Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

42 Az országgyűlés képviselőházának : Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Gál Jenő képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el és Gál Jenő képviselő ur indítványát elvetette. Kérdem most már: méltóztatik-e elfogadni az .előadó ur által javasolt 2. bekezdést, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az. inditványt elfogadta és igy a szakaszt ezzel a bekezdéssel jelentem ki elfogadottnak. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő lejárt, a vitát megszakitom és előterjesztést teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. 'Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; az Egyiptommal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyministeri jelentés; az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat; az 1928/29. költségvetési évben megvalósítandó beruházásokról szóló törvényjavaslat és végül a mentelmi bizottság 350,, 353., 372. és 354. számú jelentéseinek tárgyalása. (Helyeslés.) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatképen kimondom. Esztergályos képviselő ur a házszabályok 205. §-ának b) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Esztergályos János: T. Képviselőház! A múlt hó 23-án tartott felszólalásom alkalmával, amikor szóvátettem a gyufamonopólium kérdését, beszédem folyamán felemiitettem a Magyar-Német Mezőgazdasági Készvénytársaságot és ezzel kapcsolatban nyolc nevet emiitettem meg, mint olyanok neveit, akik ennek a Magyar-Német Mezőgazdasági Részvénytársaságnak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai. Másnap vagy harmadnap Győr, Mosón és Sopron egyesitett vármegyék alispánjától, dr. Németh Ödön úrtól levelet kaptam, amelyben az illető alispán ur tiltakozik az ellen a feltevés ellen, mintha ő ennek az általam emiitett részvénytársaságnak igazgatósági tagja volna. A legnagyobb meglepetéssel olvastam az alispán ur levelét, mert a nyolc név között én dr. Németh Ödön alispán ur nevét nem, emiitettem. A lapok, miként az alispán ur hozzám intézett másodiJk levelében közli, az Ő nevét is felemlítették, mint olyant, amelyet én megemlitettem volna. Miután dr. Német Ödön alispán ur felkért arra, hogy ezt itt ezen a helyen jelentsem ki, ezt én itt az alispán ur kívánságára kötelességszerűen kijelentem. (Helyeslés a baloldalon.) Felemlítettem, ismétlem, nyolc nevet, az alispán ur nevét azonban nem említettem fel s ennek igazolásául a múlt hó 23-ikán tartott ülés jegyzőkönyvére hivatkozhatom. (Helyeslés.) Elnök: Lakatos Gyula képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Lakatos Gyula: T. Képviselőház! Nem kértem volna erre a néhány szóra engedélyt, ha nem épen Rassay Károly t. képviselőtársam emelte volna azt a, ha nem is vádat, de legalább is szemrehányást ellenem, hogy tegnapi felszólalásomban én és akik hozzám hasonló szel9. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. lemben szólaltak fel, talán meggondolatlanul szólaltunk fel, amikor azt mondottuk, hogy az agrár törvényhozás körében a jog mezejébe politikai konsziderációkat is be kell vinni. A szemrehányás abból az irányból jött, hogy ez a kijelentés talán az optánsper sorsa szempontjából kihatással birhat és in persona engem, aki ebben a perben más minőségben is érdekelve vagyok, aposztrofálni méltóztatott. Az én szerény megítélésem szerint Rassay Károly igen t. képviselőtársam részéről a törvényhozói minőség és a törvényalkalmazói minőség összetévesztéséről van szó. A törvényhozónak, igenis, kötelessége a politikai konszideráció bevitele a jog mezejébe, (Rassay Károly: Kompromisszumot méltóztatott mondani!) mert a jog fejlődése nem más, mint a jog mezejének politikai és szociális gondolatokkal való átitatása. T. képviselőtársam tudni fogja, — hiszen ő maga is ekként nyilatkozott — hogy nincs olyan jogintézmény, amely mereven, évszázadokon keresztül mozdulatlan maradt volna, és ma a tulajdonjog intézményét senki az életben tabunak nem tartja. Hogy az nem tabu, épen abban nyilvánul meg, hogy lassan a politikai és szociális konsziderációk bemennek a jog mezejébe. Ami Romániával szemben a magyar gravameneket illeti, — elvégre nem feladatom most külpolitikai beszédet mondani — ott a politikának a jog alkalmazásába való bevitele a mi sérelmünk, amelyet a népszövetség előtt kormányunk panasz tárgyává tett; tudniillik ott egy meglévő törvényt, amelyet a jog szerint kellene alkalmazni, nem a jog, hanem a politikai - konsziderációk alapján alkalmaznak. Én tehát, aki egyik szerény munkása vagyok ennek az optánspernek, nem akartam, hogy annak a szemrehányásnak tárgya maradjak itt ebben a Házban, mintha hozzájárultam volna egy olyan felfogáshoz, hogy a jog alkalmazási területére a politikát be szabad vinni. Én tehát azt az óvatosságot, amelyet igen t. képviselőtársam nelkem ajánlott, ezennel teljes tisztelettel neki visszakínálni vagyok kénytelen. (Rassay Károly szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő ur szólni? i ' ". i . Rassay Károly: Félreértett szavaim helyreigazítása címén. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Rassay Károly: T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam, habár bizonyára érdemben ugyanazt kívánta mondani tegnap is, mint ma, nem egészen pontosan idézi tegnapi szavait. T. képviselőtársam tegnap nem a politikai szempontok konsziderálásáról beszélt, hanem a jognak és a politikai szempontoknak kompromisszumáról. (Lakatos Gyula: Törvényhozói minőségemben!) Pardon, ezt méltóztatott mondani. T. képviselőtársamnak ez a gondolatmenete azután ma már^ egészen^ más formában jelentkezett más képviselőtársamnak ajkán, mert ők világosan arra magyarázták ezt a gondolatmenetet, hogy konkrét ügyek elintézésénél, tehát a törvény alkalmazásánál, — mert hiszen arra hozunk törvényt, hogy a törvényt ezentúl ne az Ofb., hanem a földmivelésügyi minister hajtsa végre — uj szervet kell kreálni és azért nem lehet elfogadni a bíróság irányában felálitott követelményeinket, mert ezeknek a kérdéseknek eldöntése elsősorban politikum ós nem a jog kérdése. A képviselő ur kénytelen meg állapítani,