Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-200
60 Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. ilyen érdeket képvisel. (Farkas István: Ezt máskép is meg lehetne oldani!) Kérem a szakasz elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitoni, következik a határozathozatal. A 10. §-al szemben áll Farkas István képviselő ur indítványa, aki az egész szakasz törlését indítványozza és az előadó ur módosító indítványa, amely a 3. bekezdéshez két módosítást javasol. A kérdést akként teszem fel, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom mind a két indítványt, ugy Farkas képviselő ur indítványát, mint az előadó ur módosító indítványát. Amennyiben az eredeti szakasz, nem fogadtatnék el, az előadó ur indítványát fogom szembeállítva feltenni szavazásra. (Farkas István.: A kérdés feltevéséhez kérek szót.) A szót a képviselő urnák megadom. Farkas István: Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevőket megszámlálni. Petrovics György jegyző (megszámlálja a jelenlevőket): Ötvenkettő! (Zajos ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a megszámlálást pontosan eszközölni és jelentést tenni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! (Fábián Béla: Kérem, ez kutya-komédia! — Zaj.) Csendet kérek. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, hogy a jegyző ur megszámlálhassa a jelenlevőket. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Negyvennégy! — Rubinek István: ötvenegy!) Petrovics György jegyző: Negyvennyolc képviselő van jelen. Elnök: A Ház tehát nem határozatképes. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, sziveskedjeneik helyeiket elfoglalni. Következik a 10. § feletti szavazás. Először szavazás alá bocsátom a 10. $ eredeti szövegét, szemben Farkas István képviselő urnák a törlésre vonatkozó indítványával és az előadó ur kétrendbeli módosításával. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 10. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az ismertetett indítványokkal? (Nem!) A Ház a szakaszt eredeti szövegéiben nem fogadja el. Kérdem most már, méltóztatnak-e az eredeti szakaszt Rubinek István előadó ur módosításaival elfogadni 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő uraikat, akik a szakaszt Rubinek előadó ur módosításaival fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt az előadó ur módosításaival fogadta el. Következik a 11. §. Kérem annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a 11. szakaszt, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 12. szakaszt). Gál Jenő! Gál Jenő: T. Ház! Ez a szakasz azzal foglalkozik, hogy a juttatást kérők vagy a juttatásban részesülők ügyvédi képviselete milyen költséggel jár. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Méltóztassanak megengedni, hogy mindjárt kijelentsem, én is elismerni, hogy ezen a téren szükséges valamelyes intézkedés, mert valóban fordultak elő esetek, amikor a juttatásban réi&zesülő szegény néposztály olyan költséget volt kénytelen viselni, amely nem állott arányban azzal a munkával, amelyet érdekében teljesítettek. Amikor azonban ezt a legnagyobb készséggel elismerem, egyúttal bátor vagyok utalni arra, hogy ez az intézkedés, amelyről itt szó van, a másik végletet jelenti. Ez ugyanis az érvényben levő ügyvédi rendtartással szemben állana, mert hiszen az ügyvédi rendtartás értelmében az ügyvéd költsége a rendes bíróság által — vagy az ügyvéd személyes bírósága vag-y ügyb Írósága által — mindig megállapítható. Érthetetlen volna tehát, hogy most az egyik érdekelt félnek ügyvédi költségei a szabad egyezkedés és személyes bírósági megállapítás tárgyai legyenek, a szegényebb néposztály ügyvédi költségei azonban ki legyenek véve az alaptörvénynek s az ügyvédi rendtartásnak általános határozmányai alól. Amikor én védelmet akarok nyújtani e tekintetben, olyan összeegyeztetést kívánok, amely mind a két irányban megóvja az érdekeiket, mert ha igy marad, '• ahogy a törvényjavaslatban van, méltóztassék elhinni, t. Képviselőház, hogy az ügyvédi kar a maga méltóságával nem tartja összeegyeztethetőnek azt, hogy már eleve kimondassék, hogy az ügyvédi költség pedig egy bizonyos olyan lebecsülésben részesüljön, mint amilyent ez a törvényhely kifejezni akar. Segiteni akarunk és én is amellett vagyok, adassék mód arra, hogy ezt a költséget megfelelően az Országos Földbirtokrendező Birósá gállapitsa meg, de nem a kar presztízsének rovására. Más ügyekben is van szegényvédelem, büntető és polgári téren egyaránt, vannak házasságvédő és gyámsági kirendeltek, de sehol nincsen az ügyvédi kar ilyen szigorú intézkedésnek alávetve. így a szegényvédelem könynyen abba a helyzetbe juthatna, hogy ezen a presztízskérdésen múlnék, kapnának-e ügyvédet. Az egyik oldalon, ahol a tehetős nagybirtokososztály áll, felkészült ügyvédek járulnának a bíróság elé, ez a szegény néposztály pedig magára volna hagyva, mert azt csak még sem kívánhatjuk, hogy visszasüllyedjünk a középkorba s azt mondjuk, eléggé védi azt az ügyfelet a bíró- Nem is védheti, a bírónak nem ez a feladata. Ügyvédnek kell védenie mind a két oldalon azt az igazságot, amelynél a bírónak kell megtalálnia az objektiv tárgyilagos eredményt. Amikor tehát én javaslatot terjesztek elő s amikor kérem a mélyen t. igazságügyminister urat, kegyeskedjék ehhez hozzájárulni, meg akarom védeni a jogsegélyre szoruló szegény nép érdekeit is és összeegyeztetni kívánom ezt azzal a presztízzsel, amellyel a jogvédő ügyvédi testületnek tartozunk. Javaslatom a következőképen hangzik (olvassa): »Az 1920 : XXXVI. tcikk, vagy az 1924. évi VII. tcikk alapján földhöz, kishaszonbérlethez, házhelyhez juttatást kérők vagy juttatásban részesülők részéről megbízott ügyvéd díját és költségét az ügyvédi kamarák meghallgatása után az igazságügyminister által készítendő külön díjszabással az Ofb. állapítja meg. Ez az intézkedés a már befejezett ügyekre nem vonatkozik.« Ezzel akarom a jogbizonytalanságot kizárni és ezzel akarom azt a középutat jelezni, amely mindkét irányban megóvja, hogy egyrészt jogellenesen kikötések ne történhessenek és ne legyenek kihasználhatók a jogsegélyre
