Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-200
48 Az országgyűlés képviselőházának 2Ô0. ülése 1928 július 6-án> pénteken. vakra gondoljon elsősorban, amelyekben a földbirtokreform bárkinek hibájából vagy a törvény hiányosságából kifolyólag nem sikerült. Kérem tehát, hogy ez a hatalom is, amelyet itt a. minister ur fentart magának és amelyet most a minister ur számára megszavazunk, ugy gyakoroltassék, hogy a földbirtokreform hiányos végrehajtása, vagy a Végrehajtás közben történt mulasztások, esetleg^ visszaélések e hatalom kezelése közben reparáltassanak. (Mayer János földmivelésügyi minister és Rubinek István előadó egymással tanácskoznak. — A szónok beszédét megszakítva, vár.) Elnök: Kérem méltóztassék folytatni! (Pesthy Pál igazságügyminister: Én hallgatom!) Szilágyi Lajos: Én inkább le fogok ülni, mert hiszen ebben a kérdésben a minister urnák rögtön állást' kellene foglalnia. Ha, a minister urnák most mást kell tárgyalnia, akkor inkább szünetet kérek. (Propper Sándor: Ez a gyorstalpaló módszer! — Jánossy Gábor: Sőt inkább megfontoló módszer!) A másik dolog, amire felhivom az, igen, t. minister ur figyelmét, az, hogy méltóztassék a falvakban évtizedeken keresztül a birtokforgalom, valamint a gazdálkodás terén felvett bizonyos régi falusi szokásokat tekintetbe venni akkor, amikor ezt a hatalmat gyakorolni fogja. Egyik előbbi felszólalásom kapcsán rámutattam arra, hogy az én vidékemen, Bihar vármegye területén, évtizedek óta egy bizonyos gazdálkodási rendszer vált szokássá: az apa megegyezik a fiával, az, após megegyezik a vejével ugy, hogy bizonyos földdarabokon együtt gazdálkodnak és a gazdálkodás eredményét megosztják. Ez nálunk bevett szokás volt, soha senki fenn nem akadt rajta, átment a gyakorlatba. Most az elmúlt hetekben megjelentek a fináncok, — mint ahogyan itt ezt már szóvátettem — és megvádolták ezeket a falvakat azzal, hogy a falvakban titkolt haszonbéri rendszer van és megbírságolták az évtizedek óta igy gazdálkodó ^polgártársaimat azon a címen, hogy eltitkolták a haszonbéri viszonyt és kiszabtak reájuk koronákban milliókra menő súlyos birságokat, olyan hatalmas nagy összegekkel, hogy az, illetők egy évi adóterheit tízszeresen is felülmúlják ezek a bírságok. (Jánossy Gábor: Jogorvoslat!) Bizonyos vidékeken bevett szokásokat feltételnül teíkintetbe kell venni és azért hivom fel itt az ingatlaneldarabolásoknál is a minister ur figyelmét arra, hogy a mi vidékünkön például az ingatlanfeldarabolás tekintetében az a helyzet, hogy aki fel akarja darabolni ingatlanát, az fél sok emberrel szerződést kötni, fél sok emberrel érintkezni, fél sok emberrel anyagi szempontból összeköttetésben lenni, borzadnak a birtokosok attól, hogy ők bárminő szerződést kössenek sok emberrel; viszont borzadinaik ugy a birtokosok, mint a kisemberek azoktól, akiket általában ngy szoktunk nevezni, hogy üzletszerűen foglalkoznak a parcellázással. . A mi vidékünkön tehát átment a gyakorlatba, a szokásba az, hogy a köizséjg- tekintélyesebb vezetőember!, például a községi bíró és még néhány más tekintélyes vezetőember köti a szerződést és veszi meg az, ingatlant. (Pesthy Pál igazságügyminister: Csináljon szövetkezetet s meg van oldva a kérdés!) Most van egy konkrét eset. Két-három vezető parasztgazda megveszi a,z ingatlant, kifejezetten azzal a szándélktkal, hogy azt feldarabolja, hogy ingatlaneldarabolást csináljon. Az ilyen parcellázásoknáíl megikülöbbözttetett elbánást kérek az igen t. minister úrtól — épen ezekről nem is szól a paragrafus — s nálunk épen ez a leggyakoribb. Ezeknek az ingatlaneldarabolési járulékoknak (kétségtelenül adóztatási jellege van. Amikor ennek a mérvét majd rende-, lettel megállapítja a minister ur, méltóztassék arra gondolni, hogy ilyen fajtájú ingatlaneldarabolások is vannak, tehát egy harmadik fajta és ez a leggyakoribb. Az ingaltaneldarabolási járulékot tehát ilyen esetben vagy ne méltóztassék kiszabatni, vagy pedig a legcsekélyebb mértékben méltóztassék kiszabatni. Én ezt a paragrafust általában ugy fogom fel, hogy a minister ur egyrészt beavatkozási jogot akar magának ebben a törvényben biztosítani, másrészt meg akarja fizettetni azokat, akik ingatlan eldarabolási műveleteket végeznek. Azt, hogy beavatkozási jogot akar a minister ur, helyeslem, megszavazom, szükség van rá, mert csak igy tudja helyrehozni azokat az óriási mulasztásokat, amelyek a földreform végrehajtása során történtek, de ugyanakkor, amikor ilyen beavatkozási jogot kér a minister ur önmaga számára, meglep engem, hogy a 4. bekezdésben pedig teljesen odadobja a gyeplőt és lemond teljesen a beavatkozási jogról. Az 1. bekezdésben megszavaztatja magának a beavatkozási jogot, a 4. bekezdésben lemond róla; az a kivétel ugyanis, amelyet a 4. bekezdésben méltóztatik említeni, felöleli az összes ingatlaneldarabolásokat Én előre megjóslom a minister urnák, hogy nem lesz olyan ingatlaneldarabolás, amely bele nem esik a 4. bekezdésbe foglalt meghatározásba. Mindenki útját, módját fogja ejteni annak, hogy az ingatlaneldarabolást vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, vagy a Kisbirtokosoik Országos Földhitelintézete, vagy pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet utján végeztesse, vagy pedig — és itt jün egy teljesen .érthetetlen része a javaslatnaik — a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó olyan pénzintézet jön tekintetbe, amely a törvény vagy alapszabály értelmében ilyennel foglalkozik. (Mayer János földmivelésügyi minister: Az általam jóváhagyott tervek alapján! Miért méltóztatik elhallgatni!) A t. minister urnák előre megjóslom, hogy minden ingatlaneldarabolás ide, a kivételek (közé fog belemagyarázódni, minden ingatlaneldarabolás kivétel lesz és igy a minister ur beavatkozási joga teljesen illuzorius lesz. (Szabó Sándor: A feltételeket a minister állapitja meg!) Megjósolhatom, hogy teljesen illuzorius lesz, mert mindenki ki fog bújni a minister ur beavatkozási joga alól és nem érjük el azt a célt, amelyet el akarunk érni. Amikor feltételekhez köti a minister ur az engedélyt, s az első bekezdés alapján kimondatja velünk azt, hogy közérdekből indokolás nélkül megtagadhatja az engedélyt, akkor óriási, széleskörű, nagy beavatkozási jogot nyer — és mindezt a minister ur odadobja. Nem volna szabad odadobni még az Altruista Bank számára sem. (Mayer János földmivelésügyi minister: Ennek az a hivatása!»} Hát a minister ur nem akar beleszólni abba, hogy az Altruista Bank hogyan parcelláz? Ellenkezőleg, állandóan a legnagyobb kontroll alatt kellene épen ezeket az intézeteket tartani, (Mayer János földmivelésügyi minister: Ugy is van!), mert ezeknél darabolódik fel a legtöbb föld és ha ezeket ki méltóztatik venni (Mayer János földmivelésügyi minister: Dehogy veszem!) és kibocsátja fenhatósága alól a minister ur, akkor ki felett
