Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. 71 mert anarchia lesz!) Ha ennél most a Curiának hatáskört adnánk, akkor lenne baj, mert két egyenrangú biróság konkurrálna. (Rassay Károly: Nem egyenrangú! Ne bántsuk a Curiát! A járásbírósággal sem egyenrangú!) Ezek szerint énugy találom, hogy valamiképen be kellene fejezni ezt az ügyet. Én a szakasz utolsó bekezdéséhez indítványt nyújtok be; kérem, méltóztassanak elfogadni indítványomat, amely igy szól (olvassa): »Visszajuttatás vagy vagyoni előnymegosztás címén (az 1920 : XXXVI. te. 91. §-a és az 1924 : VII te. 24. §-a) ezentúl semmiféle alapon eljárást indítani nem lehet«. (Rassay Károly: És ami eddig történt? Akkor ne tessék azt utólag legalizálni ilyen szövegekkel! Mert akkor utólag legalizálják! — Zlinszky István: De jövőre legalább!) Meg vagyok róla győződve, hogy ez az indítvány minden további kontcoverziát ki fog kapcsolni ebből a kérdésből. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Szabó Sándor t. képviselőtársam indítványa nem oldja meg a kérdést, és nem intézi el az ügyet. (Szabó Sándor: Javít!) Ez nem pártkérdés. Rassay Károly beszéde ezt az ügyet teljes megvilágításban helyezte elibénk s pártkülönbség nélkül valamennyien hatása alatt álltunk annak^ hogy milyen szörnyű igazságtalanság történt ebben az adott esetben és nagyon jól tudljuk, hogy még nagyon sok esetben. Mélyen t. képviselőtársam indítványa csak a jövőre vonatkozik, de a múlt esetek igazságtalanságait nem orvosolja, már pedig... (Szabó Sándor: Nem .is a törvényhozás feladata! — Zaj balfelől.) Miért vagyunk akkor itt? A törvényhozásnak feladata minden igazságtalanságot orvosolni. (Szabó Sándor: Engedelmet kérek, ez birói feladat!) A mi feladatunk, a mi hivatásunk fórumot adni neki, (Rassay Károly: Nem konkrété, hanem generálisan.) amikor egy igazságtalanságnak tudomására jutottunk és amikor az az igazságtalanság köztudattá vált, mert ez nem egyéni nézet és nem egyéni sporadikus vélemény, hanem általános köztudat, s akkor Rassay Károly t. képviselőtársunknak az ihditványa oldja meg egyedül ezt a helyzetet. Mi természetesen nem ragaszkodunk annak szövegéhez, csak azt kérjük, hogy az abban foglalt gondolatot, amelyet mindenki helyesel, öntsék megfelelő formába. Itt nincs szó hiúsági kérdésről, szerzői jogi hiúságról, azon már túl vagyunk; hanem arról van szó, hogy amikor a törvényhozásban pártkülönbség nélkül valamennyien felismerjük egy helyzet tarthatatlanságát, egy állapot igazságtalanságát, akkor közös erővel intézzük el ezt a kérdést. Nem is értem, hogy mi a mi feladatunk és hivatásunk, ha nem ez. Engedelmet kérek, ez a törvényhozás feladata és hivatása, ezért vagyunk, ezért fejtjük ki nézeteinket. Különben mi lenne a célja a mi ittlétünknek? (Rassay Károly: Nem jelenthetünk be telhetetlenséget a zsarolókkal szemben!) Ha felismerünk valamilyen igazságot, annak kell, hogy érvényt szerezzünk és annak eleget kell tennünk. Mondom, nem kell hirtelenélben határozni, lesz módja a minister urnák ezt a kérdést öszszeegyeztetni a meglevő helyzettel és. gyakorlattal; méltóztassék megfogni, elintézni és végre megszüntetni ezt a lehetetlen állapotot, amelyről az egész országban beszélnek, amelyről mindenütt szégyenletesen emlékeznek meg. Nem értem a dolgot, mert, ha most egy más kérdésről volna szó és azt incidentaliter hoznák ide, akkor lehetne azt mondani, hogy most nem oldjuk meg. De most csak erről a kérdésről van szó, sőt azt lehet mondani, hogy ez a javaslatnak egyik legfontosabb, egyik leglényegesebb szakasza. Ezt az Ofb., ha ott istenek és apostolok ülnének, sem válthatná be; mert ma, amikor annyi érdekellentét ütközik Össze, lehetetlen, hogy egy biróság, amelynek nincsenek megkötött szabályai, ilyen normativumok nélkül, szabadjára eresztve, magára hagyva, mindenféle érdekellentét ütköző tüzében, kitéve a befolyásoknak, a különböző megnyilatkozó érdekellentéteknek, helyesen tudna dönteni. Én tehát ilyen körülmények között nagyon kérem a t. Képviselőházat, (hogy méltóztassék Rassay Károly képviselőtársunk indítványát elfogadni és a szakaszt ahhoz képest módosítani. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A minister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A 13. §-hoz elhangzott megjegyzésekre legyen szabad a magam véleményét az igen t. Háznak tudomására hoznom. Teljesen tudatában vagyok azoknak az eredőknek és nehézségeknek, amelyek az Ofb. eljárásában mutatkoztak, tudatában vagyok annak, hogy ezek a bajok és az Ofb. egész eljárásának támadhatósága onnan erednek, hogy maga az Országos Földbirtokrendező Biróság eljárása olyan módon, nevezetesen perrendi módon, mint azt az igen t. képviselő urak ezúttal rendezni óhajtják, a múltban rendezve nem volt. (Szabó Sándor: Ez igaz!) Minden baj ebből származik, és ha az előtt a feladat előtt állnék, hogy maradandó, stabil dolgot alkossak, semmiképen sem zárkózhatnék el az elől, hogy ennek a véleményemnek konzekvenciáját levonjam és magam is erre az álláspontra helyezkedve, teljesen uj perrendtartással járuljak az igen t. Ház elé. Miről van azonban itt szó tulaj donképen? Itt szó van az Országos Földbirtokrendező Biróság működésének, ügyeinek likvidálásáról és azok a rendelkezések amelyek a 13. §-ban inauguráitatnak és terveztetnek, amint méltóztatnak tudni, az ügyeknek most már nagyon-nagyon csekély töredékére vonatkoznak. Épen ezért nem állhatok azon az állásponton és nem terhelhetem a törvényhozást azzal, hogy erre a csekély töredékszámu ügyre vonatkozólag mi most egy teljes perrendtartást alkossunk meg. Nem lehet álláspontom más, mint az, hogy azokat a kiáltó perrendellenességeket, amelyek bent voltak és bent vannak az Ofb. mai eljárásában, kiküszöbölve, ezekre a töredékeljárásokra inauguráljunk egy olyan eljárást, amely tűrhetővé teszi ennek az eljárásnak lefolytatását. Miben látom én főként és miben van főként az Országos Földbirtokrendező Biróság eljárásnak a főhibája? Főhibája az., amire az igen t. felszólaló urak is rámutattak, hogy itt ebben az eljárásba a kontradiktórius eljárás bekapcsolva nem volt. Ez volt az egyik baj. A másik baj az volt, hogy egy perszerüleg kiépített jogorvoslati rendszer abban a törvényben szintén nem volt. A harmadik az volt, hogy az a bizonyos elnöki tanács elé vitel kérdése olyan diszkrecionális módon volt megrendezve és megszervezve, ami azután azokra 10*