és azok a magyar kiküldött urak, akik a múlt esztendőben az ott megtartott ipari és mezőgazdasági kiállításon résztvettek, maguk is meggyőződést szerezhettek róla, hogy a magyar exportnak, mégpedig ugy a mezőgazdasági, mint az ipari exportnak igenis van piaca Egyiptomban, s hogy mi ott versenyképesek vagyunk különböző mezőgazdasági és ipari cikkekben. Ha ennek ellenére nem fejlődött ki olyan élénk kereskedelmi forgalom Magyarország és Egyiptom között, mint amilyen joggal remélhető lett volna, annak kétségtelenül egyik oka az volt, hogy kereskedelempolitikai viszonyunk eddig nem volt Egyiptommal rendezve, amennyiben Egyiptom és a magyar állam egymásnak nem nyújtották a kölcsönös legnagyobb kedvezményt. Ezen mulasztáson segített a külügyminister urnák az a megállapodása, amelynek értelmében az 1927 : XV. te' 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján Egyiptommal való kereskedelempolitikai viszonyunkat kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény elvének kimondása mellett rendezte. Ezen az alapon ez évi március 14-étől kezdve Egyiptomnak mi adjuk a legnagyobb kedvezményt, s ezzel szemben Egyiptom is a legnagyobb kedvezményt biztosítja a magyar árunak. (Helyeslés a jobboldalon.) E megállapodás alapján remélhető, hogy Egyiptom és Magyarország között élénkebb gazdasági forgalom fog kifejlődni, amire kétségtelenül befolyással fog birni a keleti, török Levante és Egyiptom felé Fiúmén keresztül meginditandó magyar hajó járatok bekapcsolása is. Ezen az alapon kérem a t. Házat, méltóztassék a külügyminister urnák ezt a jelentését tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a külügyminister ur jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásulveszi és hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikke. ülése 1928 július 10-én, kedden. 87 lyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 554, 559.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Sándor előadó: T. Képviselőház! Bátor vagyok pár szóval és röviden megindokolni a" napirenden levő törvényjavaslat szükségességét és ismertetni annak tartalmát. A nemzetközi egyeizmények az, ipari tulajdon védelme tekintetében több megállapodásban vannak már törvénykönyvünkbe beiktatva, így előzőleg megállapodások történteik az ipari tulajdon védelmére Parisban, Brüsszelben, majd Washingtonban és végül 1925-ben Hágában, a gyári vagy kereskedelmi védjegyekre nézve pedig először Madridban, majd Brüsszelben, Washingtonban és Hágában. Ezek a megállapodások mind uj állomásai a nemzetközi egyezményeknek, amelyek arra szolgálnak, hogy az ipari tulajdon tekintetében fennálló értékek kellő megvédésben részesittessenek a kölcsönösség alapján. A mostani megállapodások annak az elvnek a következményei, amelyet már az előbbiekben leszögeztek, hogy tudniillik a kor szellemének és a kereskedelem kívánalmainak megfelelően is ezek a megállapodások mindig újra meg újra átvizsgáltassanak. A háború utáuii kereskedelmi viszonyoknak és általában a kereskedelmi üzleti felfogásoknak a kölcsönösség alapján való leszögezése kívánatossá tette, hogy ezek a megállapodások átvizsgáltassanak. Ebből kifolyólag jött létre ez a nemzetközi egyezmény, amely a most becikkelyezésre váró törvényjavaslatban lesz megörökítve törvényalkotásaink között. Ezek a megállapodások csupa praktikus ecaempontokat ölelnek fel, s bár talán lesz olyan meghatározás, amelyet később újra revízió alá kell venni, azonban most egyelőre ezek a praktikusságok azok, amelyeket törvénybe iktatni óhajtunk. Ez a törvényjavaslat megállapítja az ipari tulajdon védelmének tárgyait. Nevezetesen idetartozik a találmányi szabadalmak, mustrák, minták, kereskedelmi védjegyek, kereskedelmi név- és származási jelzés védelme, végül — és ez az uj rendelkezés a javaslatban — a tisztességtelen verseny ellen való védekezés. Érdekes, hogy a törvényjavaslat az ipari tulajdon mellett a mezőgazdasági tulajdont is védelmezi. Hiszen el tudjuk képzelni, hogy például a tokaji bor, mint márka, nagy előnyben részesül, ha nemzetközileg is védelmezve lesz, bár meg vagyok róla győiződve, hogy ötvenszer annyi tokaji bort eladnak a világon, mint amennyi tényleg termeltetik. E tekintetben igen értékes újításokat tartalmaz a javaslat, amelyen természetesen végigvonul a viszonosság és a kölcsönösség gondolata. < Ezenkívül érdekes megállapítása ennek a javaslatnak a származási ország fogalma, amelyben különösen három kritérium szerepel, és pedig először a komolyan számbajöhető ipartelep, azután a lakóhely és végül — ha ezek egyike sem állapitható meg — az állampolgárság. Amint mondottam, a törvényjavaslaton általában végigvonul a praktikusság gondolata s az kereskedelmi törvényünkkel, eddigi törvényhozásunkkal nem ellenkezik, sőt ellenkezőleg, azokat igazán érdemben és nagyon praktikusan egészíti ki, úgyhogy várjuk tőle kereskedelmünk fellendítését. Mert ha mi, mint kis ország, e viszonosság alapján a nagyokkal Összeköttetésben vagyunk, abból nekünk csak hasznunk származhatik. 12*