Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. fejtette ki, Haller István t.képviselőtársam is nagyon szépen és okosan mutatott rá mindazokra a célokra, amelyeket ezzel a szakasszal elérni akarunk. Ez teljesen a demokrácia érdekét szolgálja, mert hiszen Rassay képviselőtársam azt mondta, hogy igenis az a cél, hogy az arányos birtokmegoszlást elősegitsük és juttassunk földet a kisemberek kezére. (Rassay Károly: Egyetlen jogosult cél!) Hogyan tudjuk mindezt sérelem nélkül intézni, ha ez a cél, ha azt akarjuk, hogy az időközben felmerülő szociálpolitikai igényeket kielégitsük, hogyan talál módot erre a t. képviselő ur, ha ezt a módot perhorreszkálja és ezt a módot elfogadni nem akarja? (Rassay Károly: Csak az a baj, hogy nem tudok felelni, mert a vita már be van zárva!) Lesz még módja a képviselő urnák felelni. (Rassay Károly: Nagyon örülök, meg fogom ragadni az alkalmat!) Én kérem és várom a képviselő ur válaszát, mert hiszen egyetlen útja és módja annak, hogy a magántulajdon sérelme és minden egyéb sérelem nélkül egy folyamatos földbirtokpolitikát csináljunk és hogy a fölbirtok arányos megoszlását biztosítsuk, az, hogy ott, ahol a birtok gazdát cserél és időközben a nép elszaporodik, vagy egyéb szociálpolitikai szempontok jelentkezése ezt szükségessé teszi, ezen az utón biztositsuk azt, hogy a szociális földbirtokpolitikai igényeket ki tudjuk elégíteni és azt a bizonyos folyamatos földbirtokpolitikát a magántulajdon sérelme nélkül tisztán és kizárólag a nemzeti szempontok figyelembevételével valósítsuk meg. Ez tisztára a demokrácia elvét szolgálja, mint ahogy azt Berki Gyula t. képviselőtársunk nagyon szépen kifejtette. Épen ezért csodálom, hogy a demokráciára való tekintettel utasítja vissza ezt a szakaszt t. képviselőtársam. Haller István t. képviselőtársam azt mondja: természetes, hogy itt nagy vita fejlődött ki a szakasz körül, mert hiszen ez a szakasz foglal magában olyan rendelkezéseket, amelyek világnézeti kérdések összeütközését vonják maguk után. Én ezt a felfogást nem osztom. Itt. ebben a szakaszban semmiféle világnézeti kérdések nem rejlenek, csak nemzetvédelmi szempontok. Tisztán és kizárólag • nemzetvédelmi r célok azok, és semmiféle világnézeti különbségek és szempontok a szakaszban nem érvényesülnek. Ami már most Szilágyi Lajos képviselőtársamnak azt a konkrét esetét illeti, amelyet felhozott, arra most nem áll módomban válaszolni. Nem ismerem az egész ügyet, most hallottam először, épen azért konkrét választ nem adhatok. Nem lehet azonban ugy beállítani a dolgot, mint ahogy azt Bródy Ernő képviselőtársam erős közbeszólásában^ tette, amikor Szilágyi képviselőtársam beszédét tartotta, — hogy egy főispán, akinek ősi birtoka is volt Magyarországon, 62 hold földet ne szerezhessen. Nem tudom, hogy folyt le ez az egész eset, ! de hogy elvként kimondassék, hogy 62 hold földet egy főispán ne szerezhessen Magyarországon^ ezt igazán nem tudom megérteni. (Zaj. — Kahók Lajos: Elveszi a kis emberek elől! — Szilágyi Lnios: Kaphat-e egy főispán olyan faluban földet, ahol egy ember sem kapott, ez a kérdés!) Ismétlem, nem ismerem az esetet, nem tudom, voltak-e igénylők. (Simon András: A másik felet is meg kellene hallgatni!) Mondom, nem ismerem az egész kérdést és ezért nem is akarok ezzel foglalkozni, csak épen arra az egy momentumra kívánok rámutatni, hogy ezt nem lehet alapelvként kimondani, hogy ha valaki főispán, ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. 21 vagy valami más főfunkcionármsa a kormányzatnak, akkor 62 hold földet Magyarországon nem szerezhet. (Szilágyi Lajos: Nem erről van szó! Arról van szó, hogy a kisemberek elől elveszik a földet és községi bizonyitványt állítanak ki, hogy a falu népének nem kell! — Zaj.) Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Mayer János földmivelésügyi minister: Ezek után arra vagyok bátor kérni a t. Házat, hogy mivel módosító inditvány a szakaszhoz be nem adatott, a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Rubinek István előadó: T. Ház! Méltóztassék nekem megengedni, hogy egészen röviden refleiktáljak a vitában elhangzott felszólalásoknak azokra^ a részeire, amelyekről a minister urak felszólalásában esetleg szó nem esett. Mielőtt azonban ezekre rátérnék, kijelentem, hogy Farkas Gyula t. képviselőtársam indítványát a magam részéről elfogadom». Rassay Károly t. képviselőtársam és Baracs Marcell képviselőtársam is ellentétet láttak beszédemnek abban a részében, amelyben hivatkoztam arra, hogy a földbirtokrendezési eljárás befejezést nyert, és amelyben viszont hivatkoztam arra, hogy az elővásárlási jogra továbbra is szükség van. T. képviselőtársaim ebben a két tételben ellentétet látnak. Nem kisérték azonban figyelemmel '. . . (%aj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rubinek István előadó: . . . hogy a magam részéről megkülönböztetést tettem földbirtokreform és földbirtokpolitika között. Annak a földbirtokreformnak, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) amelynek befejezéséhez közeledünk, tengelye a megváltási jog. Ea a vége felé közeledik. Ez azonban csak egy része a földbirtokpolitikának, a másik részét a magunk részéről fentartani óhajtjuk. A földbirtokpolitika — nagyon helyesen hivatkoztak erre többen a szónokok közül ^ a maga irányában a nagy gazdasági egységek, a nagybirtokok felaprózása felé halad, és ez természetes és egészséges iránya is a gazdasági életnek és a földbirtokpolitikának. (Szabó István: Ugy van! — Farkas István: Csak gyorsabb tempóban kellene haladnia, * mert egyáltalában nem halad! — Farkas Gyula: Mint Oroszországban!) EMiez a gyorsabb tempóhoz akarok épen hozzászólni. A földbirtok politika ilyen irányban való haladása siettetésének kétféle eszköze van. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szabó István: Mindent a maga idejében! — Farkas István közbeszól) Kérném t. képviselőtársam, azt hiszem, annyira objektiven kezelem a kérdést, hogy nem szolgáltatok okot arra, hogy megzavarjanak. Egyébként nem fogok eltérni beszédem tárgyától. A földbirtokpolitikának ilyentén való irányítását — mondom — kétféle módon lehet siettetni: direkt eszközökkel, nevezetesen a megváltási vagy kisajátítási jog megadásával, vagy indirekt eszközökkel olyan módon, hogy a piacra kerülő, adásvétel tárgyát képező ingatlanokat, tehát azokat az ingatlanokat, amelyektől az ingatlan tulajdonosa önként óhajt megválni, használja fel földbirtokpolitikai célokra az, aki hivatva van a földbirtokpolitikának irányítására. Nagyon érdekes, hogy az ellenzéki igen t. szónokok közül úgyszólván egyetlenegy sem