Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-200
74 Az országgyűlés képviselőházának felfogásomnak teljésen megfelelnek, azok teljesen helyesek s hogy azokat a magam részéről is elfogadom. Ennélfogva kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatnak-e Rubinek István előadó urnák most javasolt uj 14. §-át elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az uj 14. §-t elfogadta.- Ehhezképest a következő szakaszok sorszámai emelkedni fognak egy számmal. Következik a régi 14 §, uj 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a régi 14., uj 15. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! A régi 14. most már uj 15. §-hoz egy uj bekezdésnek a felvételét indítványozom a következő szöveggel (olvassa): »Az 1920 : XXXVI. teikk 98. §-a alapján megváltást csak azoknak a községeknek földbirtokrendezési ügyében lehet kimondani, melyekben az Ofb. Ítéletet, még nem hozott«. Ezen bekezdés felvételét szükségessé teszi és indokolja az a körülmény, hogy a 2. § ötödik bekezdése megváltási jogot ad, mint büntető szankciót a színleges szerződéseknél az Ofb. javára. Természetes, hogy ezt a jogát az Ofb. csak azokban az esetekben gyakorolhatja, ahol még a megváltási eljárás lefolytatva nem iett, vagyis körülbelül abban a 20 községben, ahol még a megváltási eljárás folyamatban van, de még nem fejeztetett be. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: Kivan valaki a benyújtott módosításhoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Minthogy a minister ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a régi 14., uj 15. §-t a bizottság szövegezésében Rubinek István előadó ur pótlásával együtt elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a régi 14., uj 15. §-t Rubinek István előadó ur pótlásával együtt fogadta el. Következik a régi 15., uj 16. <§>. Kérem annak felolvasását. Petrovics György jegyző olvassa a régi 15., uj 16. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Rubinek István előadó: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a régi 15., uj 16. §-hoz néhány stiláris módositást inditványozzak. (Halljuk! Halljuk!) Először indítványozom, [hogy a második bekezdés első sorában a »Készpénzbeli« kifejezés töröltessék és helyébe a következő szavak iktattassanak be: »a jelen paragrafusban foglalt rendelkezések szerint«. Indítványozom továbbá, hogy a negyedik pont második sorában »és épületért« szavak töröltessenek és helyükbe »építményekért és tartozékokért« szavak tétessenek. Indítványozom továbbá, hogy a második pont b. alpontjának második sorában »építmények« szó után »és tartozékok« szavak tétessenek. A 10. pontra vonatkozólag pedig indítványozom, hogy az innen töröltessék és áttétessék az uj 18. §-hoz, annak második bekezdése gyanánt. 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Csik József! Elnök: A képviselő ur nincs jelen; töröljük. Következik? Petrovics György jegyző: Haller István! Haller István: T. Képviselőház! A javaslatnak ettől a szakaszától várjuk a legnagyobb közgazdasági és morális effektust, de ugylátszik, épen ezért ez a szakasz volt alz, amelyet előzetesen a sajtóban és egyéb megnyilatkozásokban is meglehetősen diszkreditálni és kifordítani igyekeztek eredeti jelentőségéből. Tudniillik ugy állíttatott be a dolog, mintha ez ,a szakasz egyszerűen a nagybirtokosság kedvéért született volna meg, amelyet kártalanítani kell, és a kártalanítás céljára a kormámy olyan súlyos kölcsönhöz járult volna hozzá, amely az ország nagyjelentőségű megkárosításaira vezet. Pedig mindez azért történt, hogy a nagybirtokosság végre hozzájusson ahhoz az össizeghez, amelyre a földbirtokreform katposán igényt tart. Annyi egészen bizonyos, hogy a földbirtokreform valamiképein megbolygatta a magántulajdon rendjét, mert a megváltást szenvedett kétségkívül nem jutott hozzá a kártalanítási összeghez, az ui tulajdonos pedig, ahogy azt ma egyik túloldali t. képviselőtársam, Farkas Gyula képviselőtársam kifejtette, nem éreize magát egészen biztonságban uj tulajdonát illetőleg, mert amig nem érezte, hogy annak pénzügyi része valamiképen rendezve vain, és amig aa a telekkönyvben nem került a nevére, addig természetesen nem érezhette magát egészen biztonságban saját tulajdonát illetőleg. Annak idején, amikor a földbirtokref ormot a magyar népnek beígértük, természetszerűleg Ígéretet tettünk az egyik oldalra épugy, mint a másikra arra vonatkozólag is, 'hogy ennek jogi és pénzügyi része hogyan lesz megoldva. Mi annak idején ígéretet tettünk arra, hogy a megváltást szenvedő hozzá fog jutni a kártalanitáishoz és hogy ainyagi veszteséget nem fog szenvedni, de akkor a kommün után voltunk és valamennyiünknek harcolnunk kellett az ellen a felfogás ellen, hogy az lehetséges, hogy egy országban tulajdont kártérités nélkül elvegyenek, másrészt pedig, hogy ellenszolgáltatás nélkül valakit tulajdonhoz lehessen jutttatni. A mi igéretünk tehát akkor az volt, hogy olcsón, könnyű fizetési feltételek mellett tulajdonba fogjuk adni azt a földrészt, amelyet a földbirtokreform kapcsán a földhöz juttatott kapott. Ennek az igéretünknek eddig nem tettünk eleget, ennek következtében fenmarad egyrészt az a kötelességünk, hogy a magántulajdon rendjébe a földbirtokreformot végre beillesszük, másrészt pedig az a kötelességünk, hogy beváltsuk azon igéretünket, hogy valóban jogos tulajdonhoz fogjuk juttatni a földhqz juttatottakat és megnyugtatjuk őket abban a tekintetben, hogy ahhoz többé legális módon nem szabad hozzányúlni. Most az a kérdés, vájjon a törvényjavaslatban ez a kontemplált megoldás megoldás-e és az-e, amit Ígértünk. Az első igéret az volt, hogy olcsó kölcsön utján segítjük hozzá a földhöz juttatottakat ahhoz, hogy tulajdonként szerezhessék meg azt a területet, amelyet az Ofb. eljárása során megkaptak, Mármost igaz-e az hagy olcsón és könnyű fizetési feltételek mellett? Azt hiszem, objektive meg kell állapítani hogy ez a megoldás, — most teljesen elvonatkoztatva a kölcsön tői,' amelyhez végeredményben abban a vonatkozásban, hogy