Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

62 Az országgyűlés képviselőházának utján, hogy ezt a költségjegyzéket korrigálja és az eredeti megállapodáshoz képest igazitsa ki. Amidőn tehát a 12. §-ban épen ezekkel a múltban sok esetben elkövetett visszaélésekkel szemben látok védelmet a kisemberek részére, (Baracs Marcell: Alperesi álláspont!) a sokkal gyengébb fél részére az ügyvéddel szemben, akkor meg kell állapitanom, hogy ez nagyon helyes. Sokan kifogásolják azonban, hogy miért nincs ez biztosítva a megváltást szenvedők részére is? Azért, mert a rendszerint sokkal magasabb intelligenciájú földbirtokosnak nincs szüksége ilyen védelemre. Nagyon helyes azonban, hogy a szakasz védi a kisember-eket a szegény embereket az ilyen ügyvédi túlkapások ellen. Épen ezért a magam részéről (Baracs Marcell: Boldog örömmel elfogadja!) Gál Jenő t. képviselőtársam határozati javaslatát semmi esetre sem vagyok hajlandó elfogadni, hanem kérem, hogy a 12. §-t — épen a szegény kisemberek érdekében — eredeti szövegben méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra 'következik'? Petrovics György jegyző: Csik József! Csik József: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az ellenzék oldaláról felszólalt t. képviselőtársaim perhorreszkálták a törvényjavaslat 12. %-kt, amely tudvalevőleg az ügyvédi költségek megszabását az Ofb.-re, (Baracs Marcell: Kizárólag!) kizárólag az Ofb.-re ruházza át. A magam részéről természetesnek tartom, hogy t. képviselőtársaim, ezt az álláspontot foglaltaik el, hiszen ők ügyvédek és természetes, hO'gy minden megkötöttség ellen, amely az ügyvédi eljárás ellen irányul, állást kell foglalniuk. (Csontos Imre: Ugy van! Ez az érdekük!) Sőt annyiban is természetesnek tartom ezt, mert meg vagyok róla győződve, hogy mindhárom felszólalt képviselőtársam olyan ügyvéd, aki soha át nem lépné azt a mértéket, amelyet az ilyen eljárásoknál meg kell tartani. Azt hiszem, felszólaló t. képviselőtársaim sem tagadják, hogy a földrendező eljárásoknál nagy visszaélések történtek e tekintetben. Tudjuk, hogy a törvény ugy volt kontemplálva, hogy szinte kizárta a jogi képviseletet, hiszen akármelyik igénylő maga kérhette az Országon Földbirtokrendező Bíróságtól az eljárás meginditását. Azt is tudjuk, hogy az ilyen ügyvédnek különösebb hatáskör a földrendező eljárás keretében nem jutott, s mégis az igénylők, talán épen amiatt, mert kevésbbé voltak ezzel tisztában, ügyvédekhez fordultak, akik nem épen méltányos összegeket állapitottak meg sokszor kataszteri holdankint fáradságuk fejében. Tették pedig ezt azért, mert az az ügyvédi rendtartás, amelyre Baracs t. képviselőtársam hivatkozott, hiányosnak mutatkozott e visszaélések megszüntetése tekintetében. Megértem, hogy hiányosnak mutatkozott, mert hiszen nem ilyen esetre szövegezték az ügyvédi rendtartás idevonatkozó paragrafusát, hiszen a földrendező eljárások olyan különleges ügyeket involváltak maguk után, amelyekre nem lehetett ráhúzni egyéb ügyek jogszabályait, ennélfogva természetes, hogy bizonyos hiányok mutatkoztak, de épen e hiányok elkerülése céljából tartom szükségesnek, hogy itt ezt a paragrafust felvegyük. Meg vagyok győződve arról, hogv annak a visszaélésnek, amely itt-ott kétbéglelenül tapasztalható volt, ez a paragrafus elejét fogja venni, s szivesen fogadom el «zt a paragrafust és csak ^azt hangsúlyozom hogy bár már az alaptörvényben is benn lett 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. volna ez a rendelkezés. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Ház! Ennek a szakasznak érdemét illetően ugyanazon az állásponton vagyok, amelyen Bródy és Baracs t. képviselőtársaim vannak; annál inkább is, mert azt hiszem, elegendő alap nekem az, hogy ugyanakkor a Budapesti Ügyvédi r Kamara álláspontján állok. Én az ügyvédi gyaIkorlatot nem folytatom abban a mértékben, mint más a jelenlevő t. képviselőtársaim közül, időm sem engedi meg és az összeférhetlenségi szigorú szabály sem, amelyet a mai időkben én magamra, mint ellenzéki politikusra nézve, felállítok, azonban az ügyvédi kamara álláspontját elfogadom és szivesen képviselem, szemben sok olyan képviselőtársammal, aki, ugy látszik, idebenn a törvényhozásban nem hajlandó képviselni a kamara álláspontját, amelyben esetleg tisztséget vállal el. Amiért felszólalok, az semmi egyéb, minthogy előttem szólott t. képviselőtársam valahogyan a nevemet emiitette olyan vonatkozású ügyben, amelyet ugy hozott fel, mint példáját annak a visszaélésnek, amely ellen ez a szaikasz intézkedik. (Zaj. — Elnök csenget.) A t. képviselőtársam azt kéri tőlem, hogy emlékezzem vissza az ügyre. Én azt kérem a képviselő úrtól, legyen olyan szives visszaemlékezni erre az ügyre és pontosan előadni, úgyhogy félreértés ne legyen. Sem én, sem irodám az Ofb. előtt soha nem képviselt földigénylőiket, igaz, hogy ennek ellenében nem is képviselt olyanokat sem, akiktől el akarták venni a földet. Én az Ofb.-nál nem jártam el. Az egész idő alatt talán 2—3 olyan eset fordult elő, amiikor olyan durva igazságtalanság céloztatott, amely ellen felemelni a szavamat, mint közéleti embernek is, kötelességem volt. Még a mai ülés folyamán leszek bátor egy ilyen ügyet előadni. Úgysem kerülhettem tehát én az Ofb-hez, hogy a földhöz juttatottak érdekében járjak el. Nem járhattam el azért sem, mert körülményeim nem engedik meg, hogy én egyes vidéken levő emberek ügyeiben leutazzam, képviseljem őket, de elfoglaltságom sem engedi meg. Az az ügy, amelyre a t. képviselő ur célzott, a következő volt. Az ién munkatársaim között van egy munkatársam, aki amellett a budapesti ágyvédi kamarának bejegyzett ügyvédiagja is. Semmi közöm az illető személyéhez azon az egyen kivül, hogy munkatársam. (Klein Antal: Az Esti Kurir papirosán volt!) T. képviselő ur, azt hiszem, egészen világosan mondtam meg. Amikor a képviselő ur hozzám jött, jól emlékszem reá, hogy azt mondottam: fogalmam sincs róla, hogy az illető ur praktizál. Méltóztatik reá emlékezni, hogy azt mondottam, hogy fogalmam sincs az egész ügyről, de meg fogom vizsgálni, mert nem vitatom azt. hogy sok-e a felszámítás vagy sem, de az én lapomnak munkatársa földhözjnttatási ügyben nem léphet fel igényekkel földhözjuttatottakkal szemben. így volt ez, képviselő ur? (Klein Antal: így volt!) És mi történt? (Klein Antal: Utasította az Esti Kurir munkatársát, hogy telefonáljon!) Igen, hogy azonnal telefonáljon, hogy vizsgálják ; meg az ügyet és az illetővel szemben elbocsájtási feltételként állapíttatott meg az, ha még egyszer hasonló eset előfordul és utasítottam, hogy a költségjegyzékét tegye félre. így történt? (Klein An-