Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

42 Az országgyűlés képviselőházának : Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Gál Jenő képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az ere­deti szöveget elfogadják, szíveskedjenek fel­állani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az ere­deti szöveget fogadta el és Gál Jenő képviselő ur indítványát elvetette. Kérdem most már: méltóztatik-e elfogadni az .előadó ur által java­solt 2. bekezdést, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az. inditványt elfogadta és igy a szakaszt ezzel a bekezdéssel jelentem ki elfogadottnak. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő lejárt, a vitát megszakitom és előterjesztést teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napi­rendjére nézve. 'Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; az Egyiptommal való kereskede­lempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló kül­ügyministeri jelentés; az ipari tulajdon védel­mére Hágában 1925. évi november hó 6-án alá­irt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat; az 1928/29. költségvetési évben megvalósítandó beruházásokról szóló törvényjavaslat és végül a mentelmi bizottság 350,, 353., 372. és 354. számú jelentéseinek tár­gyalása. (Helyeslés.) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatképen kimondom. Esztergályos képviselő ur a házszabályok 205. §-ának b) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Esztergályos János: T. Képviselőház! A múlt hó 23-án tartott felszólalásom alkalmával, amikor szóvátettem a gyufamonopólium kérdé­sét, beszédem folyamán felemiitettem a Ma­gyar-Német Mezőgazdasági Készvénytársaságot és ezzel kapcsolatban nyolc nevet emiitettem meg, mint olyanok neveit, akik ennek a Ma­gyar-Német Mezőgazdasági Részvénytársaság­nak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai. Másnap vagy harmadnap Győr, Mosón és Sop­ron egyesitett vármegyék alispánjától, dr. Né­meth Ödön úrtól levelet kaptam, amelyben az illető alispán ur tiltakozik az ellen a feltevés ellen, mintha ő ennek az általam emiitett rész­vénytársaságnak igazgatósági tagja volna. A legnagyobb meglepetéssel olvastam az alispán ur levelét, mert a nyolc név között én dr. Németh Ödön alispán ur nevét nem, emii­tettem. A lapok, miként az alispán ur hozzám intézett másodiJk levelében közli, az Ő nevét is felemlítették, mint olyant, amelyet én megem­litettem volna. Miután dr. Német Ödön alispán ur felkért arra, hogy ezt itt ezen a helyen jelentsem ki, ezt én itt az alispán ur kívánságára kötelesség­szerűen kijelentem. (Helyeslés a baloldalon.) Felemlítettem, ismétlem, nyolc nevet, az alispán ur nevét azonban nem említettem fel s ennek igazolásául a múlt hó 23-ikán tartott ülés jegy­zőkönyvére hivatkozhatom. (Helyeslés.) Elnök: Lakatos Gyula képviselő ur a ház­szabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Lakatos Gyula: T. Képviselőház! Nem kér­tem volna erre a néhány szóra engedélyt, ha nem épen Rassay Károly t. képviselőtársam emelte volna azt a, ha nem is vádat, de legalább is szemrehányást ellenem, hogy tegnapi fel­szólalásomban én és akik hozzám hasonló szel­9. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. lemben szólaltak fel, talán meggondolatlanul szólaltunk fel, amikor azt mondottuk, hogy az agrár törvényhozás körében a jog mezejébe po­litikai konsziderációkat is be kell vinni. A szemrehányás abból az irányból jött, hogy ez a kijelentés talán az optánsper sorsa szem­pontjából kihatással birhat és in persona en­gem, aki ebben a perben más minőségben is érdekelve vagyok, aposztrofálni méltóztatott. Az én szerény megítélésem szerint Rassay Károly igen t. képviselőtársam részéről a tör­vényhozói minőség és a törvényalkalmazói minőség összetévesztéséről van szó. A törvény­hozónak, igenis, kötelessége a politikai kon­szideráció bevitele a jog mezejébe, (Rassay Károly: Kompromisszumot méltóztatott mon­dani!) mert a jog fejlődése nem más, mint a jog mezejének politikai és szociális gondola­tokkal való átitatása. T. képviselőtársam tudni fogja, — hiszen ő maga is ekként nyilatkozott — hogy nincs olyan jogintézmény, amely me­reven, évszázadokon keresztül mozdulatlan ma­radt volna, és ma a tulajdonjog intézményét senki az életben tabunak nem tartja. Hogy az nem tabu, épen abban nyilvánul meg, hogy lassan a politikai és szociális konsziderációk bemennek a jog mezejébe. Ami Romániával szemben a magyar gravameneket illeti, — el­végre nem feladatom most külpolitikai beszé­det mondani — ott a politikának a jog alkal­mazásába való bevitele a mi sérelmünk, ame­lyet a népszövetség előtt kormányunk panasz tárgyává tett; tudniillik ott egy meglévő tör­vényt, amelyet a jog szerint kellene alkal­mazni, nem a jog, hanem a politikai - kon­sziderációk alapján alkalmaznak. Én tehát, aki egyik szerény munkása vagyok ennek az optánspernek, nem akartam, hogy annak a szemrehányásnak tárgya maradjak itt ebben a Házban, mintha hozzájárultam volna egy olyan felfogáshoz, hogy a jog alkalmazási területére a politikát be szabad vinni. Én tehát azt az óvatosságot, amelyet igen t. képviselőtársam nelkem ajánlott, ezennel teljes tisztelettel neki visszakínálni vagyok kénytelen. (Rassay Károly szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő ur szólni? i ' ". i . Rassay Károly: Félreértett szavaim helyre­igazítása címén. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Rassay Károly: T. Képviselőház! Azt hi­szem, hogy t. képviselőtársam, habár bizonyára érdemben ugyanazt kívánta mondani tegnap is, mint ma, nem egészen pontosan idézi teg­napi szavait. T. képviselőtársam tegnap nem a politikai szempontok konsziderálásáról beszélt, hanem a jognak és a politikai szempontoknak kompro­misszumáról. (Lakatos Gyula: Törvényhozói minőségemben!) Pardon, ezt méltóztatott mon­dani. T. képviselőtársamnak ez a gondolatme­nete azután ma már^ egészen^ más formában jelentkezett más képviselőtársamnak ajkán, mert ők világosan arra magyarázták ezt a gon­dolatmenetet, hogy konkrét ügyek elintézésénél, tehát a törvény alkalmazásánál, — mert hiszen arra hozunk törvényt, hogy a törvényt ezentúl ne az Ofb., hanem a földmivelésügyi minister hajtsa végre — uj szervet kell kreálni és azért nem lehet elfogadni a bíróság irányában fel­álitott követelményeinket, mert ezeknek a kér­déseknek eldöntése elsősorban politikum ós nem a jog kérdése. A képviselő ur kénytelen meg állapítani,

Next

/
Thumbnails
Contents